Linux felhasználói ismeretek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Kun Béla.  Operációs rendszernek nevezzük a számítástechnikában a számítógépeknek azt az alapprogramját, mely közvetlenül kezeli a hardvert,
Advertisements

1 Bori Tamás Operációs Rendszerek I. 2. óra: parancssori alapok.
Operációs Rendszerek I.
Operációs Rendszerek I.
Operációs rendszerek Bevezetés.
Készítette: Pető László
Linux.
Az operációs rendszer.
Tóth Dániel, Szatmári Zoltán
Tűzfal beállítása Ubuntuban
Hága Péter ELTE Komplex Rendszerek Fizikája tanszék
LINUX/UNIX PARANCSOK.
A számítógép alapegységei
A szoftver.
10. előadás (2004. április 20.) A C előfordító (folytatás) Néhány hasznos compiler opció Egy tanulságos könyvtári függvény Változó hosszúságú argumentum.
Operációs Rendszerek Példák
Bevezetés az informatikába 7. előadás
A CLIPS keretrendszer CLIPS "C" Language Integration Production System.
C A C nyelv utasításai.
BE KI Perifériák Számítógép.
Ember László Damn Small Linux Microsoft VPC környezetben.
Operációs rendszerek Microsoft Windows XP.
Microsoft Windows A Windows fejlődése, általános jellemzése – 2. dia
Jelszavak helyes megválasztása, szótáras törés
UNIX Összefoglaló az alapokról a ta65 tárgyhoz ( )
PHP Webprogramozás alapjai
C++ Alapok, első óra Elemi típusok Vezérlési szerkezetek
Szombathely Dinamikus WEB programozás: PHP és JSP.
Operációs rendszerek gyakorlat
Jogosultságkezelés.
Operációs rendszerek gyakorlat sed, awk parancsok.
Operációs rendszerek gyakorlat Fájlműveletek.
Számítógép architektúrák I. gyakorlat Linux telepítő gyakorlat
Operációs rendszerek GNU/Linux
Vizuális és web programozás II.
WEB Technológiák ISAPI ME Általános Informatikai Tsz. dr. Kovács László.
1 Operációs rendszerek Signal kezelés. 2 SIGNAL kezelés Egyszerű folyamatok közötti kommunikációs (IPC – Inter Process Communication) megoldás. A signal.
1 Operációs rendszerek A UNIX védelmi rendszere. 2 Illetéktelen hozzáférés megakadályozása: az egyes felhasználók adataihoz, az operációs rendszer adataihoz,
Operációs rendszerek gyakorlat 4. Gyakorlat Vakulya Gergely.
Operációs rendszerek gyakorlat 3. Gyakorlat Vakulya Gergely.
PHP I. Alapok. Mi a PHP? PHP Hypertext Preprocessor Szkriptnyelv –Egyszerű, gyors fejlesztés –Nincs fordítás (csak értelmező) Alkalmazási lehetőségek:
Operációs rendszer.
Operációs rendszerek gyakorlat 1. Bevezetés Vakulya Gergely.
Linux/UNIX tanfolyam UNIX shell scriptek (½ rész)
Grafikus tervezőrendszerek programozása 8. előadás.
Hálózat kiépítésével lehetőségünk nyílik más számítógépek erőforrásainak használatára. Osztott háttértár használat: egy számítógép merevlemezének megosztásával.
1 Operációs rendszerek I, 3. gyakorlat Windisch Gergely
PARANCSOK HASZNÁLATA WINDOWS-BAN ÉS LINUXBAN II. Balaton Marcell Balázs.
Műszer vezérlő - kezelő program GPI-745A teszterhez.
Linux nemcsak a 13.ht-számára.
A gyakorlatok munkakörnyezete
Bevezetés az informatikába 4. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Scriptelés alapok Tóth Dániel, Szatmári Zoltán Intelligens.
Webprogramozó tanfolyam
OPERÁCIÓS RENDSZEREK LINUX – PARANCSSOR.
Óravázlat Készítette: Kucsera Mihály és Toldi Miklós
Háttértárak.
Az operációs rendszer feladata
Fontos tudnivalók A MATLAB egy fajta objektummal dolgozik (Mátrix)
Bevezetés az informatikába 3. előadás Software alapismeretek II Operációs rendszerek 1. A DOS operációs rendszer.
Ismétlés:grafikus felületek Felső panel Indítópanel Asztal Indikátorok Kuka.
MBR és a partíciós tábla Forrás: Wikipedia. MBR 1. A Master Boot Record (MBR) vagy más néven a partíciós szektor a merevlemez legelső szektorának (azaz.
Készítette: Rummel Szabolcs Elérhet ő ség: Linux kezelése.
OPERÁCIÓS RENDSZEREK LINUX – PARANCSSOR.
Unix Linux GNU Copyright kriptográfia
Operációs rendszerek I.
A CLIPS keretrendszer
Ubuntu – ismerkedés Fájlok és könyvtárak
Hálózati architektúrák
Hálózati struktúrák, jogosultságok
Előadás másolata:

