Az informatikai eszközök szerepe az oktatásban „ Cseresznyeérési Konferencia ” Pécs, június 6-7.

Jó, hogy a számító- gép egyre na- gyobb teret kap az oktatásban is. Rossz, hogy csökken az oktatás eredmé- nyessége. (Ld. a 2002-es felvé- teli.)

„Computing is not about computers anymore. It is about living.” Nicholas Negroponte, az MIT médialaboratóriumának igazgatója

Nagy-Britannia, Magyarország: 80-as évek: drágák a számítógépek (XT eFt) és nincsenek is (COCOM); 90-es évek eleje: terjedőben a PC-k, de nem az iskolákban; 90-es évek vége: egyre több számítógép az iskolákban is (Sulinet); 2006-ra számítógép minden iskolának (Kovács Kálmán).

A számítógép nem csak az oktatás tárgya, hanem mint oktatási eszköz jelenik meg az iskolában: a tanulót és a tanárt felmentheti mechanikus tevékenységek elvégzése alól; olyan információforrásként szolgálhat, mely a tárolt ismereteket rendezett és rendszerezett formában nyújtja; lehetővé teszi a tanulási- tanítási folyamat jobb szervezését, ellenőrzését, gyakorló feladatok generálását.

A számítógép a matematikaórán: intelligens rajzeszközként szerepelhet,amikor pl. bonyolult görbék rajzolását teszi lehetővé; kísérleti eszköz lehet pl. a véletlen események bemutatásánál; információforrásként szolgálhat pl. új tananyag feldolgozásánál; gyakorló partnerként jelenhet meg.

A tantárgyi tanulmányi teljesítmény mérése standardizált tesztekkel Magyarországon a hetvenes évek óta folyik néhány, felmérésenként többnyire más-más iskolában. Ezek először kizárólag az International Association for the Evaluation of Educational Achievement elnevezésű nemzetközi szervezet keretei között történtek.

A nyolcvanas évek közepe óta rendszeresen végeznek - Magyarországon kifejlesztett mérőeszközökkel - kifejezetten hazai célokat szolgáló méréseket is. Az első ilyen, közismert nevén Monitor vizsgálatot 1986-ban végezték, ezt követően 1991-ben, majd két évente került sor adatfelvételre. Általában páros osztályokban végzik a felmérést, tehát ugyanazt a populációt vizsgálják.

Az ún. kulturális eszköztudásokon mérik a tanulók teljesítményét: olvasás- szövegértés, matematika, később számítástechnikai-informatikai ismeretek, majd állampolgári ismeretek és attitűdök. Az időbeli változások megállapítására a hídfeladatok (közösek a különböző időpontokban zajló vizsgálatokban) adnak lehetőséget.

A matematikateljesítmények időbeli változásai grafikusan szemléltetjük: negatív teljesítménykülönbség = romlás pozitív teljesítménykülönbség = javulás

4. osztály

8. osztály

10. osztály

12. osztály

4. osztály

12. osztály

1999 Algebra- számolás Matematikai gondolkodás ,9504, ,8496,5 500 az átlagpontszám, 100 a szórás. A legjobban és a leggyengébben teljesítők is gyengébbek voltak, de a gyengék átlagos pontszámának csökkenése jóval nagyobb volt.

1983-ban 22 debreceni iskola 1371 diákja írt egy 45 perces felmérést. A feladatmegoldás eredményessége 61,5%- os volt. Ugyanez a mutató 1997-ben 58,8%. Ez az eredményesség csökkenését jelzi. Ezen belül a leggyengébb osztályok mutatója 41,4%-ról 34,6%-ra csökkent, míg a legjobbaké 83,5%-ról 86%-ra nőtt. Ez a polarizálódást jelzi.

Hogyan lehetne javítani a teljesítményt? Egyik segítség lehet a számítógép alkalmazása a matematikaórán. Két pályázat (Soros,1999/2000; KOMA, 2001/2002), két kísérlet (Bocskai, Hajdúböszörmény; EURO, Debrecen).

Kérdőív Tisztelt Tanuló! A jelen kérdőív kitöltésével egy, a Soros Alapítvány (Közoktatási Modernizációs Közalapítvány) által támogatott kísérlet tapasztalatainak összegzéséhez adhatsz segítséget. A vélemény anonim, tehát ne írj nevet a kérdőívre. Válaszold meg értelemszerűen (szövegesen, bekariká- zással, aláhúzással) a következő kérdé- seket!

1.Van-e otthon számítógépetek? van (64%, 64%)nincs(36%, 36%) 2.Fel lehet-e használni a számítógépet az otthoni tanulásban? igen (88%) nem (10%)néha (2%) 3.Szívesebben vettél-e részt azokon az órákon, amelyeken használtátok a számítógépet? igen (88%, 94%)nem (12%, 6%) 4.Érdekesebb volt-e így az óra? igen (88%, 92%)nem (12%, 8%) 5.Segítette-e a számítógép a tananyag megértését? igen (80%, 90%)nem (20%, 10%)

6.Javít-e az oktatás színvonalán a számító- gép? igen (96%) nem (4%) 7.Milyen volt a tananyag mennyisége az adott órakerethez viszonyítva? kevés (5%, 6%) megfelelő (81%, 80%) sok (14%, 14%) 8.Jól felépítettek voltak-e az órák? igen (76% 92%)nem (24%, 8%) 9.Gördülékenyek voltak-e az órák? igen (70%, 80%)nem (30%, 20%)

10.Ha nem, mi volt az oka? -a tanár felkészültsége (18%, 0%) -a tárgyi feltételek (18%, 25%) -egyéb körülmények (64%, 75%) 11.Szeretnél-e többet tanulni az iskolában az informatikáról? igen (71%, 82%)nem (29%, 18%) 12.Szívesen látnád-e más órákon is a számítógépet? igen (83%, 92%)nem (17%, 8%)

13.Szerinted mi az oka, hogy nem sok taná- rod használja a számítógépet a tanítási órán? Nem értenek hozzá; idegenkednek az újtól; nincs elegendő számítógép; jobb a hagyományos módszer; kö- rülményes, időigényes; nem tudja; károkozás lehetősége. Fegyelmezési okokból. Köszönjük, hogy válaszoltál!