Az elemek születése, az anyagok körforgása Hafenscher Richárd ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium
Születés 100-300. másodperc hidrogén és hélium Napokban (pl a miénkben) hidrogénből hélium Vörös óriásokban vasig minden, de! – vannak stabil anyagok pl oxigén, nitrogén, nem fuzionálnak, itt neutronbefogás történik! Szupernova-robbanásokkor vas is továbbfuzionál.
Vasnál nehezebb anyagok kialakulása Szupernóvák után visszamaradt csillagporból meteorok, egyéb égitestek, beleolvadnak egy másik napba, aztán ismét fúzió. Ólom is stabil, itt is neutronbefogás történik. Ritka anyagok. Stabil atommagú anyagok ( nitrogén, oxigén, vas, ólom) gyakoribbak a világegyetemben, mint a többi.
Egy csillag keresztmetszete
Az ősrobbanás Felfúvódás szakasza 0-100. másodperc Atomok kialakulása 100-300. másodperc Csillagok születése 1 milliárd év Bolygók születése 5 milliárd év
Az anyagok körforgása
A szén körforgása a természetben A szén megtalálható: élő szervezetekben levegőben CO2 –ként vizekben oldott karbonátok és hidrogén-karbonátok formájában, talajban szilárd karbonátként (mészkő, dolomit), kőolaj, földgáz, kőszén formájában, az állatok csontvázában, lebomló szerves anyagokban Fotoszintézis szén-dioxidot igényel Halott növények nagy hő és nyomás hatására szén. Légzés. Lebontó folyamatok.
A nitrogén körforgása a természetben Nitrogén előfordulása levegő - 78 térfogatszázalék élő szervezetek – aminosav, fehérje fontos építőeleme vizek (nitritek, nitrátok) talaj – lebomló szerves anyagok, ammónia, nitritek, nitrátok Kékmoszatok, nitrogénmegötő baktériumok Korhasztó, rothasztó baktériumok A nitrifikáló baktériumok hatására lesz az ammóniából NO2-, ill. abból NO3-. Ezeket az ionokat a növények fel tudják venni, a szervetlen nitrogénvegyületeket fel tudják dolgozni és azok nitrogéntartalmát beépíteni testük szerves vegyületeibe. Villámok Denitrifikálás = nitrogéntartalmú vegyületekből, elemeket csinálnak.
Az oxigén körforgása a természetben Az egyetlen elem, amely nagy koncentrációban van jelen a földkéregben (szilikátok), az atmoszférában (O2), a hidroszférában (H2O) és a bioszférában is (H2O, szénhidrát, fehérje stb.). Oxigén előfordulása Föld 28,5 %-a: földkéreg 46,6 % óceán 85,8 % atmoszféra 21 %. Növények megtermelik – állatok felveszik, és szén-dioxiddá alakítják – kilélegzik – növények felveszik a szén-dioxidot, és oxigént csinálnak belőle
A foszfor körforgása a természetben Foszfor előfordulása talaj – apatitok, foszfátok élő szervezet - a foszfor az ötödik leggyakoribb eleme az élő szervezetnek részben szerves vegyületek, részben a csontban foszfát formában fordul elő szerves foszforvegyületek: ATP, ADP, DNS, RNS gáz halmazállapotú vegyület alakjában NEM fordul elő Talajban van - növényekbe kerül, növények, állatok (növényekből állatokba) elpusztulnak – visszakerül a talajba
Források www.wikipedia.hu www.natgeo.hu A google-be ha beírjátok, hogy elemek születése, akkor mindegyik honlap a 2. oldal feléig!! És persze a tankönyv!:P