Linux felhasználói ismeretek

INIT A Linux legfőbb szolgáltatása Ez indul elsőként Meghatározza, hogy milyen alkalmazások fognak lefutni, és milyen démonok fognak elindulni. DÉMON: Olyan program, ami valamilyen szolgáltatásért felelős.

DÉMONOK apache, httpd: WEB szerver sendmail, smail, exim: levelezés lpd: nyomtatás smbd (SAMBA): fájlmegosztás named, (bind): névkiszolgálás

DÉMONOK KONFIGURÁLÁSA konfigurációs állomány (/etc, vagy a démon megfelelő alkönyvtárában) egyszerű szöveges állományok # - komment sorok általában vannak X-Window alatt futó konfigurációs segédprogramok is.

DÉMONOK INDÍTÁSA Kézzel: parancs kiadásával, init szkript futtatásával (start, stop, reload) Automatikusan: az „rc könyvtárak” futtatható állományait az init futtatja le az indítási folyamat során inetd metadémonon keresztül: olyan démonok esetén, amire nincs mindig szükség (a memóriában az inetd van, ő indít szükség esetén)

INETD konfigurációs állománya a /etc/inetd.conf fájl ha itt megtalálható egy szolgáltatás, akkor igény esetén használhatóvá válik # jelet elétéve nem lesz elérhető a következő indításnál kill -HUP szám (inetd-beli azonosító): a szolgáltatás leállítása

PORT SZÁM Minden szolgáltatáshoz jól meghatározott port szám tartozik, ezeken lehet őket megszólaltatni /etc/services - az összerendelések helye ftp 21/tcp www 80/tcp pop3 110/udp

A PARANCSÉRTELMEZŐ A felhasználó és a gép közötti kommunikáció programja (shell) csh tcsh ash bash ksh zsh

PROCESSZ-EK, JOB-OK Minden futó program egy processzt határoz meg ps ax - az éppen futó processzek listája

PROCESSZ-EK, JOB-OK Ha a lista nem férne ki: Ps ax|more Minden processsznek van egy azonosító száma, amivel lehet rá hivatkozni.

PROCESSZ-EK, JOB-OK Ha csak bizonyos karaktersorozatot tartalmazó processzlistát kérünk: Pl: ps ax|grep lib

PROCESSZ LEÁLLÍTÁSA stop paraméterével (ha van neki) /etc/rc.d/init.d/apache stop kill paranccsal: kill -9 2031 A 2031-es azonosítójú processzt utasítottuk, hogy feltétel nélkül lépjen ki. Killall apache

PROCESSZ, JOB "félreállítás": ctrl+shift+z Háttérben folytassa a munkát: bg Háttérben futó munkáink: jobs Újra előtérbe hozás: fg munkaszám

TOP A rendszerünk foglaltsságáról ad információt

FREE A memória foglaltsága

DF A merevlemez partíciók foglaltsága

LS Könyvtár tartalmának listázása

LS-L Többlet információ

LS -A A ponttal kezdődő fájlokat is mutatja

KÖNYVTÁRKEZELÉS cd könyvtárváltás mkdir könyvtár létrehozása rm -rf könyvtárnév könyvtár törlése rm fájlnév fájl törlése * több karaktert helyettesíthet ? egy karaktert helyettesíthet

CAT Fájl tartalmának megtekintése

LESS Fájl tartalmának a megtekintése úgy, hogy abban közlekedni is lehet.

