MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.

Egyensúlytalanság a munkapiacon Tananyag: Makroökonómia (Oktatási segédlet) 2 kötet: 22-31.old.

Munkanélküliség több, mint egyszerű erőforrás-kihasználatlanság: életminőséget érint, társadalmi probléma, politikai tényező, a gazdaságpolitika fontos eleme.

Kit tekintünk munkanélkülinek? Munkanélküliség Kit tekintünk munkanélkülinek? Központi Statisztikai Hivatal (KSH) : reprezentatív munkaerő felmérés alapján megkérdezéssel Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ : regisztráció alapján

Munkanélküliség KSH : reprezentatív munkaerő-felmérés Reprezentatív felvétel, az International Labour Office (ILO) ajánlásai alapján a 15-74 éves népesség gazdasági aktivitását vizsgálja. Az 1992 óta végzett felvétel negyedévente mintegy 33 ezer háztartás ill. 66 ezer személy adatait tartalmazza. A közölt éves adatok a negyedéves felvételből származó becslések átlagai.

Munkanélküliség Foglalkoztatott: az a személy, aki alkalmazottként, szövetkezeti vagy társas vállalkozás tagjaként, egyéni vállalkozóként, segítő családtagként a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (lehet akár regisztrált munkanélküli is!), ill. rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság, stb.) távol volt.

Munkanélküliség Munkanélküli: aki az adott héten nem dolgozott és nincs olyan munkája, amelyből átmenetileg távol volt, a kikérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett munkát, két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna állást.

Munkanélküliség Mérése: Abszolút szám: főben Relatív szám: %-ban

Munkanélküliség Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ mérése: Regisztrált munkanélküli: a nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll.

Munkanélküliség Passzív munkanélküli: regisztrált munkanélküliek száma  aktívan állást kereső munkanélküliek száma különbség: passzív munkanélküliek Passzív munkanélküli: aki szeretne munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeit, meg sem kísérli az álláskeresést

Munkanélküliség Megvalósítható-e a teljes foglalkoztatottság? a szabad piacon alapuló gazdaságok természetes velejárója a munkanélküliség. A munkanélküliség természetes rátája: az az átlagos szint, amely körül a munkanélküliség évről évre ingadozik (a hosszú távon érvényesülő munkanélküliségi ráta)

Munkanélküliség Abbahagyja a keresést Új munkaerő Munkanélküli Nyugállományba vonul Új állást keres Megszűnik a munkahelye Állást talál

Mivel magyarázható az állandóan fennálló munkanélküliség Időtényező: álláskeresés időigénye ( frikciós munkanélküliség) Átképzés időigénye (strukturális munkanélküliség) Reálbér-rugalmatlanság (várakozási munkanélküliség)

Mivel magyarázható az állandóan fennálló munkanélküliség Frikciós munkanélküliség: ok: a megfelelő munkahely kereséséhez idő szükséges, Információáramlás nem tökéletes Strukturális munkanélküliség: a munkaerő kereslet és kínálat szerkezete eltér Várakozási munkanélküliség: az adott (magas) reálbér mellett a munkaerő kínálata meghaladja a keresletet, várni kell a felszabaduló munkahelyre.

Mivel magyarázható az állandóan fennálló munkanélküliség Reálbér-rugalmatlanság: a bérek tartósan az egyensúlyi reálbér felett maradnak  a munka kereslete tartósan kisebb, mint a kínálata minimálbér: (pl.:USA az átlagbér 30-40 %-a ) előny: a túl alacsony bérek ellen hat, hátrány: csökkenti a foglalkoztatottságot

Mivel magyarázható az állandóan fennálló munkanélküliség szakszervezetek: bérmegegyezés: politikai alku – nem piaci döntés hatékony bérek: tapasztalat: magasabb bérek növelik a munka termelékenységét (+ lojalitás) Magas közterhek

Munkanélküliség orvoslása Neoklasszikus irányzat: munkakereslet növekedése reálbérek csökkenése, adócsökkentés, Keynesi irányzat: összkereslet növelése

Okun törvénye Ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta 1%-kal csökkenjen, a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez képest 3%-kal kell növekednie. Y’ = potenciális jövedelem Yt = tárgyévi jövedelem U = munkanélküliségi ráta

3. 2. Munkanélküliség (a modul vége) Visszatérés a követelményekhez!! Munkanélküli fogalma (KSH, Munkaügyi Központ szerint) Kényszerű munkanélküli Önkéntes munkanélküli Munkanélküliségi típusok Frikciós munkanélküli Strukturális munkanélküli Konjunkturális munkanélküli

3. 2. Munkanélküliség (a modul vége) Passzív munkanélküli Munkanélküliségi ráta Munkanélküliség természetes rátája Tartós munkanélküliség okai Okun törvénye

Munkapiac: Számítási feladatok Megnevezés T0 időpont T1 időpont Népesség Munkaképes 6 Nem munkaképes 4 Aktiv 5 Inaktív Foglalkoztatott 4,2 Önkéntes munkanélk. 0,1 Kényszerű munkanélk. Egy gazdaság adatai: munkanélküliségi ráta 14% a t0 időszakban t1 időszakban a foglalkoztatottak száma 200 e. fővel nő, a háztartásbeli nők közül 100 e. fő megjelenik a munkapiacon

Foglalkoztatott (+ 200 ezer) 4,2 4,4 Önkéntes munkanélküli 0,1 Munkapiac: Számítási feladatok 1. feladat Megnevezés T0 időpont t1 időpont Népesség 10 Munkaképes 6 Nem munkaképes 4 Aktiv (+ 100 ezer) 5 5,1 Inaktív (-100 ezer) 1 0,9 Foglalkoztatott (+ 200 ezer) 4,2 4,4 Önkéntes munkanélküli 0,1 Kényszerű munkanélküli (-100 e) 0,7 0,6

Melyik munkapiaci kategóriába tartoznak az alábbi személyek? Tizenéves, aki első állását keresi Autóipari szakmunkás, aki nem talál a szakmájában állást GYES-en lévő személy Az a feleség, akit a férj eltart Az a személyi, aki felmondott, mert a főnök zaklatta, de még nem talált állást