1 A biomassza energetikai klaszter hatása a regionális fejlődésre Dr. Gergely Sándor c. egyetemi tanár Kutató, Fejlesztő Iroda igazgató MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport Rektor: Dr. Magda Sándor MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG Sopron, november

2 Biomassza energetikai felhasználása 2004.

3 Létesítés helyeTeljesítményFelhasználásBiomassza felhasználás Szigetvár2 MWTávfűtéses biomassza 2200 t/év Mátészalka5 MWTávfűtéses biomassza 6000 t/év Körmend5 MWTávfűtéses biomassza 6000 t/év Szombathely7 MWTávfűtéses biomassza 8000 t/év Papkeszi5 MWIpari hő biomassza t/év Összesen24 MW t/év Biomassza felhasználással megvalósult beruházások, Magyarországon 1. táblázat

4 2. táblázat ErőműTüzelés módja Beépített teljesítmény (MW) Éves biomassza felhasználás 2005 (ezer t/év) Tervezett éves biomassza felhasználás 2010 (ezer t/év) Várható áramtermelés (PJ) Magyarország AjkaiBiomassza AES BorsodiBiomassza AES Tiszapalkonya Vegyes tüzelésű PécsiBiomassza49, MátraiSzén/fa együttégetés Összesen-119, Megújuló energiaforrásokból, tervezett és megvalósult villamos erőművi áramtermelés Magyarországon

5 A biomassza tüzeléses energetikai hasznosítása Lakossági tüzelő  Hagyományos vegyes tüzelésű kályhákban  Konyhai tűzhelyekben  Aprítéktüzelő berendezésekben Közösségi tüzelő  Vegyeshasznú erőművekben történő hasznosítás (növénytermesztés és erdészet, faipar melléktermékei, energetikai faültetvény fája, energia fű, kínai nád, energia kender)  KW-os teljesítmény  Energiahasznosítás hatásfoka: 70-80%

6 Az Észak-magyarországi régió helyzete

7 A régiók főbb jellemzői január 1. Régió Terület km 2 Népesség Ezer fő Városok száma Települések száma Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Ebből Budapest hat régió táblázat

8 Foglalkoztatottak és munkanélküliek száma régiónként, december Régió Gazda- ságilag aktív Foglalkoztatott összesen Nyilvántartott munka- nélküliek száma Akti- vitási arány* Munkan élküli- ségi ráta** ezer fő % % % Közép- Magyarország 1284,61226,356,341,741,72,759,059,04,54,5 Közép-Dunántúl482,3455,353,737,13,256,95,6 Nyugat-Dunántúl445,2424,654,529,42,657,257,24,6 Dél-Dunántúl378,4350,946,454,13,650,17,3 Észak- Magyarország 477,3431,144,685,84,849,349,39,79,7 Észak-Alföld564,1523,545,091,73,548,548,57,2 Dél-Alföld521,4488,747,360,73,250,550,56,36,3 Ország összesen4153,33900,450,5400,63,353,853,86,1 Ebből Budapest798,8763,358,122,92,760,84,4 4. táblázat

9 Az Észak-magyarországi régió mezőgazdaságának néhány jellemzője

10 Észak-magyarországi régió néhány mezőgazdasági területi adata ha Forrás: KSH adatai alapján 5. táblázat Megnevezés Gyep Szántó ebből vetetlen vetetlen %8,78,711,8 14,815,416,6 Erdő Erdősültség %29,329,421,4 28,428,6 Összesen

11 5% feletti lejtésű mezőgazdasági területek és a lejtőátlagok értékei az Észak-magyarországi régióban(eha) Megnevezés Mg-i terület (ha) Mg-i területből 5% feletti lejtésű (ha) Mg-i területből 5% feletti lejtésű aránya % Borsod-Abaúj- Zemplén megye 472,4232,849,3 Heves megye246,973,329,7 Nógrád megye154,8106,268,6 Összesen874,1412,347,1 6. táblázat

12 Területhasznosítás energetikai faültetvénnyel Kísérleti eredmények

13 Karancslapujtői 7 éves kísérleti akác energiafaültetvény jellemzői Növőtér Egyed szám Abszolút száraz t. átl. 7 éves fatermés parcella 7 éves Fater és hektár Éves átlagos fatermés Éves átl. fatermés olajegyen- érték Névleges M2 /db tényleges m2/db ezer dbkgt/part/ham3/hat/ha Közönséges akác 0,090,8012, ,160,7313, ,250,949, ,361,526, ,491,905, ,641,865, ,812,264, ,002,124, Nyírségi akác 0,490,9710, ,641,038, ,001,606, Üllői akác 0,490,7613, ,641,089, ,001,526, táblázat

14 Az akác energiafaültetvény kísérletek konklúziói Az éves átlagos fatermelés olajegyenértékben kifejezve 2,5 t/év/ha értéket adott. A későbbi mérések eredményei alapján a ezer fa/hektár adja a legkedvezőbb fajlagos fatermelést; az első kitermelést követő újrasajadások után. Ez 0,625-0,500 m2 növőtérnek felel meg. Minden az akác számára megfelelő termőhely típuson meg kell vizsgálni: mi az optimális növőtér; figyelembe véve a 4-6-szori újrasajadás lehetőségét is. Kitermelés 5 évente.