MAN Részletes leírás egy adott parancsról

Memória kezelés Szerencsére nincs felosztva, teljesen egyben kezeli. Virtuális memória külön partíción (swap partíció) Egy swap általában 2-szer akkora mint a fizikai memória, bár néha elosztva összesen 16 db lehet belőle.

Lemezek, fájlrendszerek, fájlok Egy elfogadott fájlrendszer felépítés, amit minden disztribúciónak illik követni. Gyökér (root) fájlrendszer: géptől függö, egyedi, tartalmazza a bootoláshoz szükséges dolgokat /bin programok, amit a felhasználók is használhatnak

Lemezek, fájlrendszerek, fájlok /sbin rendszerprogramok és szkriptek /etc konfigurációs fájlok /root a root (rendszergazda) home könyvtára /lib osztott könyvtárak a programokhoz /dev eszközfájlok könyvtára, minden eszköz az eszközfájlján keresztül érhető el

Lemezek, fájlrendszerek, fájlok /boot a rendszerindításhoz szükséges összetevők (pl. lilo, grub fájljai) /mnt ha fel akarunk csatolni egy fájlrendszert, akkor azt itt érdemes megtenni /media cserélhető meghajtók /media/floppy /media/cdrom /media/usbdisk

/usr fájlrendszer Felhasználói programokat és megosztott adatokat tartalmaz /usr/X11R6 az X-Window rendszer állományai /usr/bin /usr/sbin /usr/include fejléc állományok a C programozási nyelvhez /usr/lib /usr/local külön telepített programok

/var fájlrendszer A működés során változó állományokat tartalmaz /var/log naplófájlok /var/run processz azonosítók, felhasználók, stb. /var/spool várakozási sorok /var/tmp ideiglenes állományok

Lemezek, fájlrendszerek, fájlok /home a felhasználók személyes állományai /proc az éppen futó rendszerünkről tartalmaz információkat /opt opcionálisan telepíthető, általában külső gyártótól származó programok

Háttértárak /dev könyvtár eszközfájljain keresztül érhetők el. /dev/fd0 floppy lemez (DOS-ban A:) /dev/fd1 floppy lemez (DOS-ban B:) IDE winchesterek, IDE CD meghajtók /dev/hda 1. csatorna master /dev/hdb 1. csatorna slave /dev/hdc 2. csatorna master /dev/hdd 2. csatorna slave Partíciók: /dev/hdc3 a 2. csatorna master lemezének 3. partíciója

Háttértárak SCSI winchesterek /dev/sda, /dev/sdb, /dev/sdc,... A partíciók számozása az IDE winchesterekhez hasonlóan SCSI CD meghajtók /dev/scd0, /dev/scd1,...

PORTOK /dev/ttyS0 a DOS alatti COM1 soros port. /dev/lpt0 a DOS alatti LPT1 párhuzamos port. /dev/psaux A PS/2 port

PARTÍCIONÁLÁS Max. 4 db elsődleges partíció lehet A winchester első lemezének első rekordja a Master Boot Rekord. A BIOS a boot folyamatban ehhez a szektorhoz nyúl és az itt talált programnak adja át a vezérlést. Az itt talált betöltő program beolvassa a partíciós táblát és keres egy bootolható partíciót.

PARTÍCIONÁLÁS A bootolható program boot szektorára ugrik, ahol egy másik program elkezdi betölteni az operációs rendszert. Minden lemez minden partíciójának rendelkeznie kell boot szektorral Ha nem elég a 4 elsődleges partíció, akkor kiterjesztett partíciót, és azon logikai meghajtókat kell alkalmazni

MOUNTOLÁS Fájlrendszer csatlakoztatása a rendszerhez Az eszközök nem alkotnak külön fájlrendszert, mint a DOS esetén mount /dev/hdc /mnt/cdrom A 2. IDE csatorna master egységét csatolja cdrom néven A CD állományai ezután a /mnt/cdrom könyvtárban találhatók SUPERMOUNT: Automatikus mountolás indításkor

