MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet 9022 Győr, Liszt F. u Győr, Pf: 420. Tel.: Fax: web: A kutatás megvalósult a számú, ''A határ menti városok funkcióinak és vonzáskörzetének átalakulása a határok szerepének megváltozása, ill. az EU bővítés után a Kárpát-medencében'' című OTKA program keretében MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet

MTA Regionális Kutatások Központja 2 A kutatás alapvető kérdései  A Kárpát-medencében húzott határok, illetve azok mindenkori elválasztó funkciója befolyásolták-e a városállomány, a városhálózat fejlődését?  Emiatt eltér-e a határ menti városok fejlődése a többi városétól?  Beszélhetünk-e egységes kárpát-medencei városhálózatról Trianon előtt?  Hogyan alakult át a kárpát-medencei városállománya a 20. században?  A határok elválasztó funkcióinak leépülése elősegíti-e a határokon átnyúló város-vidék és város-város kapcsolatok fejlődését?  Milyen formában, mértékben képes egy város határon átnyúló funkciókat fenntartani, beszélhetünk-e határon átnyúló vonzáskörzetekről?

MTA Regionális Kutatások Központja 3 Forrás: Kovács 1990.

MTA Regionális Kutatások Központja 4 Volt-e egységes kárpát-medencei városhálózat?  A Kárpát-medence területe 1918-ig is többször megosztott volt. A városhálózat is ehhez alakult.  Tájanként eltérő városi jellemezők (Alföld, Erdély, Dunántúl)  Alacsony városodottsági szint  1910-ig kialakult regionális egységek Horvátország, Erdély, Bánság  Kárpát-medencei szintű hálózati elemek: fővárosok és regionális központok

MTA Regionális Kutatások Központja 5 A városállomány 20. századi átalakulása  A közigazgatási, hatalmi funkció hozzáalakítása az új államterekhez (Hajdú Zoltán)  Az urbanizáció mindegyik utódállamban lezajlott – általános érvényű folyamat  Az urbanizáció alakításának voltak politikai, ideológiai aspektusai, s ezek országonként némileg eltértek  Etnikai homogenizáció a városi terekben és vonzáskörzeteikben

MTA Regionális Kutatások Központja 6 A városi lakosságszám vizsgálata  A lakosságszám vizsgálata önmagában nem releváns,  De – a lakosságszám adat összehasonlíthatóan hozzá férhető  Kiindulási alap: jelenlegi lakosságszám. A 10 ezer főnél népesebb városokat vizsgáltuk.  A változást vizsgáltuk elsősorban, s e szerint különítettünk el csoportokat. 1910; 1930; 1950; 1970; 1990; 2001

7

8 A városállomány nagyság szerinti megoszlása 1910; 2001

9 Lakosságszám változás

10 A változás mértéke

MTA Regionális Kutatások Központja 11 Jellegzetes csoportok  A húszéves idő intervallumok változásai alapján elkülöníthető városcsoportok 1.Az iparosítás települései. Sokan közülük 1910-ben alig érték el a városiasság szintjét, fejlődés 1950 és 1970 között, azóta stagnálás. 2.A határvonás után gyorsan fejlődő városok 3.Középvárosok csoportja. 4.A nagy iparosításból kimaradt kisvárosok

12

MTA Regionális Kutatások Központja 13 Kialakulhatnak-e napjainkban határon átnyúló funkcionális vonzáskörzetek?  A határok átjárhatóbbakká váltak  Etnikai viszonyok átalakultak  Mentális határ  Eltérő állampolgárság  A városok három köre alakít ki határon átnyúló vonzáskörzetet:  Fővárosok (Bécs, Pozsony, Budapest)  Határ menti dinamikus középvárosok, mint foglalkoztatók (Győr, Arad)  Közvetlenül a határon elhelyezkedő kis-közép városok,speciális esetekben (Komárom, Esztergom)

MTA Regionális Kutatások Központja 14 Forrás: VÁTI 2007.

15 Fővárosok vonzásterei

MTA Regionális Kutatások Központja 16 Forrás: VÁTI 2007.

MTA Regionális Kutatások Központja 17 Fontosabb tapasztalatok  Az államhatárok elválasztó hatása csak bizonyos speciális esetekben befolyásolta a városok fejlődését. Sokkal fontosabb annál az új hatalmak térszerkezet alakító tevékenysége, az új államterület ténye.  A városállományt elsődlegesen alakító tényező az urbanizáció volt, s az urbanizáció területi jellegzetességeit befolyásoló politikai-ideológiai irányok.  Bizonyos esetekben beszélhetünk határon átnyúló vonzáskörzetekről, agglomerációkról, de ezek kialakulásához sok tényezőnek kell együtt állnia, a határok átjárhatósága csak egy ezek közül.  A korábban kárpát-medencei szintű fejlődési irányba elmozduló fővárosok-nagyvárosok rendszer tört szét a határok megvonásával, valószínűsíthető, hogy emiatt nem tudott kialakulni egy európai léptékű középváros.

MTA Regionális Kutatások Központja 18 Köszönöm a figyelmet! Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet 9022 Győr, Liszt F. u Győr, Pf: 420. Tel.: Fax: web: