Kovács András – Szabó Ingrid Selye János Egyetem, GTK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Advertisements

Nyiri Lajos, ZINNIA Group
Tehetséggondozás a gyakorlatban Opening Doors Program ( )
Mi jellemző a magyar autóipari beszállítók helyzetére napjainkban?
A Jászfényszaru Ipari Park komplex fejlesztése Vállalkozói Klub évindító rendezvénye Jászfényszaru, Polgármesteri Hivatal Díszterme január 27.
A magyarországi kockázatitőke- finanszírozás másfél évtizede ( ) Készítette: Papp Zsuzsa Tivadari Evelin.
Foglalkoztatói nyugdíj
Kellenek-e nekünk a TISZKEK? Mártonfi György Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás Országos TISZK Konferenciája.
Szakterületi trendek, kilátások, jellemző foglalkozások és munkaerő- piaci igények Dzubay László Május 03. Pécs.
Szőke István Szakmai igazgató Dombóvár - Roma Fórum.
Atipikus foglalkoztatás trendjei és tendenciái Magyarországon és Szlovákiában empirikus vizsgálatok tükrében Budapest, május 22. (ISBN: )
Bemutatkozik a Nagykapos és Vidéke Társulás
Az ipari parkok fejlődése Magyarországon a Győri Ipari Park kialakulásának tükrében március 12. Győri Ipari Park Minőségi.
Társaságunk bemutatása 2009.
A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karán folyó kutatások Szabó Ingrid Szabó Ingrid dékánhelyettes dékánhelyettes.
A nemzetközi üzleti élet etikája
Az APEH-hoz benyújtott bevallások adatai alapján
3. előadás.
Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón
Az építőipar fejlődése és válsága Dél-Dunántúlon.
Határon átnyúló munkaerőpiac Komárom térségében
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya
A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. Vándorgyűlése Határon átívelő várostérségek formálódása a határok átjárhatóságának megteremtése után Koós Bálint.
Regionális gazdaságfejlesztés gyakorlati óra Esettanulmány II.
Versenytársból partner
4000 körüli vállalkozás, - ennek 80%-a mikro-vállalkozás (10 főnél kevesebb foglalkoztatott), - 15%-a kisvállalkozás (10-49 fő foglalkoztatott) 100 ezer.
Mit adhat egy jó controlling? A Kerry Hungária Kft. controlling rendszerének bemutatása Általános Vállalkozási Főiskola Vállalkozásszervező Szak 2003.
Lengyelország és Magyarország foglalkoztatáspolitikájának és munkanélküliségi helyzetének összehasonlítása XXX. Jubileumi OTDK Társadalomtudományi Szekció.
Munkanélküliség.
A magyar tudomány az Országgyűlés előtt Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
Alberti Rita Apró Zoltán Balogh Zsolt Baranyi Zsuzsanna Balázs Dorottya Szabó Gergely.
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
A régió és ezen belül a kistérség munkaerő-piaci helyzete, hiányszakmák a régióban, a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdései.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Nemzeti Fejlesztési Terv II december 15. Dr. Veres János pénzügyminiszter.
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐ MOBILITÁS
Munkaerő mobilitás Magyarországon
Kormányszóvivői tájékoztató. Tájékoztató a gazdaságról Dr. Veres János pénzügyminiszter szeptember 14.
Makrogazdasági folyamatok és versenyképesség Csillag István Budapest, március 4.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában.
Zväz polygrafie na Slovensku Szlovákia nyomdaipara 2007 Nemzetközi gazdasági konferencia Szeged, május 22.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
Védőoltások A következőkben a védőoltásokra vonatkozó feladatlapokon szereplő kérdésekre adandó válaszok láthatók, Hasznos lehet kivetíteni, amikor az.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Közép-Dunántúl, Veszprém megye és Várpalota munkaerő-piaci helyzete
A Közép-Dunántúli Régió ipara
Transznacionális és multinacionális vállalatok
BFH Európa Kft. Hollósi Szabolcs ügyvezető
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
März 2004 Herbert Rupp Az Európai Uniós csatlakozás hatása a magyar járműiparra.
A felsőoktatási intézmények gazdálkodásának szabályozása az új felsőoktatási törvényben Prof. Dr. Katona Tamás.
A magyar tőkeexport bemutatása
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
1.3 A kis- és közepes vállalkozások sajátosságai
Bevásárlóközpontok harca Tatabányán Kovács András Selye János Egyetem Kutatóintézete.
A felnőttképzés, szakképzés fejlesztése és a gazdaság igényei november 21. DAT 2006 Konferencia S2 – Gazdaság vezérelt informatikai szakképzés Szociális.
A Bologna-folyamat a munkáltatók szempontjából Gerner Péter
Az ÉMGK tagvállalatainak szakképzési igényei Miskolc, június. 09. Dr. Barkóczi István – ÉMGK elnök.
Stratégiai Műhely EU modellek műhelycsoport Szlovákia személygépkocsi gyártó ipara Készítette: dr. Sipos Mihály szakmai tanácsadó szeptember 27.
Foglalkoztatottság, szegénység. Direkt kapcsolat a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz között Indirekt összefüggések – gyermeknevelés támogatása,
A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR
MUNKAERŐPIACI FOLYAMATOK Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Szombathely Szentgotthárd, február 15.
Aktuális Munkaerő-piaci helyzet a jászságban
A székesfehérvári járás munkaerő-piaci helyzete
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PAKTUM KONFERENCIA
Előadás másolata:

