INNOVORG Research - a határ menti együttműködés lehetőségei az innováció kutatásban Erika Garaj PhD A GENERÁCIÓK DISKURZUSA A REGIONÁLIS TUDOMÁNYRÓL MRTT Konferencia, Győr, 2012. november 23.

Kutatási koncepció és stratégia Főbb területei Munkamódszerei agenda A kutatás fő keretei Kutatási koncepció és stratégia Főbb területei Munkamódszerei Várható eredményei

Mit jelent? Innovatív szervezetek a gazdaságban és a felsőoktatásban Multidiszciplináris Kutatócsoport Multidisciplinary Research Group of Innovative Organizations in Economy and in Higher Education 2011-2014 Nyitott működés

a szervezeti innovációk feltárása célja a szervezeti innovációk feltárása a legjobb gyakorlatok (best practice) elterjedésének segítése a hazai és határ menti gazdasági szervezetekben és felsőoktatási intézményekben folytatandó releváns kutatásokkal a kutatási eredmények publikálásával és az oktatásfejlesztésbe való beépítésével

MŰKÖDÉSE EGYÉNI KUTATÓI HÁLÓZATKÉNT Hazai kutatók és oktatók Edutus Főiskola (MÜTF, HJF) Széchenyi István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Pázmány Péter Tudományegyetem Óbudai Egyetem Külföldi kutatók és oktatók Románia (székelyudvarhelyi tagozat, nagyváradi Partium Egyetem) Szerbia (belgrádi Vojna Akademija, újvidéki Fakultet za Menadzment) Szlovákia (Selye Egyetem)

Stratégiai partnerek EDUTUS Felnőttképzési Akadémia Entrepreneurship Research and Education Network among the Central and Eastern-European Universities Central European Service for Cross-Border Initiatives - CESCI (Határon Átnyúló kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata

Collegium TaleNtum és partnerei Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete TéKa (Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása)

INNOVORG Research Szakkollégium Oktatáson kívüli fórumok és szakmai rendezvényeken való közreműködés Sikerre ítélve - Szakmai Workshop Fiatal Vállalkozók Hete 2012 I nvento II.– Regionális Innovációs Expo Céglátogatások TDK, hallgatói pályázatok (esettanulmányverseny, EDUfilm) Nemzetközi program (ERASMUS hét) Pályázatokon való részvétel (külső és belső) Harsányi János ösztöndíj (2013. MISz) Publikációs lehetőségek

SZERVEZŐDÉS ÉS KAPCSOLATÉPÍTÉS Meglévő kapcsolatrendszer fejlesztése Közreműködő partnerként való bevonás További kapcsolatok kezdeményezése (állami, magán, civil szervezetek) Hídképző intézmények, innovációs ügynökségek, inkubációs intézmények Szakmai csereprogramok szervezése Konferenciák, tanulmányutak, tapasztalatcserék, intézménylátogatások – egymás oktatási intézményeiben ill. vállalati partnereknél) Félévente minimum 1-1 szakmai program szervezése magyar és külföldi helyszínen

Kutatócsoport felépítése Projektszervezeti működés Lapos szervezet (projektvezető és tagok) Felelősségek és munkamegosztás Szerveződési mátrixok Kutatási alprogramok (programvezetők) Országonként (országos projektvezetők) Intézményenként (kapcsolattartók)

A KEZDŐCSAPAT… Az EDUTUS mint létrehozó intézmény részéről: Deés Szilvia Garaj Erika PhD Gergely Zsolt Hegyi Barbara PhD Kovács András PhD Papp Vanda Vitéz Éva Más hazai intézményekből: Borbás László PhD, Katona Klára PhD, Kőrösi István CSc, Mányó-Váróczi Violetta, Smahó Melinda PhD, Markó Gabriella, Boga-Pohl Patrícia, Somogyi Angéla PhD Külföldi intézményekből: Biljana Ivanova, Borsos Andrea, Geréb László PhD, Győrbíró András, Ilyés Ferenc, Ana Lakatos, Szabó Ingrid