Fájlrendszer lecsatolása umount /mnt/cdrom A CD addig ki sem vehető, amíg fel van mountolva A lecsatolás csak akkor lehetséges, ha nem használja az adott fájlrendszert senki. mount 10.1.1.2/home home felcsatolás a hálózaton keresztül /etc/fstab állományban megadott módon történik a mountolás bootoláskor

Fájlok hozzáférése Gazda Csoport

Fájlok hozzáférése - fájl d könyvtár l link R olvasható(4) Gazda jogai w írható(2) x futtatható(1) Gazda jogai Csoport jogai Többi felhasználó jogai

JOGOK MÓDOSÍTÁSA chmod xyz fájlnév X gazda jogainak összege Y csoport jogainak összege Z egyéb felhasználók jogai Pl: chmod 100 vizsga.arj chmod 300 vizsga.arj chmod 754 vizsga.arj

Tulajdonos és csoport váltása chown újtulajnév fájlnév tulajdonosváltás chgrp újcsoportnév fájlnév csoportváltás R kapcsolóval egy egész alkönyvtár tartalmára vonatkozik a változás

LINKELÉS Más helyen és esetleg más néven hivatkozunk egy fájlra, vagy könyvtárra ln /mnt/floppy /home/lemez A floppy fájlrendszerét "helyileg közelebbre hozzuk" a hivatkozással.

Az indulás Önteszt BIOS betöltő rekord kereső program végignézi a lemezeket, hogy melyik boot szektorában van betöltő program (boot loader) MBR: a winchesterek első lemezének első rekordja Boot szektor: a partíció első rekordja

Az indulás Ugrás annak a partíciónak a boot szektorára, ami bootolható (az MBR bejegyzései alapján) Az itt található program betölti az operációs rendszert LILO: Linux Loader, betölti a kernelt.

LILO, GRUB Lehet az MBR-ben, segítségével az összes operációs rendszerünket bootolhatjuk Lehet a Linux partíció boot szektorában, a Linux betöltéséhez A lilo behúzza a kernelt, inicializálja a hardvert, betölti a szükséges eszközvezérlőket Elindul az INIT folyamat (bejelentkezések lehetővé tétele, fájlrendszerek ellenőrzése, démonok indítása)

Futási szintek LILO: kernelnév szám 0 a rendszer leállítása 1 egy felhasználós mód, csak a root (szervíz üzemmód) 2-5 normál működési szintek, a root állítja be azok sajátosságait 6 újraindításra szokták használni

Leállítás shutdown - leállítási folyamat végrehajtása sync - memória kiírása lemezre shutdown -h a folyamat végén leáll shutdown -r a folyamat végén újraindul shutdown -h now azonnal elkezdi leállítani a rendszert shutdown -h 10 'Üzenet' 10 perc múlva kezd leállni, az üzenetet már most elküldi minden bejelentkezett felhasználónak

Felhasználók karbantartása adduser felhasználó_név Új felhasználó létrehozása passwd felhasználó_név Jelszó beállítása

Héjak(shellek) A UNIX rendszerek legalapvetőbb munkakörnyezete Közönséges felhasználói program Sokféle héj létezik sh csh ksh tcsh ash vsh zsh bash

Héjak(shellek) Legfontosabb tulajdonságok: Parancsértelmező, mely a parancsokat a standard bemenetről(stdin) vagy fájlból olvassa Egyszerűen kialakíthatók az ún. shell sriptek(parancsállományok) A shell scripteket ugyanúgy paraméterezhetem akárcsak a programokat Ez egy programnyelv, mely string változókra és hatékony vezérlési szerkezetekre épül. Lehetővé teszi a B/K átirányítását, csővezetékezést, processzek kezelését Könnyű konfigurálhatóság, stb.

