A valószínűségi ítéletalkotás 2009.február 9. Móra László Xavér, Ph Tanársegéd ELTE PPK Pszich. Int.

Miről fogok ma beszélni? Fogalmak: valószínűségi ítéletalkotás Túlzott magabiztosság, kalibráció A téma jelentősége A torzítások okai és modellek A modellek tesztelése Összefüggése az időnyomással és a kognitív stílussal

Hazai vizsgálatok Faragó, Móra 2002-2004 Móra (PhD) 2005-2008: Középiskolások, főiskolások, vállalkozók és elítéltek Móra (PhD) 2005-2008: a modellek tesztelése, időnyomás és kognitív stílus Kappel Katalin (szakdolgozóm) 2009 Válaszgenerálás, időnyomás, kogn. Lezárás Dorner László (szakdolgozóm) 2010 Sportolók kalibrációja, csoportos ítéletalkotás, visszajelzés fajtái

Túlzott magabiztosság Mihez képest „túlzott”? - Másokhoz A diákok 80%-a gondolja, hogy jobb lett az írásbeli vizsgaeredménye, mint az átlagnak (Svenson, 1981) Minden terápiás módszer képviselői a saját módszerüket gondolják eredményesebbnek (Bizonyítékon alapuló gyógyítás jelentősége)

Tényekhez képest túlzott… Saját tudás becslése – a kérdések hány százalékára válaszoltam helyesen? 90%-os magabiztosság – 90%-os találati arány Jövőre vonatkozó kérdések: Sikerül a műtét? Orvosként Szakértőként Betegként A feladatok kétszer annyi ideig tartanak, mint gondoljuk (Buehler, Griffin, Ross 2002)

Valószínűségi kalibráció – a magabiztosság realitása Ki a jól kalibrált? Akinek magabiztossága reális - Akinek valószínűségi becsléseit az élet igazolja – Pl. orvos: 100 emberből, akire azt mondja, 90%, hogy fölépül, 90 valóban meggyógyul Tehát nem az, akinek sok válasza válik be!!!! És nem is az, aki nagyon magabiztos!!! Az is probléma, ha valaki indokolatlanul bizonytalan

Miért fontos? Hétköznapjaink Irreális optimizmus Egészségügyi kockázatok Projektek költségbecslése Befektetések és hitelfelvétel

Miért fontos? Társadalmi szint Járványok Pénzügyi válság Villámháborús tervek Kockázatos technológiák

A valószínűségi ítéletalkotás A bizonytalan jövőre vonatkoznak: Pl. 90%, hogy ma esni fog az eső Tudásunk bizonyosságára vonatkoznak: 90% biztos vagyok benne, hogy Törökország a NATO tagja

A kalibráció általános fogalma jól kalibrált műszerek (amennyit mutat, az mennyire reális?) Jó becslés: Jól kalibrált a „belső” műszerünk Pl. A zacskóban levő krumplinak mennyi a tömege? Válasz: 1 kg (valójában: 96 dkg) A valószínűségi kalibrációnál utóbbiról van szó: A vizsgált esemény valószínűségét mennyinek pontosan becsülöd? A valószínűségi ítélet pontossága = kalibráció Gyakoriság alapján - utólag értékelhető

Ki a jól kalibrált? Akinek valószínűségi becsléseit az élet igazolja (?)– azaz: Ha valaki 100-ra becsüli valaminek a bekövetkeztét, akkor az biztos, hogy bekövetkezik, vagy ha valaki 50%-ra becsüli valami esélyét, akkor fele arányban jön be Tehát nem az, akinek sok válasza jön be!!!!!!!!

A valószínűségi kalibráció jellemzői (Lichtenstein, 1982) Pontatlanság, túlzott magabiztosság Mindenki pontatlan, a szakértők is Nehezebb kérdések- nagyobb az indokolatlan magabiztosság Függ a feladattól, személyiségtől, helyzettől Fejleszthető, de a tanulási transzfer kicsi Maladaptív, mert túl sokat, vagy túl keveset kockáztatunk, nem megyünk utána információknak Túl hamar döntünk, vagy túl sokat hezitálunk Nem tanulunk

Mindenki rózsaszínűnek látja-e a jövőt? Egyéni különbségek a kalibráció tekintetében Vonásszintű optimizmus Önértékelés Depresszió NÁRCIZMUS