Tervezett alprogramok Aktuális állapot Kutatási koncepció Főbb területei Kutatási kérdései Célcsoportjai Módszerei Tervezett alprogramok Aktuális állapot

FŐBB KUTATÁSI TERÜLETEK Gazdasági szervezetek és felsőoktatási intézmények együttműködése belföldön és külföldön, klaszteresedés; Az innováció és regionális fejlődés összefüggései; Az innovatív személetmód, az innováció-orientált stratégiaalkotás és menedzsment humán erőforrás fejlesztési, pedagógiai és pszichológiai vonatkozásai; KKV innovációs folyamatok, metodológiák és technológiák alkalmazása elméletben és gyakorlatban; A kutatás-fejlesztés, innováció és versenyképesség összefüggései - a gazdaságpolitikák tükrében és nemzetközi összehasonlításban; Közös primer kutatások végzése az érintett felsőoktatási intézményekben és KKV-k körében más oktatók és hallgatók bevonásával

Továbbgondolások mint kutatási kérdések 1. Az egyes országokban milyen hasonlóságok és eltérések vannak a kkv-k innovációs viselkedésében (az innovációs igény megítélése, befolyásoló tényezői, akadályozó tényezők)? Kapcsolódó alkérdések: A szűkös erőforrásokkal rendelkező kkv szektor vállalkozásai milyen konkrét innovációkat képesek bevezetni minimális K+F tevékenységgel (mint kutatási ráfordítással) a kutatásban résztvevő országokban? Milyen további alternatív innovációs forrásokat alkalmaznak a kutatásba bevont szervezetek a K+F tevékenység mellett, ill. helyett? Van-e szignifikáns összefüggés a szervezet tulajdonosi köre, mérete, a vezetési stílusa, légköre és a szervezet tagjainak (vezető, beosztott) egyes személyiségjegyei, valamint az egyes szervezeti innováció-források között az egyes országokban?

Továbbgondolások mint kutatási kérdések 2. Milyen együttműködési hajlandóság jellemzi a vizsgálatba bevont kkv és felsőoktatási szervezeteket az innováció területén? Kapcsolódó alkérdések: Mennyire befolyásolja a bizalom/bizalmatlanság a kutatásba bevont szervezetek válaszadóinak válaszadói hajlandóságát? Mennyire befolyásolja a kutatásban résztvevő szervezetek (kkv, felsőoktatási intézmények) innovativitását az adott ország innováció-politikája? Milyen hasonlóságok és eltérések vannak az érintett szervezetek klaszteresedésében (mint innováció-forrás) megítélésében és gyakorlatában? Mennyire dinamikusak és nyitottak a vizsgálatban résztvevő szervezetek?

Továbbgondolások mint kutatási kérdések 3. Mit tesznek a kutatásba bevont szervezetek az innovációs tevékenységhez igényelt tudás megszerzése (megosztása) és fejlesztése érdekében? Kapcsolódó alkérdések: Vannak-e a nyílt megmérettetést felvállaló innovátor vezetők, akik hajlandók megosztani tudásukat és tapasztalataikat (sikereiket, kudarcaikat) másokkal? Milyen szakemberigényt fogalmaznak meg a felsőoktatás felé? Az innovatív szervezetek motorjai dominánsan a vezetői képességek és ambíciók? E vezetői mentalitás a szervezetben jól azonosítható (azaz a szervezetben közismert), ezért bizonyos típusú innovációk személyfüggőnek tekinthetők? Milyen személyiségvonásokkal rendelkeznek az „innovátorok”? Milyen munkavállalói attitűdöt várnak el a vezetők az innovációval kapcsolatban? A felsőoktatásban tanuló potenciális munkavállalók milyen innovációs attitűddel és hajlandósággal rendelkeznek?