Parancssor,argumentumok,B/K Egy parancssor legegyszerűbb formája: parancs arg1 arg2 … argn pl. grep pista /etc/passwd A paraméter lehet: egyszerű karakterlánc állománynév karakterlánc joker(helyettesítő) karakterekkel Egy újabb parancs, ez a parancshelyettesítés Be/Kivitel átirányítása stdin (0) stdout (1) stderr (2)

B/K átirányítás stdin stdout hozzáfűzés stdout-al (>>) stderr pl.: cat < file1 vagy cat 0< file1 stdout pl.: ls > file2 vagy cat 1> file3 hozzáfűzés stdout-al (>>) Pl.: cat >> file4 stderr find / -name "*" -print find / -name "*" -print 2> /dev/null

Csővezeték(pipe) Speciális állomány ami egy FIFO-t valósít meg. A csővezeték mérete véges A stdin és stdout is csővezetékbe irányítható. pl. sort file1 | wc –w >file2 Vagy pl. ls | pr A FIFO-nak nem kell nagynak lennie(csak 8Kb) hiszen az egyes parancsok párhuzamosan futnak. Az eredmény a cső végén még azelőtt megjelenhet, mielőtt az első program az összes bemenetét feldolgozná.

Parancshelyettesítés Egy programnak paraméterként egy másik program eredményét adjuk át. Pl.: more `grep –l halacska *` A különbség a csővezeték és a parancshelyettesítés között az, hogy míg a csővezetéknél az adatok a stdin-ről jönnek azok párhuzamosan is végrehajtódhatnak, addig itt az aposztrófok közé szorított parancsnak ki kell teljesen értékelődnie mielőtt eredménye átadódhatna.

Parancssorozatok,Joker karakterek Pontosvesszővel elválasztás: pl.: date ; ls Egy parancs végrehajtása után hátrahagy egy kilépési értéket(exit status). || és && használata, feltételesen végrehajtódó sorozat parancs1 || parancs2 parancs1 && parancs2 Joker karakterek: * nulla vagy tetszőleges számú tetszőleges karakter ? Pontosan egy tetszőleges karakter [abd] Az „a” avgy „b” vagy „c” karakterek egyike [a-z] Az a-z intervallumból egy karakter

Szinkronizáció, background Eddig a kiadott parancsaink egymás után szinkronban futottak le. Lehetőség van azokat egyszerre, egymással aszinkron állapotban is futtatni. pl.: date & Vagy pl. cc source > program & Parancskiadásakor egy a parancshoz rendelt folyamat jön létre azonosítóval együtt. megszakítás(CTRL-Z), újraindítás(fg) jobs parancs kiadásával megtekinthetjük a felfüggesztett folyamatokat

Shell script(parancsállomány) Egy shell script egy szöveges fájl, mely parancsokat és vezérlési szerkezeteket tartalmaz. Legyen egy ilyen shell scriptünk most a my_script nevű. Tartalma: #!/bin/bash echo Hello World A shell maga is egy program ahogy azt már említettük, vagyis rekurzíve újra lefuttatható. Egy shell scriptet így egy shellből a következőképpen futtathatok: sh my_scipt

Bourne Shell(változók) Speciális változók: $0 parancsállomány neve $# indítási paraméterek száma $* összes indítási paraméter $1, $2,…,$n az első második n-edik paraméter $$ processz szám $HOME home katalógus neve $PATH keresési út Stb.

Legfontosabb belső parancsok break Kilép a while, until, for vagy select hurokból continue A while, until, for vagy select következõ ciklusát kezdi el eval [Argumentum ...] Beolvassa az Argumentumokat shell inputként, és az eredményként létrejövõ parancso(ka)t végrehajtja exit A shell befejezi futását és az n értékkel tér vissza let Kifejezés ... Kiértékeli a megadott atritmetikai kifejezést read [Var] Beolvas egy sort a standard bemenetrõl a Var változóba shift [n] Átszámozza a pozíciós paramétereket n+1-tõl kezdve 1, 2 ...-re.