Összegzés - OKOK Tanulási probléma (kicsi minta, gyenge transzfer) Kognitív folyamatok (memória, előhívás) Motivációs probléma (túlzott magabiztosság, kompetenciahit, túlélés) Evolúciós értékek mások Filozófiai és vizsgálati probléma értelmetlen kérdés, mérhetetlen jelenség…

Modellek Normatív (bayesiánus) modell (alapgyakoriság) Az optimista felülkalibráltság elmélete (1975) (Kompetencia, önbecsülés) Ökológiai modell (Gigerenzer, 1991) Alátámasztás elmélet (Tversky, 1992) Random alátámasztás elm. (Brenner, 2003) (alapja: szignáldetekciós elm.) Az ökológiai modell a valószínűségi ítéletalkotásnak a folyamatát is leírja. Ha rákérdezünk egy esemény valószínűségére, pl. hogy mi a valószínűsége, hogy holnap esni fog, akkor felidézünk egy hasonlósági osztályt, amelyről már van tapasztalatunk, és annak a relatív gyakorisági adatát használjuk fel a jövőre vonatkozó becslésünkkor. A hasonlóságot egy mentális kulcs alapján döntjük el. Tversky konzisztenciát feltételez az érveket és az érvek súlyát illetően. Brenner szerint nem vagyunk konzisztensek, a véletlenen, a környezeti feltételeken, állapotunkon múlik, hogy milyen érvek jutnak az eszünkbe, és azoknak milyen súlyt tulajdondítunk.

Gigerenzer (92) Probabilistic Mental Models Melyik város van északabbra: Róma vagy New York? „mentális” kulcsok alapján hozunk ítéletet Ezek validitását ismerjük A kérdőívek más mintára épülnek Gyakorisági kérdések – kérdőívekhez hasonlítunk, arról is van tapasztalatunk

Alátámasztás elmélet (ST) Tversky, Koehler, 1991 Érveket gyűjtünk a hipotézis és az alternatív hip mellett Alátámasztás: valós szám, súly Kicsomagolás hatás (érv, ellenérv esetén)

Brenner: a kalibráció pontossága (1999) A: túlzott magabiztosság B: indokolatlan bizonytalanság C: szélsőségesség D: döntésképtelenség

Brenner: RST modell (2003) A hipotézis illetve alternatív hip. mellett szóló érvek véletlenül jutnak eszünkbe A véletlenül felbukkanó érvek függhetnek: A motiváltságunktól hangulattól A kulcsingerektől, előfeszítéstől

RST modell Az érvek (alátámasztások súlyának) eloszlása lognormális eloszlást követ, random változó

Az irreális opciók hatása a túlzott magabiztosságra – a modellek tesztelése

A modellek validitása - hipotézisek Az irreális opciók növelik a magabiztosságot Rejtett manipuláció esetén erősebb a hatás A siker a további döntések magabiztosságára is hat Az analitikus személyek kalibrációja jobb A normatív és alátámasztás-elmélet cáfolata Megerősíti az optimista felülkalibráltság elm.

Vizsgálati eszköz: Tréfás itemek (Két reális opció / Tréfás item ) Ki írta a Szózatot? A) Kölcsey B) Vörösmarty X) Kádár János Y) Rákosi Mátyás

Vizsgálati eszköz: Tréfás itemek (Négy reális opció) Ki írta a Szózatot? A) Kölcsey B) Vörösmarty C) Ady D) Petőfi

Vizsgálati eszköz R2 kérdőív: 202 kérdés, kérdésenként 2 reális opció TRÉFÁS kérdőív: 202 kérdés, kérdésenként 2 reális + 2 tréfás (irreális) opció. R4 kérdőív: 202 kérdés, kérdésenként 4 reális opció KEVERT kérdőív: összesen 282 kérdés 202 tréfás item,valamint 80 négy reális opciót tartalmazó item KONTROLL kérdőív: Kevertnek a 80 négy reális opciós kérdése külön felvéve

Vizsgált kalibrációs mutatók 100%-os magabiztosságú válaszok találati aránya Brier- és Murphy-pontszám (normatív) Brenner-féle szigma és delta (szignáldetekciós elméletből)

Eredmények – találati arány A helyes válaszok arányát az irreális opciók nem befolyásolják

Eredmények (itemen belüli hatás) A tréfás opciók könnyű kizárásának hatására nő az indokolatlan magabiztosság. Rejtett manipuláció esetén (kevert kérdőívnél) a kalibráció romlása egyértelműbb

Eredmények (itemek közti hatás) A tréfás itemek hatására a „normál” négyopciós itemeknél is fennmarad a túlzott magabiztosság