15 Növekvő fosszilis energiahordozó árak A fejlődő országok rohamosan növekvő energia éhsége Nemzetközi politikai labilitás Terrorizmus Növekvő környezet terhelés Ár/trend kiszámíthatatlan ingadozása Fokozott nemzetgazdasági függés a nemzetközi energia piactól 70%-os importhányad az energiafelhasználá sban Magyarországon Árnövekedés és ingadozás destabilizáló hatása Hazai energiahordozó tartalékok kiaknázatlansága (biomassza, szél, nap, víz, geothermia) Átfogó nemzeti zöld energia program Komplexitás Szemlélet formálás, attitűd és mentalitás váltás Következetes megvalósítás Élelmiszer- termelésből kivonandó területek hasznosítási szükséglete Célirányos kutatási-fejlesztési programok Kedvező EU és nemzeti közgazdasági szabályozás Adó- kedvezmények Árpreferenciák Hosszútávú szabályozás, amelyre hosszú távú programokat lehet alapozni A környezeti tényezők rombolási árának, illetve a helyreállítás költségeinek érvényesítése. A biomassza termelők és az energetikai felhasználók klaszterekbe szerveződése Állami -szellemi- logisztikai támogatás Állami szervezési apport Lokalitás, regionalitás érvényesülése Szubszidiaritás A finanszírozási mix konstrukciója A BIOMASSZA TÖMEGES ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK TÉNYEZŐI 1. ábra A biomassza tömeges energetikai hasznosításának tényezői

16 Koherens közgazdasági szabályozás 2. ábra  Legalább 10 éves biztonság (nem romló feltételek)  Elismert klaszter kötelem  Biztonság a felhasználó oldaláról  Földalapú támogatás, mint a szántóra  40-50% telepítési és ápolási támogatás  Többségi tulajdonosi döntésen alapuló területhasználat (gazdaságos méret, árnyékhatás)  Arányos osztozás termelő és felhasználó között a CO 2 kvóta értékesítés bevételében  Legalább 10 éves biztonság (nem romló feltételek)  Elismert klaszter kötelem  Biztonság a felhasználó oldaláról  Földalapú támogatás, mint a szántóra  40-50% telepítési és ápolási támogatás  Többségi tulajdonosi döntésen alapuló területhasználat (gazdaságos méret, árnyékhatás)  Arányos osztozás termelő és felhasználó között a CO 2 kvóta értékesítés bevételében

17 Biomassza energetikai hasznosítás jogi szabályozása o Nemzeti-, gazdasági-, energetikai stratégia kiegészítése o Erdőtörvény kiegészítése o Támogatás jogosultsági feltétel a klaszter o Földalapú támogatás (mint a szántó) o 40-50% telepítési és ápolási támogatás és/vagy kedvezményes hitel o A klaszter minősítés szabályai o Termelői Csoport jogszabály kiegészítése o Termelői Csoport és klaszter kötelem előírása a termesztőknek o Klaszter kötelem előírása az összes aktor számára o Nemzeti-, gazdasági-, energetikai stratégia kiegészítése o Erdőtörvény kiegészítése o Támogatás jogosultsági feltétel a klaszter o Földalapú támogatás (mint a szántó) o 40-50% telepítési és ápolási támogatás és/vagy kedvezményes hitel o A klaszter minősítés szabályai o Termelői Csoport jogszabály kiegészítése o Termelői Csoport és klaszter kötelem előírása a termesztőknek o Klaszter kötelem előírása az összes aktor számára 3. ábra

18 Szolgáltatók a centrum cégek és a biomassza termelők számára A KLASZTER CENTRUMA Szén/fa, fatüzelésű villamos erőművek Városi fűtőművek Létesítendő vegyeshasznú kiserőművek Föld és erdő tulajdonosok, földbérlők  Termelői Csoportok KATALIZÁTOROK ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI HÁTTÉR  Megyei önkormányzat  Érintett települések polgármesterei  Tudományos-kutatási háttér - Károly Róbert Főiskola A regionális biomassza energetikai klaszter aktorai 4. ábra

19 SZOLGLTATÓK Pénzintézetek  Forrás biztosítás a biomassza termelők számára Szellemi szolgáltatók  Energia erdő tervezés Műszaki szolgáltatók  Talajelőkészítés  Tápanyagpótlás  Ültetés  Ápolás  Növényvédelem  Betakarítás  Rakodás  Szállítás CENTRUM CÉGEK MÁTAI- AES ERŐMŰ, VÁROSI FŰTŐMŰVEK, VEGYESHASZNÚ KISERŐMŰVEK  Integrált biomassza termelés során létrejött tüzelőanyagok hosszútávú szerződéssel ütemezett átvétel  A biomassza termelők részére szükséges forrás biztosításában közreműködés  Stratégiai fejlesztő partner Innovációk BIOMASSZA TERMELŐK  Biomassza termelési inputok közös beszerzése  Közös csemete nevelés  Közös gépüzemeltetés  Kooperációs fegyelem fenntartása  Biomassza összehangolt értékesítés hosszútávú szerződés alapján a centrum cégnek KUTATÁSI, OKTATÁSI HÁTTÉR - KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA  Klaszter érdekű kutatási feladatok elvégzése  Stratégiai tervezés  Az aktorok stratégiai tevékenységének szervezése  Képzés  Továbbképzés  Szaktanácsadás  Információs szolgáltatások (hazai- nemzetközi, EU)  Tartalékok feltárása, hasznosításuk támogatása  Mentalitás és attitűd átalakítás  Innovációk generálása, gondozása RÉGIÓ- ÉS MEGYEI ÖNKORMÁNY ZATOK, POLGÁR- MESTEREK  Erőforrás koordináció  Szigergiák érvényesítése  Mentalitás és attitűd átalakítás  A kooperációs fegyelem támogatása Az aktorok tevékenysége 5. ábra

