A regionális innovációpolitika jóléti aspektusai A differenciált innovációpolitika sablonos voltáról Bajmócy Zoltán egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet MRTT IX. Vándorgyűlése november Komarno Jelen kutatás a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt támogatásával valósult meg.

Az előadás felépítése 1.A differenciált (hely-specifikus) innovációpolitikák közös gyökere 2.A képesség szemlélet 3.A technológiai változás jóléti hatásainak értelmezése (az utilitarista és a képesség szemléletben) 4.Következtetések Az előadás célja: a regionális innovációpolitika jóléti szemszögű értékelése Kutatási kérdés: a politikák kialakítása, végrehajtása és értékelése során használt információk megfelelőek / elegendőek-e

Differenciált regionális innovációpolitika Hangsúlyeltolódás az innováció értelmezésében: interaktív, rendszerszerű jelleg felismerése Az innovációpolitika elméleti alapjai –Evolúciós közgazdaságtan Nelson & Winter 1982, Metcalfe 1994, Dosi & Nelson 1994 –Innovációs rendszerek elmélete Lundvall 1992, Nelson 1993, Edquist 2005 Isaksen 2001, Doloreux 2002, Asheim & Coenen 2005, Tödtling & Trippl 2005, Boschma 2008 Innovációs rendszer –Az innovációk létrejöttét és elterjedését befolyásoló tényezők sokfélesége és azok kölcsönös összefonódása –A beavatkozás alapjai a „rendszer elégtelenségek” –A rendszerek mindig egyediek + sokféle módon lehetnek hatékonyak Differenciált regionális innovációpolitika –Eltérő módon működő rendszerek + a hatékonyság eltérő lehetőségei

Diff. innovációpolitikák közös gyökere A regionális innováció politika (különböző módokon) az innovációs rendszer hatékonyabb működéséhez járul hozzá → ekkor legitimálható Hatékonyság: –Az innovációs rendszer a technológiai változás gyorsulásához, és ily módon –A gazdasági növekedéshez járul hozzá Az innovációpolitika jóléti alapja az utilitarizmus

Képesség szemlélet Utilitarizmus –Jólét = hasznosság (preferencia kielégítés számszerű mértéke) –Közelítő mérték: reáljövedelem –Az egyéni jóléti nyereségek és veszteségek egyértelműen aggregálhatók (Kaldor – Hicks – Scitovszky) → növekedés Képesség szemlélet –Amartya Sen (1998 Közg. Nobel-díj), Martha Nussbaum –Utilitarizmus (és a reáljövedelmen alapuló értékelés) széles körű kritikája → az utilitarizmus, mint a jóléti értékelés alapja túlságosan szűk –Jólét = képességek (amit az egyén ténylegesen megtehet, vagy elérhet): eszközök, képesség azok konvertálására, nem választott lehetőségek értéke –Az egyéni jóléti nyereségek és veszteségek aggregálására nincs magától értetődő módszer

HasznosságelvűKépesség szemlélet Teljes tényező termelékenység (TFP) növekedés Növekvő GDP / fő, tehát összességében jóléti nyereség A „teremtő rombolás” eredményeként nyertesek és vesztesek egyaránt vannak. Ez térségi szinten jóléti nyereséget, vagy veszteséget is eredményezhet. Növekvő munka-, változatlan tőke- termelékenység Növekvő TFP, egyébiránt irreleváns Változhat a jövedelmek eloszlása, amely növelheti az egyenlőtlenségeket A szükséglet- kielégítés újfajta lehetőségei jelennek meg eközben régiek szűnnek meg A szükséglet kielégítés javuló lehetőségei. Jóléti nyereséget eredményez A keletkező és megszűnő (átalakuló) lehetőségek összemérésének nehézségei. Az új lehetőségek használatára nem feltétlenül teremtődik „pozitív szabadság”. Ez jóléti nyereséget / veszteséget is eredményezhet. Újfajta „kockázatok” jelennek meg Ösztönzés újabb innovációkra. Ez a változás gyorsulását eredményezi, amely növeli a GDP/fő-t A jövedelmek egy részét a kockázatok elkerülésére kell fordítani. Ez jóléti veszteséget eredményezhet. Gyorsuló változásNöveli a GDP/fő növekedési rátáját Gyorsabb alkalmazkodást követel és kevesebb időt hagy a kockázatok felismerésére. Az alkalmazkodási és a kockázat-elkerülési képesség eltérő lehet. Ez növekvő egyenlőtlenségeket és jóléti veszteséget eredményezhet. Forrás: saját szerkesztés

Következtetések A differenciált innovációpolitikákat összeköti a jólét utilitarista értelmezése → minél hatékonyabb a regionális innovációs rendszer az annál nagyobb jóléti nyereséget jelent Az utilitarista jóléti felfogás (különösen a reáljövedelem- alapú értékelés) rengeteg ponton bírálható: számos olyan szempontot hagy figyelmen kívül, amelynek integrálására a képesség-szemlélet alkalmas lehet A képesség szemlélet felől nézve a jelenlegi regionális innovációpolitikák: –Releváns információkat hagynak figyelmen kívül –Túlzottan leegyszerűsítik a technológiai változás jóléti hatásainak komplexitását

Következtetések A differenciált regionális innovációpolitika kihívása: –Az innovációs rendszerben meglevő különbségeken túl a jóléti helyzetben meglevő különbségeket is figyelembe kell venni A képesség szemlélet újfajta kérdéseket állít az innovációpolitika elé: –a változás üteme, –a régió alkalmazkodási képessége, –az újdonságok tényleges használati lehetőségének allokációja, –a kockázatok allokációja

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!