MAGYAR GÉNIUSZOK Prof. Dr. Czeizel Endre

A 2x4 faktoros talentum modell Általános értelmi adottság Speciális mentális adottságok Kreativitási Motivációs Kortárs csoportok Család Iskola Társadalom A 2x4 faktoros talentum modell

A humán genetika és kreatológia alaptörvénye P = G  E P = „produkció”= teljesítmény = képesség G = genetikai komponens = adottság E = „edukáció” = tanultság Tehetség = kivételes adottság Talentum = kivételes képesség Géniusz = egészen kivételes képességű személyiség

A kivételes képességű emberek és a magyar „géniuszok” nemi aránya az 1700 és 1900 között Magyarországon születettekben Minta Férfi Nő Együtt Szám % Magyar Életrajzi Lexikon 9 165 413 4,3 9 578 „Géniusz” 174 3 1,7 177 Jászai Mari Kaffka Margit Lesznai Anna

A nők száma és aránya a Nobel-díjasok között a díj első 100 évében Fizikai 162 2 1.2 Kémiai 135 3 2.2 Orvosi-élettani 172 6 3.5 Irodalmi 97 9 9.3 Béke 107 10 Közgazdasági 46 0.0 Összesen 719 30 4.2 Marie Curie (Maria Sklodowska) 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díj

A nők férfiakétól elmaradó szellemi teljesítményének okai 1. Női szerep: 11 gyermek és feleség 2. Férfi agresszivitás-dominancia („sovinizmus”) Apafiné Bethlen Kata (1679-1759) Czobel Mónika (1855-1947) 3. Az adottságok genetikai eltérése?

A férfi és női népesség általános értelmi szintjét jelző értékek eloszlása

Az ember kromoszómái

Magyarázat A nőkben lappangó szokatlan (hibás vagy kiváló) gének a fiaikban megjelennek A kb. 25 000 génünk közül mintegy 10 000 a központi idegrendszer működésével kapcsolatos Az általános értelmiségi „adottság” hátterében mintegy 1 000 gén áll Ebből az X nemikromoszómában mintegy 200 van, tehát 20%, pedig az összes génnek csak 4%-a található meg e kromoszómában

Következmény Az értelmi fogyatékosok között 30%-os fiú/férfi többlet A kivételes értelmi képességűek közötti férfi többlet? Az értelmi fogyatékos és géniusz férfiak többletéért elsősorban az anyai gének felelősek

Speciális mentális képességek nemi eltérése Verbalitás – beszéd kezdete teljesítmény oka Térbeli tájékozódás – matematika (zeneszerzés) Agyanatómiai magyarázat „Esélyegyenlőség”

Kreativitás Globális gondolkodás (férfi) Részlet érzékenység (nő) Racionalitás – emocionalitás Agresszivitás – közösségi érzés

Motiváció Általános – középiskola Főiskola – egyetem A lányok jobbak A fiúk jobbak (?)

Tanulság A két nem szellemi adottságai némileg (mennyiségileg) különböznek, ez nem jelent jelentős (minőségi) eltérést a képességekben A nők szellemi adottságaiban még különösen óriási tartalékok vannak

Tanulság De azért: „... mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek, s mind ember” (József Attila)

Ralph. W. EMERSON (1803-1882): „A nemzetek nagyságát az határozza meg, hogy mennyi géniuszt adtak a világnak, és milyen tiszteletben részesítették őket.”

AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA: Szubjektív: „tudati infantilizmus” vagy „nemzeti Szuper-Ego” Objektív: A genetika törvényszerűségeiből következően minden népességben a potenciális géniuszok relatív gyakorisága azonos. A tudományos igényű vizsgálatok szerint a különböző népességekben a különböző géniusz típusok relatív gyakorisága jelentős eltérést mutat. A külső, társadalmi hatások eltérése miatt a kivételes veleszületett adottságok eltérő arányban bontakoznak ki a különböző népességekben.

AZ OLIMPIAI BAJNOKSÁGOK ARÁNYA 1896 ÉS 1976 KÖZÖTT Sorrend Ország Lakosság száma millióban 1979-ben Aranyérmek száma Relatív gyakoriság 1. Finnország 4,8 91 1,12 2. Svédország 8,3 124 0,79 3. Magyarország 10,6 113 0,56 4. Norvégia 4,1 35 0,50 5. Svájc 6,3 34 0,28 6. Dánia 5,1 27

A KORÁN MEGMUTATKOZÓ SPECIFIKUS SZELLEMI ADOTTSÁGOK Életkor években Muzikalitás Matematika Vizuális Költői < 5 5-10 5-15 10-20

A MUZSIKUS GÉNIUSZOK RELATÍV GYAKORISÁGÁRA ALAPOZOTT ORSZÁG SORREND Becsült lakosság szám millióban Muzsikus géniuszok száma gyakorisága 1. Ausztria 6,4 8 1,25 2. Olaszország 32,5 0,25 3. Magyarország 7,9 2 4. Németország 56,4 11 0,20 5. Franciaország 39,0 6 0,15 6. Cseh(szlovákia) 13,6 7. Lengyelország 30,0 0,07 8. Oroszország 103,0 5 0,05 9. Anglia –