Nemzetközi tőkebefektetések munkaerő-piaci hatásai Komárom és Komárno térségében Kovács András – Szabó Ingrid Selye János Egyetem, GTK Széchenyi István Egyetem, MTDI

Prezentáció felépítése Komárno, Komárom és vonzáskörzetük bemutatása Munkapiaci főbb számai a két városban és környékükön Fő foglalkoztatók - kereslet és kínálat a munkaerőpiacon Jellemző munkaerő-áramlási trendek és ezt befolyásoló körülmények – a közeljövő kihívásai

Komárom és vonzáskörzete Népességszám: Komárom: 19.900 fő; Komáromi kistérség: 41.644 fő 9 településen Komárno: 37.300 fő; Komárnoi járás: 107.037 fő 41 településen Aktív korú népesség aránya: Komárom: 57,8% Komárno: 60,1% Fő foglalkoztatók: Komárom: Nokia és beszállítói (15.000 fő) Komárno: Rieker cipő (2.000 fő), Komárnoi Hajógyár (1.000 fő)

Komárom és vonzáskörzete Forrás: www.komarom.hu

Az ikervárosok gazdasága a rendszerváltás után Komárom – privatizáció és struktúraváltás Könnyűipar: Jelentős élelmiszeripari hagyományok (gabona-, sütő-, hús-, söripar Nehézipar: olajfinomító - MOL High-tech ipar: Nokia ipari park Komárno – privatizált ipar Könnyűipar: nyomdaipar, cipőgyártás Nehézipar: hajógyártás

Komáromi kistérség Komárnoi járás Év Aktívak száma Munk. Nélk. Száma Munka- nélk. ráta 2002 11351 647 5,7% 2003 17576 633 3,5% 2004 18103 2005 17584 1126 6,0% 2006 17648 1079 5,8% 2007 18664 846 4,3% Év Aktívak száma Munk. Nélk. Száma Munka- nélk. ráta 2002 55134 15341 27,8% 2003 53532 14261 26,6% 2004 52207 11703 22,4% 2005 50325 6873 13,7% 2006 47555 5102 10,7% 2007 48462 4047 8,4% Forrás: ÁFSZ, www.afsz.hu Forrás: UPSVAR, www.upsvar.sk

A Nokia ipari park megjelenése Év Beszállító neve Fő tevékenységi kör 2000 Nokia Mobiltelefon gyártás Perlos (finn) Műanyagipar 2003 Foxconn (tajvani) Mobiltelefon-alkatrészgyártás Sunarrow (japán) 2004 Hansaprint (finn) Nyomdaipar RR Donnelley (USA) 2005 LK Products (finn) Savcor (finn) Felületkezelés, festés, bevonatgyártás Mirae (koreai) 2006 Stora Enso (finn) Csomagolóanyag-gyártás 15.000 foglalkoztatott Gyártó-park Nincs K+F a parkban

