Az ipari növekedés mai területi folyamatai Lőcsei Hajnalka ELTE TTK FFI Regionális Tudományi Tanszék

Az ipari növekedés területi folyamatai Kiindulási alap: 1990-es évek második felétől újraiparosodás új megyék, térségek jelentősége nőtt meg konjunktúra az egykori ipari tengely nyugati felén Eddigi eredmények: a vidék gazdaság növekedésének egyik kulcsa a (feldolgozó)ipari dinamika az ipari alapú fejlődés veszélyeket hordoz Kérdés: az ipari tengely keleti fele is „újrafényeződik”? A folyamatok a kiegyenlítődés irányába hatnak-e?

Hogyan vizsgálható az ipari növekedés? Területi növekedés vizsgálatának korlátai: időtáv, térségi szint, módszerek többnyire székhely szerint adatok 1,5 – 2 éves csúszás, idősorokban törés térségi szinteken lefelé haladva az adatok megbízhatósága csökken

Hogyan vizsgálható az ipari növekedés? Felhasznált adatok: Ipari termelés volumenindexe, ipari tevékenység termelési értéke, ipari alkalmazottak száma megyei szint, telephely szerint, 4 fő feletti ipari vállalkozások KSH megyei és regionális statisztikai évkönyvei, KSH tájékoztatási adatbázis 1965-től éves, 1999/2001/2003 óta negyedéves (!) Felhasznált módszerek Láncindex, bázisindex, évi átlagos növekedési ütem, szórás, rangsorok, kereszttábla, hatékonyság, tipizálás Grafikus és térképi ábrázolás

Hosszú távú ipari növekedés 1965-től éves növekedési adatok (láncindex) 4 szakasz

Az ipari növekedés hosszú távú folyamatai (1965-2006) Fejér 180 160 K-E Gy-M-S 140 láncindex (előző év = 100%) Vas 120 100 80 60 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005

Az ezredforduló ipari éllovasai: Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér és Komárom-Esztergom

A követők: Pest, Somogy, Zala, és a kilógó Tolna

Dinamika nélkül: egykori bányászati és nehézipari fellegvárak (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Veszprém, Baranya), valamint Budapest

Régen volt (sosem volt?) ipari dinamika az alföldi karakterű megyékben

A 4. szakasz tovább bontható 1994-2001 dinamikus fejlődés 2001-2003. 1. negyedév recesszió 2003- fejlődés

Az utóbbi évek országos tendenciái az iparban

Ipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka = 100%

1. Az „ipari boom” után és alatt

2. Megtörő pályán

3. Megcsillanó remény

4. Stagnálás (Hajdú-B, Sz-Sz-B, Csongrád, Bács-Kk, Békés, Veszprém, Budapest)

5. Apátiában…

Az ipar térségi súlya, szerepe:

Egy lakosra jutó termelési érték, 2001

Egy lakosra jutó termelési érték, 2006

Az ipari termelés megoszlása, 2006

A megyék típusai a kiinduló helyzet és az ipari növekedési pálya alapján, 2003-2006 Egy lakosra jutó termelési érték, orsz átlag = 100%, 2003 Évi átlagos növekedési ütem 2003-2006 kiugró (23,7%) magas (10-20%) közepes (5-10%) csekély (0-5%) csökken (-5-0%) drasztikus csökkenés (-5% alatt) kiugró (200% fölött) Komárom-E Fejér Győr-M-S magas (145-165%) Vas Zala közepes (75 - 100%) Borsod-A-Z, Jász-N-Sz, Heves Veszprém Budapest, Pest Somogy csekély (60% alatt) Szabolcs-Sz-B, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-B, Tolna Nógrád, Baranya, Békés

Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 1994-1997

Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 1997-2000

Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 2000-2003

Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 2003-2006

Kérdések Elegendő-e az utóbbi néhány év ipari konjunktúrája ahhoz, hogy az egykori ipari tengely keleti felének újrafényeződéséről beszéljünk? Van-e különbség Somogy és Zala, valamint BAZ és Heves dinamizálódása között? (Bekövetkezhet-e egy nagyobb visszaesés az éppen dinamizálódó megyék esetében?) A konjunktúra lanyhulása várható?

Ipari növekedés volumenindexe, 2007. 1. negyedév

Ipari növekedés volumenindexe, 2007. 2. negyedév

Az egy alkalmazottra jutó ipari termelési érték alakulása, 2001 - 2006