Célcsoportok Miért kkv? A versenyszférában foglalkoztatottak több mint 70%-ának ad munkahelyet. A hozzáadott érték közel fele és az export harmada innen származik. Új munkahelyek szinte csak kizárólag e szektorban jönnek létre. Ezért aktuális a kkv-k növekedését ösztönző innovációs magatartás és befolyásoló tényezőinek bemutatása és tendenciáinak vizsgálata nemzetközi összehasonlításban. Emellett egyik célunk a jó gyakorlatok elterjedésének elősegítése. Miért felsőoktatás? Egy-egy innováció növeli a képzett, az új technológiát használni képes munkaerő iránti keresletet. A szükséges munkaerő kialakítására az oktatási rendszer hivatott. A gazdasági szerepvállaláshoz szükséges kompetenciák megalapozása a felsőoktatásban történik, amelyet befolyásol azok munkaerő-piaci értéke és a hallgatók attitűdje. Ha nem sikerül a munkaerőpiac oktatás iránti keresletét kielégíteni, lelassulhat a gazdasági növekedés.

Módszertani felvetések kkv-k esetében országonként 40-50 kkv bevonása reális (kérdőíves vezetői interjúk) ; online kérdőív esetén lehet ennél több, adott régióra (van-e hozzáférhető nyílt adatbázis) – pilot program igénye, adatbázis és kapcsolatfüggő „best practice” esettanulmány bemutatása országonként min. 5-5 példa (ebből 3-3 közös céglátogatás országonként) az érintett felsőoktatási intézmények hallgatóinak bevonása + mintaigény miatt további felsőoktatási intézmény megkeresése az országos projektvezető részéről (első és utolsó évesek, gazdasági és nem gazdasági szakokon, országonként 150 -200 fő (ezen belül levelezős, nappalis)

alkalmazott Kutatási módszerek 1. Az adott ország (hazai)és külföldi szakirodalmának feldolgozása 2. Korábbi időszakban készült másodlagos és harmadlagos források elemzése összehasonlítás céljából 3. Médiaelemzés (Innotéka, HVG, Budapest Business Journal, Világgazdaság, Harvard Business Review) adott időszakban 4. Honlapelemzés (pl. kkv, felsőoktatási intézmények TTI szervezetek) 5. Statisztikai adatforrások elemzése (CIS, KSH, OECD) 6. Online kérdőív 7. Hagyományos kérdőív 8. Szervezeti esettanulmányok 9. Esettanulmány adatbázis saját honlapon 10. Mélyinterjúk 11. Cégdokumentumok tartalomelemzése

Várható eredmények és hatások Alkalmazott kutatások, összehasonlító vizsgálatok végzése regionális, magyar és határ menti szervezetekben az INNOVORG Research témáiban; Intézményi szintű együttműködési megállapodások támogatása innovációs témakörben a Kutatócsoport tagjainak intézményei között; WEB2 alkalmazások a kutatási eredmények beépítésénél a tananyagfejlesztésben és az oktatási módszerekben; Oktatási anyagok, legjobb gyakorlatok bemutatására vonatkozó esettanulmányok készítése – további hallgatók és oktatók bevonásával - magyar és angol nyelven Hallgatói szakdolgozatok, műhelydolgozatok és TDK dolgozatok készítése a Kutatócsoport tevékenységéhez kapcsolódó témákban; Kutatási eredmények publikálása magyar és nemzetközi konferenciákon, virtuális fórumokon, saját honlapon és az írott szaksajtóban; Önálló tanulmánykötet és esettanulmány-sorozat (online és/vagy print) megjelentetése az INNOVORG Research kutatási eredményeiből magyarul és angolul; Elnyert nemzetközi pályázat esetén annak önálló kutatási projektként való kezelésével az INNOVORG Research folytatásának előkészítése;

FILM

Köszönöm a figyelmet! http://innovorg.wordpress.com/about/