A Komáromi Ipari Park fejlődése Mutató 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Foglalkoztatott, fő 290 1560 1900 2170 4830 6400 10 000 15 000 Cégek száma, db 9 10 13 14 16 Beépített terület, ha 35 43 48 62 70 n.a. Cégek árbevétele, Mrd F) – 403 415 760 858 Cégek beruházásai, Mrd Ft 25 1,1 0,9 12 39 11 Önkormányzat beruházásai, Mrd Ft 0,11 0,2 0,3 Forrás: Sikos T. T. – Tiner T.: Egy város, két ország – Komárno – Komárom. 2007

Az ipari park jellemzői 15.000 alkalmazott, ebből 7.000 a Nokiában (2.000 bérelt) 40-50%-uk Felvidéki magyar (ill. magyarul tudó szlovák) Külföldi állampolgárságú dolgozók nagytöbbsége munkaerő-kölcsönzők segítségével kerül a gyárakba Átlagéletkor: 32 év Nemek szerinti megoszlás kb. 50-50% Mintegy 90 busszal szállítják a dolgozókat műszakonként a parkba 8 munkaerő-kölcsönző működik közre az ipari park vállalatainál, Nokia 5-tel van kapcsolatban Munkarend: 12 órás műszakok 3-3-3 napos folyamatos munkarend (nappal-pihenő-éjszaka)

A munkaerő-kereslet és kínálat sajátosságai Egyre növekvő munkaerő-bérlés Tömeges betanított munka igény Technikus-hiány, munkaerő-gondok Nettó alapbér (operátor): 80.000-100.000 Ft Számos juttatás (bonuszok, ingyenes étkezés, ingyenes szállítás) Kínálat Csökkenő kínálat A jelenlegi vonzáskörzetben nincs több szabad munkaerő Új munkaerő piacok bevonása (K-Szlovákia, ÉK-Magyarország, újabban Erdély) Ingázási és letelepedési problémák

A szlovákiai munkaerő-kölcsönzők tevékenységéről… Gyakran magyar tulajdonú cégek leányvállalatai 20-200%-os jutalékkal dolgoznak Az alkalmazottainak 25%-át kötelezően Szlovákiában kell kölcsönöznie (szűk keresztmetszet) Jelentős fluktuáció (50%-ot is elérheti), különösen a távolabbról érkező munkavállalók esetén Munkaerő-toborzás: egész Dél-Szlovákia területén Széleskörű kölcsönzés: Tevékenységben (eltérő képzettségű munkavállalók kölcsönzése) Térben: Sárvár, Veszprém, Székesfehérvár, Miskolc, stb.

Munkaerő-piaci problémák Bérelt munkaerő „másodrendű” Alapbér megegyezik Juttatási, kedvezmény-rendszerekben jelentős hátrányok figyelhetők meg A nagyszámú ingázó munkaerő elszállásolása problémás Nincsenek munkásszállások Az ipari park cégei nem kívánnak ingatlanfejlesztésben közvetlenül részt venni A városok nem vállalják fel ezt a feladatot A szlovákiai oldalon is nő a munkaerő-kereslet, a kieső munkaerő pótlása nem vagy csak részben és ideiglenesen megoldott (K-Mo-i, K-Szlov-i., partiumi, erdélyi munkaerő)

Az ipari park és a város(ok) kapcsolata „Város a városban jelleg” Jó kapcsolat <-> alacsony együttműködési szint Komárom éves költségvetése 8,2 milliárd Ft, ebből 4,2 milliárd folyik be az ipari park cégeitől -> „Jóllakott óvodás szindróma” A város(ok) nem ill. kis mértékben törekednek az ipari park cégei igényeinek kielégítésére Fokozódó munkaerő-hiány (letelepedési-politika) Oktatási rendszer hiányosságai (műszaki képzés hiánya) Ingatlanpiaci problémák (ingatlanfejlesztések elmaradása) Politikai ellentétek miatti helyben járás

A további fejlődés feltétele: Stabilitás megteremtése a munkaerő-kínálatban, amihez a műszaki oktatás-fejlesztése és az ingázó munkaerő egy részének letelepítése szükséges a városban és környékén A cél eléréséhez elengedhetetlen: „Határok nélküli gondolkodás” Intézményi összefogás (iskolák, önkormányzat, cégek, civil szervezetek) Magántőke bevonása (pl.: ingatlanfejlesztéshez)