Eredmények (normatív vs. heurisztikus) Az analitikus személyek inkább realizálják, hogy a kevert kérdőív manipulált, mint a heurisztikus gondolkodású személyek

Megbeszélés Túlzott magabiztosság növekedés Rejtett manipuláció – növeli az indokolatlan magabiztosságot Nyilvánvaló manipuláció: Korrekciós folyamatok A Kevert kérdőív esetén az analitikus személyek kalibrációja pontosabb Az eredmények a normatív modellnek és az alátámasztás elméletnek ellentmondanak Helyes jóslás: Optimista felülkalibráltság elmélete Összhang a Brenner-féle Random alátámasztás modellel

Az időnyomás hatása Időnyomás hatására nem romlik a kalibráció!! A nehéz kérdőívben még javulhat is

Módszertani változtatás – a válaszgenerálás hatása A személyek adnak meg lehetséges válaszokat Kihagyhatnak válaszokat Megjelölik a magabiztosság szintjét Ökológiai validitás jobb Eredmények: a kalibráció hasonló Időnyomás hatására csökken a kihagyott válaszok száma, javul a kalibráció

Az időnyomás hatása a kalibrációra

Lezárási szükséglet és valószínűségi kalibráció (Kappel)

Kognitív stílus - korábbi vizsgálatok Tekintélyelvűség – van kapcsolat Dogmatizmus – van kapcsolat Mezőfüggőség – nincs kapcsolat Bizonytalanságorientáció – nincs Kognitív komplexitás - nincs

Lezárási szükséglet (Kruglanski) Előzetes eredmények (Kruglanski): nagyobb lezárás - nagyobb magabiztosság Kérdés: mi a helyzet a túlzott magabiztossággal? Diszpozíció vizsgálata – kérdőív (Kruglanski / Faragó)

A magas diszpozicionális lezárási szükséglettel rendelkezők: Magabiztosabbak Több választ hagynak ki Amikre válaszolnak, azt jobban tudják Kalibrációjuk nem pontatlanabb

Tapasztalat és kalibráció (Faragó, Móra, 2006; Kappel, Móra, 2009) Előzmény: akik kapnak feedbacket Vállalkozók Elítéltek Középiskolások és főiskolások A vállalkozók kalibrációja pontosabb, az elítélteké szélsőségesebb Kappel, Móra, 2009. vezetők kalibrációja

Tapasztalat, visszajelzés és kalibráció – újabb vizsgálat Sportolók kalibrációja Módszeres visszajelzés a teljesítményről Társas visszajelzés vagy műszeres visszajelzés hatása az erősebb Csoportgondolkodás Elmélet és gyakorlat

Végső következtetések A döntési keret befolyásolja az ítéletalkotás pontosságát Az irreális opció növeli a túlzott magabiztosságot Az irreális opciók kizárása miatt megnövekedett magabiztosság hat a későbbi döntésekre is Az időnyomás hatása feladatfüggő (nehézség) Az időnyomás hatására javulhat a kalibráció Az eredmények ellentmondanak a normatív és az alátámasztás elméletnek Az eredményeket az optimista felülkalibráltság elmélete magyarázza (a siker attribúciója) A lezárási szükséglet befolyásolja a válaszadás folyamatát, a generált válaszok számát, a magabiztosságot – de nem befolyásolja a kalibrációt

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

konferenciaelőadásaim témában Móra László Xavér (1998): Heurisztikák a valószínűségi gondolkodásban. Matematikusok R.L. vándorgyűlése, 1998. július. Sopron Móra László Xavér (1999). A valószínűségi gondolkodás fejlesztése az iskolában. Matematikusok R.L. vándorgyűlése, 1999. július. Nyíregyháza Móra László Xavér (2004): A valószínűségi gondolkodás hibái. Matematikusok R. L. vándorgyűlése 2004. július. Nyíregyháza. Móra László Xavér, Faragó Klára (2004): Brókerek döntéseinek magabiztossága időnyomás alatt. MPT Nagygyűlés. Budapest. 2004. Faragó Klára, Móra László Xavér (2005): Gyakran tévedünk, de ritkán kételkedünk. Illyés Sándor emléknapok, 2005. március Móra László Xavér (2005). Tanulni veszélyes. Varga Tamás Matematikai Napok, 2005. július. Móra László Xavér, Faragó Klára (2006). Kockázatvállalás és kalibráció: a magabiztos ember többet kockáztat? MPT Nagygyűlése, 2006, május 25-27. Budapest Móra László Xavér (2008) Az irreális opciók hatása a túlzott magabiztosságra. MPT Nagygyűlése, 2008, május 22-24. Budapest