A KÉPZŐMŰVÉSZ GÉNIUSZOK RELATIV GYAKORISÁGÁRA ALAPOZOTT ORSZÁG SORREND Lakosság száma millióban Képzőművész géniuszok száma relatív gyakorisága 1. Franciaország 39,0 25 0,64 2. Hollandia 5,2 2 0,38 3. Norvégia 2,6 1 4. Ausztria 6,4 0,31 5. Svájc 3,3 0,30 6. Spanyolország 18,6 3 0,16 7. Belgium 6,7 0,15 8. Anglia 32,5 4 0,12 9. Románia 9,2 0,11 10. Oroszország 103,0 11. Olaszország 0,09 12. Németország 56,4 0,07

A magyar és magyar születésű Nobel-díjasok Név Születési Halálozási Foglalkozás Nobel-díj év hely típusa éve Magyar állampolgárok SZENT-GYÖRGYI Albert 1893 Budapest 1986 Woods Hole (USA) biokémikus orvosi 1937 HEVESY György 1885 1966 Freiburg (Németország) kémikus kémiai 1943 KERTÉSZ Imre 1929 – író irodalmi 2002 Magyar születésűek LENARD Fülöp 1862 Pozsony 1947 Messelhausen (Németország) fizikai 1905 BÉKÉSY György 1899 1972 Honolulu (USA) fizikus, kémikus 1961 WIGNER Jenő 1902 1995 Pincerton (USA) vegyészmérnök 1963 GÁBOR Dénes 1900 1979 London (UK) elektromérnök 1971 OLÁH György 1927 1994 HARSÁNYI János 1920 2000 Berkeley (USA) gyógyszerész közgazd.

A NOBEL-DÍJASOK RELATIV GYAKORISÁGA SZÜLŐVÁROSUK SZERINT Sorrend Város Lakosainak becsült száma millióban Nobel-díjasok száma %-a 1. Bécs 1,53 11 7,2 2. München 1,24 7 5,6 3. Wroclaw 0,64 3 4,7 4. Frankfurt 0,66 4,5 5. Hága 0,?9 4,3 6. Budapest 2,00 8 4,0 7. Hamburg 1,70 5 2,9 8. Prága 1,21 2,5 9. Koppenhága 1,34 2,2 10. Berlin 3,35 2,1 11. New York 18,91 30 2,0 12 Stockholm

IGAZ-E, HOGY A KIVÉTELES TEHETSÉGEK (POTENCIÁLIS GÉNIUSZOK) MINDIG KÉPESEK KÜLÖNLEGES ADOTTSÁGAIK VALÓRA VÁLTÁSÁRA?

A MÚLT SZÁZADBAN VILÁGRA JÖTT MAGYAR GÉNIUSZOK SZÜLETÉSI ÉVE TÍZÉVES BONTÁSBAN Évtized Géniuszok száma 1800-1809 1810-1819 1820-1829 1830-1839 1840-1849 1850-1859 1860-1869 1870-1879 1880-1889 1890-1899 1800-1899 12 16 11 9 12 4 14 19 37 7 141 Tízéves átlag 14,1

Az 1700 és 1900 közötti 200 évben született géniuszok nemzeti származása Sorrend Ország Becsült lakosságszám millióban Géniuszok száma Arányuk 1 millió lakosra 1. Ausztria 6,4 22 3,44 2. Svájc 3,3 11 3,33 3. Franciaország 39,0 107 2,74 4. Norvégia 2,6 7 2,69 5. Anglia 32,5 71 2,18 6. Írország 4,5 9 2,00 7. Svédország 5,9 1,86 8. Skócia 8 1,78 9. Németország 56,4 95 1,68 10. Dánia 3,2 4 1,25 11. Olaszország 37 1,14 12. USA 76,2 51 0,67 13. Finnország 2 0,61 14. Belgium 6,7 3 0,45 15. Spanyolország 18,6 0,43 16-17. Hollandia 5,2 0,38 Magyarország 7,9 18. Oroszország 103,0 27 0,26 19. Csehszlovákia 13,6 0,22 20. Lengyelország 30,0 6 0,20

A MAGYAR GÉNIUSZ VESZTESÉG MÉRTÉKE A potenciális férfi géniuszok mintegy 90 %-a veszhetett el. A potenciális női géniuszok kb. 99 %-a nem volt képes kivételes szellemi adottságait valóra váltani.

A GÉNIUSZ-VESZTESÉG OKAI Történelmi körülmények Gazdasági helyzet Pedagógiai felkészületlenség Társadalmi intolerancia Géniuszok önpusztítása

Népességen belüli arány % A 175 MAGYAR GÉNIUSZ VALLÁSI SZÁRMAZÁSA AZ 1700 ÉS 1900 KÖZÖTT SZÜLETETTEKBEN Vallás Népességen belüli arány % Géniuszok vallása % Talált/Várt arány Katolikus Református Görögkeleti Evangélikus Zsidó Egyéb 60 14 13 7 5 1 40 23 10 25 0,67 1,64 0,08 1,43 5,00 1,00 Együtt 100

A LEHETSÉGES MAGYARÁZATOK Beltenyészet pozitív hatása Fokozott szelekció Szociokulturális hatás

SZOCIOKULTÚRÁLIS HATÁSOK Írásbeliség A „zsidó-anya” Oktatás Társadalmi kirekesztettség (pénz, értelmiségi pályák) Mobilitás Egészségesebb életmód Összetartás

Az igazi kérdés: ÉRDEMES-E MAGYARNAK LENNI? KI A MAGYAR? MI A MAGYAR? Az igazi kérdés: ÉRDEMES-E MAGYARNAK LENNI?