Legfontosabb belső parancsok A feltételeket a test, az [ és ] illetve a [[ és ]] parancspárral adhatjuk ki, állományok jellemzõinek vizsgálatára, számok, stringek összehasonlítására [-a File] Igaz, ha a File létezik [-n String] Igaz, ha a String nem nulla hosszúságú [File1 -nt File2] Igaz, ha File1 létezik és újabb, mint File2. [String = Minta] Igaz, ha a String egyezik a Mintával [String1 > String2] Igaz, ha String1 a String2 után következik könyvtári sorrendben [Kifejezés1 -eq Kifejezés2] Igaz, ha a Kifejezés1 egyenlõ Kifejezés2-vel. [Kifejezés1 -lt Kifejezés2] Igaz, ha a Kifejezés1 kisebb, mint Kifejezés2 [Kifejezés1 -ge Kifejezés2] Igaz, ha Kifejezés1 nagyobb vagy egyenlõ, mint Kifejezés2

Vezérlési szerkezetek If feltétel: If parancsok then parancsok else parancsok fi For ciklus: for i in s1 s2 … do parancsok done If test $1=‘alma’ then echo ‘$1=alma’ fi for i in alma körte do echo $i done

Vezérlési szerkezetek While ciklus: while parancsok do parancsok done Until ciklus: until parancsok C=0 while [ $C -lt 10 ]; do echo The counter is $C C=`expr $C + 1` done C=20 until [ $C -lt 10 ]; do echo C $C C=`expr $C - 1`

Vezérlési szerkezetek Case szerkezet: Case word in minta1) parancsok ;; minta2) parancsok ;; esac case $# in 1) echo 1 ;; 2) echo 2 ;; *) echo sok esac

Egyszerű scriptek #!/bin/bash echo Kérlek add meg a neved read NAME echo "Hi $NAME!" tar -cZf /var/my-backup.tgz /home/me/ if test $# -le 5   then echo Az argumentumok szama kisebb vagy egyenlo mint 5.   else echo Az argumentumok szama nagyobb mint 5. fi

Számok összege 1-től a megadottig. #!/bin/bash sum=0 i=1 while [ $i -le $1 ]; do sum=`expr $sum + $i` i=`expr $i + 1` done echo $sum

Milyen nap van ma? #!/bin/bash Mon=hetfo Tue=kedd Wed=szerda Thu=csutortok Fri=pentek Sat=szombat Sun=vasarnap nap=`date +%a` # date +%a csak annyit ír ki, hogy Mon vagy Tue stb. eval echo Ma \$$nap van.

n! kiszámítása ciklussal #!/bin/bash i=$1 # kezdő érték beállítása fac=1 while [ $i -gt 0 ] do fac=`expr $fac \* $i` # kell a per jel a szorzásjel előtt, különben # syntax errort kapunk i=`expr $i - 1` done # eredmény visszaírása echo $fac

Két sztring összehasonlítása #!/bin/bash S1='string' S2='String' if [ $S1!=$S2 ]; then echo "S1('$S1') nem egyenlő S2('$S2')-vel" fi if [ $S1=$S1 ]; then echo "S1('$S1') egyenlő S1('$S1')-vel"

Hány Anna nevû user van összesen és ezek közül hányan nincsenek bejelentkezve? #!/bin/bash x1=`cat /etc/passwd | grep Anna | wc -l` x2=`finger | grep Anna | wc -l` x3=`expr $x1 - $x2` echo $x3

LINUX parancsok cd $HOME : a saját könyvtárba áll export változó=érték pl. PS1=‘\u@\h:\w\$ ‘ probi@sop-fox:/bin$ mkdir -p auto/ford/puma/fekete: egyszerre létrehozza a könyvtárakat. ? ;-el elválasztva írjató több parancs? 70

LINUX parancsok cp -ar: a: maradnak az attributumok, r: rekurzív módon rm -rf ?? (rekurzív?) mv arlista lista : átnevezés 71

Információs parancsok ps -e : minden folyamat -f : részletesebb lista (PPID: szülő ID, STIME: indítási időpont) 72

Kommunikációs parancsok 73

Kommunikációs parancsok 74

Gyakorló feladatok touch torta.txt Készítsünk egy torta.txt file-t mkdir talca cp torta.txt talca cd talca ls torta.txt cat torta.txt rm torta.txt cd.. rmdir talca Készítsünk egy torta.txt file-t Készítsünk egy talca nevű könyvtárat! Másoljuk be a torta.txt-t a talca kt-ba! Lépjünk be a talcaba és nézzük meg benne van-e Listazzuk ki a tartalmát! töröljük a file-t lépjünk ki a talca-ból és töröljük! 75