Írott publikációk Móra László Xavér (2003): Az időnyomás hatása a valószínűségi kalibrációra. Alkalmazott pszichológia, 4. 2002. 1. 73-81. Móra László Xavér (2003): Gazdasági döntéshozatal. in.: Hunyady György, Székely Mózes (szerk.): Gazdaságpszichológia. Budapest: Osiris. 2003. Faragó Klára, Móra László Xavér (2006): A kalibráció kognitív megközelítése. Magyar Pszichológiai Szemle, 2006. 61. 3. 469-493. Móra László Xavér (2008) A könnyen kizárható opciók hatása a túlzott magabiztosságra. Magyar Pszichológiai Szemle. (In press)

Legfontosabb irodalmak Alpert, M. and Raiffa, H., (1982). A Progress Report on Training of Probability Assessors. In Kahneman, D., Slovic, P., Tversky, A. (Eds.), Judgment Under Uncertainty. Heuristics and Biases, Cambridge Univ. Press, Cambridge, 1982, pp. 294-305 Brenner, L. A., (2003). A random support model of the calibration of subjective probabilities. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 90, 87–110 Brenner, L. A., Griffin and Koehler, D., (2005). Modeling Patterns of Probability Calibration with Random Support Theory. Diagnosing Case-Based Judgment. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 97, 64-81 Dunnig, D., and Story, A. L. (1991). Depression, Realism, and the overconfidence effect. Are the sadder wiser when predicting future actions and events? Journal of Personality and Social Psychology, 61, 521-532 Engländer T. (1985). A kauzális séma és a valószínűségi becslések revíziója. Pszichológia, 1985, (5), 4, 515-543. és 1986 (6), 1, 43-70. Engländer T., (1999). Viaskodás a bizonytalannal. A valószínűségi ítéletalkotás egyes pszichológiai problémái. Akadémiai Kiadó, Budapest. Faragó K. (2002). A döntéshozatal pszichológiája. In.: Zoltayné Paprika Zita (szerk.): Döntéselmélet. 5. fejezet. Alinea Kiadó, Budapest. Faragó K., Móra L. X., (2006). A kalibráció kognitív megközelítése. Magyar Pszichológiai Szemle. 2006, 61. 3. 469-493 Gigerenzer, G., Hoffrage, U., and Kleinbölting, H., (1991). Probabilistic mental models. A Brunswikian theory of confidence. Psychological Review, 98, 506–528

Legfontosabb irodalmak2 Campbell, Goodie, Foster (2004). Narcissism, Confidence, and Risk Attitude. Journal of Behavioral Decision Making. 17, 1-15 (2004) Griffin, D., Tversky, A., (1992). The weighing of evidence and the determinants of confidence. Cognitive Psychology, 24, 411–435 Juslin, P., Winman, A., and Olsson, H. (2000). Naive empiricism and dogmatism in confidence research. A critical examination of the hard-easy effect. Psychological Review, 107, 384-396. Kahneman, D.,Slovic, P., és Tversky, A. (eds.). (1982). Judgment Under Uncertainty. Heuristics and Biases. Cambridge. Cambridge University Press Keren, G. (1988). On the ability of monitoring non-veridical perceptions and uncertain knowledge. Some calibration studies. Acta Psychologica, 67, 95-119. Lichtenstein S., Fischoff B. and Phillips, L. D. (1982). Calibration of Probabilities. The state of the art to 1980. In. Kahneman D., Slovic P. and Tversky A. (ed.) Judgment under Uncertainty. Heuristics and bias., 1982. New York. Cambridge University Press. Murphy, G. L., and Medin, D. L. (1985). The role of theoris in conceptual coherence. Psychological Review, 92, 289-316. Olsson, A-C. (2002). Process and representation in multiple-cue judgment. Umea Psychology Supplement Report. Supplement No.1. 2002. Rottenstreich Y., Tversky, A. (1997). Unpacking, Repacking, and Anchoring. Advances in Support Theory. Psychological Review, 1997, 104, 2, 406-415 Wright, G. N., and Phillips, L. D., Whalley, P. C., Choo, G. T., Ng, K, and Wishuda, A. (1978). Cultural Differences in Probabilistic Thinking. Journal of Cross-Cultural Psychology, 1978 Wright, G. N., and Phillips, L. D. (1979). Personality and probabilistic thinking. British Journal of Psychology 70: 295-303.