A romániai regionális versenyképesség alakulásának elemzése az átmenet időszakában VINCZE MÁRIA, KÖLCSEY ANDREA Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Kolozsvár A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése Sopron, november

1. Elmélet és módszertan 2. A versenyképesség regionális eltéréseinek alakulása 3. A regionális ágazati struktúrák hatása a versenyképességre 4. Regionalizációs elképzelések – versenyképesség a különböző típusú régiókban 5. A romániai versenyképesség Európai Uniós összehasonlításban

A versenyképesség fogalma a versenyképesség fogalmának meghatározására több kísérlet történt OECD: „... a versenyképesség a vállalatok, iparágak, régiók és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas tényezőjövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve.”

Versenyképességi mutató Egy főre jutó GVA Egy foglalkoztatottra jutó GVA Foglalkoztatottsági ráta

 A régiók közötti eltérések fokozódtak

Az ágazati strukturák eltérésenek hatása a regionális munkatermelékenységre GVA ágazati struktúrája régiónként Foglalkoztatottság ágazati struktúrája régiónként Az ágazatok relatív fontossága és a relatív munkatermelékenység közötti korreláció Munkatermelékenység alakulása ágazatonként

 Az ágazati strukturák jelentős mértékben eltérnek régiónként

Az ágazati struktúra hatása a versenyképességre ÁgazatokGVA/EGVA Mezőgazdaság, vadászat, erdészet Feldolgozóipar Hő- és villamosenergia, földgáz és víz Építőipar Kis- és nagybani kereskedelem Közlekedés, raktározás, kommunikáció Banki és biztosítási tevékenységek Oktatás Egészségügy Más szolgáltatások

Különböző regionális felosztási elképzelések 1. Fejlesztési régiók (1998) 2. Történelmi régiók 3. Erdélyi megyék felosztása régiókra

Bánát – Krassó-Szörény, Temes Körös-Máramaros – Máramaros, Szatmár, Arad, Bihar Erdély – Fehér, Hunyad, Brassó, Szeben, Kolozsvár, Maros, Kovászna, Hargita, Beszterce-Naszód, Szilágy Dobrudzsa – Konstanca, Tulcea Olténia – Dolj, Mehedint, Olt, Gorj, Valcea Munténia – Arges, Dambovita, Prahova, Braila, Buzau, Calarasi, Giurgiu, Ialomita, Teleorman Moldova – Bacau, Neamti, Suceava, Vrancea, Galati, Iasi, Bototsani, Vaslui  A jelenlegi fejlesztési régiók és a történelmi régiók között nincs jelentős eltérés a munkatermelékenység vonatkozásában

1 – Kolozsvár, Maros, Bihar, Szilágy, Szatmár 2 – Kovászna, Hargita 3 – Hunyad, Brassó, Szeben 4 – Temes, Arad

A romániai versenyképesség az Európai Unió országaihoz viszonyítva 1. Országok közötti összehasonlítás 2. Régiók közötti összehasonlítás

Az EU 25 tagországainak és Romániának a versenyképessége (2002) Forrás: Saját számítás az Eurostat statisztikai adatai alapján  Románia foglalkoztatottsági rátája kedvezőbb egyes EU tagországokéhoz képest viszont a munkatermelékenység itt a legalacsonyabb

Az EU 25 NUTS 2 szintű régióinak és a román régióknak a versenyképessége (2002) Forrás: Saját számítás az Eurostat statisztikai adatai alapján  A munkatermelékenység a romániai régiókban a legalacsonyabb

Regionális különbségek nagysága országon belül Romániában és az EU 25 tagállamában Forrás: Saját számítás az Eurostat statisztikai adatai alapján  Romániában kisebbek a regionális különbségek az EU országokhoz viszonyitva

Köszönjük a figyelmet!