IPARÁGAK VÁLTOZÁSA : HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS EVOLUCIONISTA SZEMSZÖGBŐL Bajmócy Zoltán egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet MRTT V. Vándorgyűlése, Miskolc,

Kutatási kérdés és az előadás felépítése KUTATÁSI KÉRDÉS: Hogyan járulhat hozzá az evolucionista közgazdaságtan a helyi gazdaságfejlesztés elméleti megalapozásához? (És miért van erre szükség?) AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE: 1.A kutatási kérdés relevanciája 2.Az iparágak változásának evolucionista értelmezése és gazdaságfejlesztési következményei 3.A gazdaságfejlesztési beavatkozás evolucionista értelmezése és ennek következményei 4.Konklúziók

1. Iparág, mint gondolkodási keret a HGF-ben Növekedési hatásokat generáló iparágakra fordított kiemelt figyelem –Gazdasági bázis elmélet –Növekedési pólus –Életciklus elmélet +Klaszter-alapú gazdaságfejlesztés Technológiai változás fontosságának felismerése A technológiai változás, az iparágak átstrukturálódása és a térbeliség közötti kapcsolat vizsgálata –Életciklus elmélet hiányosságai –Az innovációs folyamat mélyreható elemzésének hiánya Az evolucionista közgazdaságtan koncepcióinak regionális gazdaságtani alkalmazása (Evolutionary Economic Geography formálódása) MRTT V. Vándorgyűlése, Miskolc,

2. Iparágak változása Iparági változás elemei: technológiai változás, intézményi és infrastrukturális környezet, érdekérvényesítési mechanizmusok Alapvető jellemzői –Pozitív visszacsatolás (dinamikus növekvő hozadék) –Kis történelmi események és útfüggőség –Jósolhatatlanság Szelekciós környezet (kedvező vagy hátráltató) Új variációk létrejötte sem független a kiépülő struktúráktól (technológiai rezsim / paradigma) MRTT V. Vándorgyűlése, Miskolc,

2. Iparágak változása Térben ható tényezők: –Pozitív visszacsatolást biztosító mechanizmusok helyi kiépülése (lokalizációs előnyök felerősödése) –Spin-off (relatíve hatékony megoldások elterjedése a helyi gazdaságban) Radikális változás időszaka (kezdeti agglomeráció kialakulásának helye): –Hasonló tevékenységek jelenléte –Vállalkozói tapasztalat jelenléte –Urbanizációs előnyök Két alapvetően eltérő szituáció: –Kumulatív változás (szelekció, útfüggőség) –Radikális változás (véletlen, növekvő hozadék) Gazdaságfejlesztési következmények: –Eltérő beavatkozási lehetőség az eltérő szituációkban –A történetileg létrejött helyi struktúrákhoz illeszkedő beavatkozás –A technológiai változás mindkét alapvető összetevőjére szükséges figyelmet fordítani (új variációk, szelekciós környezet) MRTT V. Vándorgyűlése, Miskolc,

3. A gazdaságfejlesztési beavatkozás Probléma felismerés → problémával történő foglalkozás → fejlesztési eszköz kiválasztása → várható hatások –A meglevő struktúrák által befolyásolt –Ezen struktúrák (tehetetlenségük nyomán) a múltbeli erőviszonyokat tükrözik A fejleszteni kívánt folyamatok evolúciós jellege A gazdasági szereplők alkalmazkodása ↓ A gazdaságfejlesztés kísérletek és kudarcok sorozata –Visszacsatolás a kiváltott hatásokról –Olyan mechanizmusok kialakítása, amelyek kiszelektálják a kevésbé sikeres programelemeket MRTT V. Vándorgyűlése, Miskolc,

4. Következtetések „One size fits all” gazdaságfejlesztés hibája A „legjobb gyakorlatok” átvételén alapuló beavatkozások korlátai A fejlesztés három alapvető dimenziója (hatékonyság, méltányosság, természeti környezet) nem kezelhető elkülönülten –A gazdasági, társadalmi, intézményi és a természeti környezet átalakítását befolyásoló struktúrák kölcsönös egymásra hatás során változnak A beavatkozás bizonytalansága és kockázata –A korai beavatkozás felerősödő hatásai (lokalizációs előnyök gyors felerősödése) vs. –Később kedvezőtlennek bizonyuló fejlődési pálya megalapozása A gazdaságfejlesztő, mint racionális döntéshozó koncepciójának elvetése MRTT V. Vándorgyűlése, Miskolc,

Köszönöm a figyelmet! MRTT V. Vándorgyűlése, Miskolc,