A gomba és a csiga
Élt egyszer egy punk gomba, gonosz volt és goromba. Sértegette a kis csigát, mert sosem viselt bőrcsizmát. Unta ezt a kis csiga, És a gombát megszidta: „Ó, Te csúnya, gonosz gomba, Mért vagy mindig ily’ goromba? Állandóan engem bántasz, Mondd tehát, hogy mi a válasz!” Ám a gomba hallgatott, Csak egy nagyot kacagott.
Világ Fájt ez a kis csigának, S elindult a világnak. „Keresek egy cimborát, Elfelejtem a gombát!” A csigácska mendegélt, De nem lelte a helyét. Találkozott állatokkal, Virágokkal, pillangókkal. Beszélgetett a hegyekkel, Kacarászott a legyekkel. Nektárt ivott méhecskékkel, És egy mohán aludt éjjel. Világ
Eközben a punk gomba Egyre magát okolta. „A kis csiga itt hagyott, És most magányos vagyok.” Nem tudta, hogy mit tegyen, Segítséget hol kérjen. Arra szállt egy lepkécske, Őt a gomba megkérte. „Ó, Te drága, szép lepke, A kis csigát keresd meg! Vele teljes az életem, Jó leszek, ezt megígérhetem!”
Vége A kis lepke megtette, A kis csigát kereste. Megtalálta, meglelte, A gombához vezette. „Barátocskám, kis csigám! A bűnöm én bánom ám! Maradj velem, s meglátod, Neked adom a világot!” Elhitte ezt csigácska, És ott maradt a gombával. Azóta ők boldogok, Míg a kis szívük dobog! Vége Írta és rajzolta: Ollé Mária 2007.03.06.