20 A projekt eredményeinek várható hatásai:  Csökkenti a potenciális élelmiszertermelő területet  Európai Unió energiaerdő programot  Kedvezőtlen termőhelyi adottságok között új jövedelem szerzési, foglalkoztatási lehetőség  Parlagok, elhanyagolt területek hosszú időszakon át kultúrállapotban tarthatóak  Csökkenti az allergén parlagok területét  Csökkenti az ország energiaellátásának import függőségét  Csökkenti az energiahordozó importot  Javítja az ország külkereskedelmi mérlegét  Csökkenti az energiahordozók terén jellemző importfüggőséget  A növekvő fosszilis energiahordozó ár ellen hat. 6. ábra

21 o Jelenleg még nem versenypiaci árú (olajár függő is) o Csak céltermelésben ajánlott termelni (végfelhasználóval hosszútávú szerződés) o Jelenleg még nincs közteher viselő képessége (versenytársai például a lakossági földgáz állami támogatást kap) o Ha CO 2 kvótát vált ki, akkor indokolt osztozni a termelő és végfelhasználó között a kvóta értékesítés bevételében o Termelői Csoportok profilját ki kell bővíteni ezzel o Csökkenti a potenciális élelmiszertermelő területet  Európai Unió Energiaerdő programot o Kedvezőtlen termőhelyi adottságok között új jövedelem szerzési, foglalkoztatási lehetőség o Parlagok, elhanyagolt területek hosszú időszakon át kultúrállapotban tarthatóak o Csökkenti az allergén parlagok területét o Csökkenti az ország energiaellátásának import függőségét o Csökkenti az energiahordozó importot o Javítja az ország külkereskedelmi mérlegét o A növekvő fosszilis energiahordozó ár ellen hat. o Jelenleg még nem versenypiaci árú (olajár függő is) o Csak céltermelésben ajánlott termelni (végfelhasználóval hosszútávú szerződés) o Jelenleg még nincs közteher viselő képessége (versenytársai például a lakossági földgáz állami támogatást kap) o Ha CO 2 kvótát vált ki, akkor indokolt osztozni a termelő és végfelhasználó között a kvóta értékesítés bevételében o Termelői Csoportok profilját ki kell bővíteni ezzel o Csökkenti a potenciális élelmiszertermelő területet  Európai Unió Energiaerdő programot o Kedvezőtlen termőhelyi adottságok között új jövedelem szerzési, foglalkoztatási lehetőség o Parlagok, elhanyagolt területek hosszú időszakon át kultúrállapotban tarthatóak o Csökkenti az allergén parlagok területét o Csökkenti az ország energiaellátásának import függőségét o Csökkenti az energiahordozó importot o Javítja az ország külkereskedelmi mérlegét o A növekvő fosszilis energiahordozó ár ellen hat. Energetikai célú biomassza közgazdasági, agrár és vidékfejlesztési jellemzői, hatásai 7. ábra

22 Megnevezés Összes szárazanyag (t) Energetikai lehetőség (GJ) Szőlővenyige14 692, ,70 Gyümölcsfanyesedék5 265, ,22 Szántóföldi növények , ,00 Energiaerdő , ,91 Összesen , ,83 Energetikai hasznosítási potenciál Heves megyében, táblázat

23 Tüzeléses energetikai potenciál hatása az Észak- magyarországi régióban Az Észak-magyarországi régió energetikai faültetvény/energai fű/kínai nád/energia kender területi potenciálja: 110 ezer ha nem hasznosított gyepből 86 ezer ha parlagból Összesen: 196 ezer ha Árbevétel 90 eFt/ha  17,64 mdFt 8% nyereség  1,41 md Foglalkoztatási többlet fő 9-10 mFt/fő/év árbevétel 1/3 arányban szellemi tevékenység

ezer hektár energiaerdő környezetvédelmi hatása számokban Csökken Talaj eróziós kár 7-9 millió tonna/év Deflációs kár 1-1,3 millió tonna/év Növekszik Oxigén készlet naponta 6 millió kg-al a vegetációs periódusban A napi széndioxid megkötés 2-2,5 millió kg-al a vegetációs periódusban Pormegkötés 4-5,5 millió tonna/év

25 Köszönöm a figyelmet!