MTA Regionális Kutatások Központja A kooperáció intézményesítésének kérdései a városi térségekben Az MRTT VI. Vándorgyűlése Gödöllő, december 11–12. Somlyódyné Pfeil Edit

MTA Regionális Kutatások Központja Somlyódyné Pfeil Edit A városok és városi vonzáskörzetek valójában nem konfliktust vagy akadályokat jelentenek, hanem épp ellenkezőleg, lehetőségeket és hidakat nyitnak meg a fejlődés számára. A jó kormányzás és a hatékony intézményi struktúra, benne a közigazgatással adott ország általános versenyképességének fontos forrása. A társadalomirányítás hagyományos formái, a piac és a hierarchia mellett, új formaként megjelent az együttműködés – a kooperáció evolúcióját éljük. A közép-kelet-európai térség új uniós tagállamai – köztük Magyarország – nem rendelkeznek várospolitikával. A téma megalapozása

MTA Regionális Kutatások Központja Somlyódyné Pfeil Edit Egy új várospolitika külső keretfeltételei? A városi térségek felértékelődtek az EU politikáiban A régi uniós tagállamokban a várospolitika átértékelése, újrafogalmazása, az együttműködések közjogi intézményesítése ismét frekventált kérdés. A regionalizálás és decentralizáció kedvezően befolyásolja a városrégiók és városhálózatok képződését, az együttműködések szervezeti formába öntését.

MTA Regionális Kutatások Központja Somlyódyné Pfeil Edit Hazai helyzetkép A várospolitika hiánya 1990 óta Irányítatlan és szakmai standard nélküli városodási folyamat. Az adekvát jogi szabályozás hiánya a városi vonzáskörzetek együttműködésének kezelésére. A városhálózat, valamint a területi és településtervezés kapcsolatának hiánya. A városkörnyéknek, mint tervezési-fejlesztési-igazgatási egységnek a közigazgatási struktúrába illesztése történelmi távlatban nem valósult meg → a tanács rendszerbeli városkörnyéki igazgatási modell hierarchikus viszonyt keletkeztetett a város és a községek között.

MTA Regionális Kutatások Központja Somlyódyné Pfeil Edit Koncepcionális válaszok a városi térségek kezelésére Az OTK a hét országos területi célt határoz meg, melyek közül kettő: 1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség 2. Regionális innovációs pólusok és városhálózati kapcsolatrendszerek fejlesztése – alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere létrejöttének ígérete. A megvalósítás előirányzott eszköz- és intézményrendszere gyenge – nem érzékelhető az állami szerepvállalás.

MTA Regionális Kutatások Központja Somlyódyné Pfeil Edit A városhálózat differenciált kezelésének szükségessége A településhálózat-fejlesztés két egymást kiegészítő elvének alkalmazása mentén kell az együttműködés intézményesítéséről gondolkodni: I. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélyegyenlőségének megteremtése –a többcélú kistérségi társulások alkalmas intézményes keretét nyújtják a rurális térségek települései közötti együttműködésnek –De a kistérségi közigazgatási rendszer alkalmatlan a városok integráló szerepének befogadására. II. Versenyképes városhálózat létrehozása nemzetközi láthatóságuk megteremtése céljával –Hálózatos együttműködés a középvárosok körében – policentrikus városhálózat –Agglomeráció-igazgatási, továbbá nagyvárosi térségi modellek alkalmazása.

MTA Regionális Kutatások Központja Somlyódyné Pfeil Edit A Budapesti agglomeráció mint metropolisz-térség fejlődésének intézményesítése Cél: jelentős politikai cselekvési szint létrehozása Módszer: –a nagyvárosi régió egységes egészként kezelése –állami ösztönzés, a közös cselekvés szabályainak garantálása Eszközök: –Speciális szervezeti modell –Speciális finanszírozás –Agglomerációs tervezés –Közös identitás-építés Jogi keret: az Ötv. 63/B. § (2) bek. felhatalmazása Lehetséges tagok : a fővárosi, a fővárosi kerületi önkormányzatok, a budapesti agglomeráció 80 települési önkormányzata, Pest Megyei Önkormányzat, további önkormányzatok?

MTA Regionális Kutatások Központja Somlyódyné Pfeil Edit Nemzeti jelentőségű nagyvárosi körzetek szereplőinek együttműködése A FVT: az 5+2 nagyváros esetében a valós vonzásviszonyokon alapuló, regionális szerepkörüknek megfelelő vonzásgyűrű leképezése → differenciáltan egy vagy több kistérség területét átfogóan Cél: Közigazgatási tárgyú együttműködés, valamint a nagyvárosi térség komplex fejlődésének elősegítése Jogi forma: önkormányzati társulás Viszonya a többcélú kistérségi társuláshoz: annak funkcióit bekebelezi. Eldöntendő, hogy a szuburbán településfejlődés vagy pedig a régióközponti szerep leképezésére megfelelő szervezeteket hozunk létre.

MTA Regionális Kutatások Központja Somlyódyné Pfeil Edit A városhálózati modell alkalmazásának feltételei Cél: a városrégiókon kívüli közép- és kisvárosok versenyképességének megteremtése Alapja: önkéntes együttműködés a „governance” elve alapján → a közigazgatás és a magánszféra kooperációja a regionális léptékű cselekvés igényével Eszköz: állami program, mint extern ösztönző Térbeli keretek: közigazgatási, az ország- és régióhatárok indifferensek Intézményes formája: rugalmas (nonprofit gazdasági társaság, egyesület), megvalósítási stádiumban formális szervezeti keret A hálózati modell lényege: az innováció és hatékonyság – a területi irányítási rendszer hatékonyságának fokozása Működése: gyakorlat-, illetve projektorientált.

MTA Regionális Kutatások Központja Somlyódyné Pfeil Edit Záró gondolat Halaszthatatlan, hogy a városi térségek – differenciált szervezeti keretek között – elinduljanak az együttes cselekvés útján Az állam feladata, hogy elkötelezze magát a kooperációk támogatásában, mind az intézményes keretek kialakításával, mind financiális értelemben → az együttműködés záloga az elégtelen területi fejlődési potenciál ellensúlyozásának és a fejlődési akadályok leküzdésének.

MTA Regionális Kutatások Központja Somlyódyné Pfeil Edit Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

MTA Regionális Kutatások Központja Somlyódyné Pfeil Edit PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE