Az S3 tervezés és a kapcsolódó EDP folyamat Magyarországon Borsi Balázs Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XI. VÁNDORGYŰLÉSE Az új európai kohéziós politika. 10. szekció: Intelligens specializáció Kaposvár, 2013. november 22.

Az S3 tervezés kulcsfogalmai Az intelligens szakosodási stratégia (smart specialisation strategy, S3) a térségek tudásalapú fejlődésének a szükségletek, kihívások figyelembevételére építő cél- és eszközrendszere egy olyan strukturális átalakulás érdekében, amely kiaknázza a perspektivikusan érvényesíthető erősségeket, versenyelőnyöket és potenciális kitörési pontokat. Entrepreneurial discovery process (EDP): A térségi gazdaság és társadalom változásainak folyamatos és módszeres érzékelésével és elemzésével, az érintettek széles körének aktív részvételével, vállalkozói szemmel, a kockázatokat vállalva hoznak meg a térség szempontjából tartós fejlődést eredményező, a jövő innovációival kapcsolatos jelenbeli döntéseket. Az EDP vezet el a strukturális átalakuláshoz.

Az EDP-re épülő magyarországi S3 tervezés tartalma

Az S3 beavatkozási területek azonosítását lehetővé tevő helyzetértékelés felépítése

Európa gazdasági térszerkezete: az ún. kék banán igazolása Forrás: Kincses et al. (2013) 251.o.

Függő piacgazdaság – alárendelt innovációs rendszer?

A beáramló és a kiáramló külföldi működőtőke-állományok hányadosa Forrás: Forrás: NGM-IKF számítás UNCTAD adatok alapján

Az egy munkaórára jutó munkaerőköltség és a felsőfokú végzettségűek aránya (2012) Forrás: NGM-IKF ábrázolás OECD és Eurostat adatok alapján

A külföldi érdekeltségű vállalkozások részesedése a hozzáadott-értékből (2008) Megjegyzés: a pénzügyi közvetítő szektorok részben vagy egészben kizárva, kivéve: Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Olaszország, Svédország, Svájc, és az Egyesült Államok. Az ábra nem tartalmazza a közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatások adatait: Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország esetében. Forrás: OECD Science, Technology and Industry Scoreboard 2011

Az export importtartalma (2005, 1995) Megjegyzés: néhány ország esetében az adatok nem 1995-re és 2005-re vonatkoznak, hanem a legközelebbi elérhető évek adatára. Forrás: OECD Science, Technology and Industr yScoreboard 2011

A hozzáadott-érték megoszlása vállalatméret szerint (%, 2008) Megjegyzés: az ábra az üzleti szektorokra vonatkozik (a pénzügyi közvetítés kivételével). Brazília, Magyarország, Írország, Japán, Dél-Korea, Luxemburg és Szlovákia adata csak a feldolgozóipari cégek adatait tartalmazza. Forrás: OECD (2011/a)

Az iparból elbocsátottak száma ágazatonként és településenként, 2008–2009 Forrás: Kiss (2011) 177.o.

Nagy, a térszerkezettel összefüggő társadalmi kihívások

A települések népességváltozása, 2001–2010 Forrás: Eurostat adatok alapján Bakos et al. (2011) 339.o.

Fejlődési zónák Magyarországon 1996 és 2007 között Forrás: Tánczos (2010) 411.o.

A gazdaság dualitása a térben: a megyék ágazati szakosodása

ELQ megközelítés: jelentős iparágak specializációja a megyében a foglalkoztatás, a cégek száma és az export alapján Somogy megye Megjegyzés: társasági adóbevallást készítő cégek adatai, a legnagyobb adófizető cégek adatai nélkül Forrás: NGM-IKF számítás a ClusterCoop projekt adataiból

ELQ megközelítés: jelentős iparágak specializációja a megyében a foglalkoztatás, a cégek száma és az export alapján Békés megye Megjegyzés: társasági adóbevallást készítő cégek adatai, a legnagyobb adófizető cégek adatai nélkül Forrás: NGM-IKF számítás a ClusterCoop projekt adataiból

A KFI és a szakosodás összefüggései feltáratlanok

A Közép-Magyarország régió részaránya a nemzetgazdaság egészében (%) Forrás: NGM-IKF számítások, KSH adatok alapján

A magyar tudományos publikációk relatív hatása tudományterületek szerint Forrás: MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály számítása a Scopus publikációs adatbázis alapján

A kreatív kistérségek tipizálása Forrás: Rittgasszer és Kovács (2010) 152.o.

Jövőalternatívák a jelenlegi magyar társadalomban Forrás: Nováky (2013) kutatási eredményei empirikus felmérések alapján

Vízió Magyarország a térgazdasági és tértársadalmi adottságaihoz illeszkedően, figyelemmel a külső meghatározottságokra, 2020-ra a megtanulja rendszerbe szervezni és dinamizálni az EDP (entrepreneurial discovery process) folyamatokat annak érdekében, hogy a társadalmi közösségek, a szakértők javaslatai és igényei, valamint a gazdaság dinamikái alapján a strukturális átalakulás érdekében tett beavatkozások a legkedvezőbbnek ítélt jövőváltozat megvalósulását segítsék.

A magyar intelligens szakosodási stratégia specializációs irányai: az EDP folyamatok beindítása

Irányítás és stratégia

A TTI politikák decentralizációja Forrás: OECD (2011/b) 73.o.

Innovációs stratégiák régiótípus szerint Jelölések:  fő prioritás;  stratégiai választási lehetőség;  alacsony prioritás Forrás: OECD (2011/b), 88.o

Összefoglalás Magyarország távol van az európai gazdaság centrum-térségeitől, de sok szállal kötődik azokhoz Az ipar új térszerkezete sebezhető, az ún. növekedési zónák gazdaság- és térszerkezeti kapcsolódásai ellenére is Az innovációs rendszer és a gazdaság teljesítménye a külföldi működőtőkétől erősen függ, amelyet elsősorban a viszonylag alacsony munkaerő-költség és a viszonylag magas képzettségi színvonal kombinációja vonz Az előtérben levő műszaki gyártó-szolgáltató cégek mellett Magyarország mezőgazdasági-élelmiszeripari szakosodása – ha jóval kisebb nagyságrendben is – látványosan kimutatható Az elszegényedés, elöregedés, és az ezekkel összefüggő egészségügyi problémák már középtávon komoly kihívás elé állítják a társadalmat Az ágazati szakosodás, a KFI és kreatív képességek és a társadalmi igények/kihívások között nem feltétlenül látszik összefüggés Mindezek összehangolását a jövőre vonatkozóan az S3 tervezés további állomásai hivatottak biztosítani α, β, és Ω specializáció

Az S3 tervezés kulcsfogalmai Az intelligens szakosodási stratégia (smart specialisation strategy, S3) a térségek tudásalapú fejlődésének a szükségletek, kihívások figyelembevételére építő cél- és eszközrendszere egy olyan strukturális átalakulás érdekében, amely kiaknázza a perspektivikusan érvényesíthető erősségeket, versenyelőnyöket és potenciális kitörési pontokat. Entrepreneurial discovery process (EDP): A térségi gazdaság és társadalom változásainak folyamatos és módszeres érzékelésével és elemzésével, az érintettek széles körének aktív részvételével, vállalkozói szemmel, a kockázatokat vállalva hoznak meg a térség szempontjából tartós fejlődést eredményező, a jövő innovációival kapcsolatos jelenbeli döntéseket. Az EDP vezet el a strukturális átalakuláshoz.

Köszönöm a figyelmet!