Levegőtisztaság-védelem 6. előadás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Advertisements

Hőpréselés alatt lezajló folyamatok •A kompozit alkotóelemei z irányban végleges helyükre kerülnek; Mi történik?
Időjárás, éghajlat.
Az időjárás.
Környezetgazdálkodás 1.
Atmoszféra - A Földünk légköre
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
2010. Augusztus 16. és Augusztus 17. hajnala.
A légnyomás és a szél.
A Carpentaria öbölben, Észak-Ausztráliában, szeptember és november között egy páratlan szépségű természeti jelenség látható: a reggeli kötélfelhők.
Levegőtisztaság-védelem
A Föld szférái Hidroszféra Krioszféra Litoszféra Bioszféra Atmoszféra.
Légköri sugárzási folyamatok
Szennyezőanyagok légköri terjedése
Energia és környezet A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése.
A légkör függőleges szondázása
Az általános földi légkörzés
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
Az éghajlatot kialakító tényezők
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.
© Gács Iván (BME) 1/36 Energia és környezet Szennyezőanyagok légköri terjedése.
Az általános légkörzés
Készítette: Kálna Gabriella
Dr. Bulla Miklós (szerk.)
Időszakosan változó és helyi szelek
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Hurrikánok, Tájfunok, Tornádók
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
Levegőtisztaság-védelem 7. előadás
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
Termikus kölcsönhatás
LÉGKÖR.
A levegő nyomása és a forrás
A légkör fizikai tulajdonságai alapján rétegekre osztható
Levegőtisztaság-védelem
Törvényszerűségek, trendek
Levegő szerepe és működése
ÁRAMLÓ FOLYADÉKOK EGYENSÚLYA
Az erőművek környezetvédelmi kérdései és élettani hatásai
ALAPOK SIKLÓREPÜLŐKNEK
Időjárási és éghajlati elemek:
Időjárási és éghajlati elemek:
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
A Föld légkörének hőmérsékleti tartományai
A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi.
HŐTAN 1. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Hő- és Áramlástan Gépei
Környezettan Előadás Ajánlott irodalom:
Környezetgazdálkodás 1.
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
Környezetgazdálkodás 1.
A légkör függőleges felépítése és kémiai összetétele
Az idő Folyamatosan változik. Fő jellemzői: Napsugárzás,
Energia és környezet Szennyezőanyagok légköri terjedése Bevezető Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
A Los angeles-típusú szmog
Atmoszféra - A Földünk légköre
Készítette: Váradi Tímea 10. osztály
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Szenzibilis és látens hőáram számítása gradiens módszerrel
A légkör fizikai tulajdonságai alapján rétegekre osztható
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Élettelen környezeti tényezők és hatásaik az élőlényekre
Előadás másolata:

Levegőtisztaság-védelem 6. előadás Légszennyezés folyamata, légköri stabilitás, inverziók, városi klíma.

Légszennyezés folyamata A légszennyezés folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll: emisszió; transzmisszió – szennyező anyagok terjedése, hígulása, ülepedése, fizikai ill. kémiai változása; immisszió – emitált szennyező anyagok talajközeli koncentrációja (környezeti levegőminőség). 2010. október 11.

Hőmérsékleti gradiens A hőmérsékletváltozás és a magasságváltozás hányadosa (Δt/Δz) [oC/100 m]. Értéke nagy hatással van a troposzféra alsó részében a levegő vertikális mozgására. A jó vertikális keveredés minimalizálja a talajközeli szennyezőanyag koncentrációt, a rossz keveredés kedvez a magas talajközeli koncentrációk kialakulásához. 2010. október 11.

Hőmérsékleti gradiens 2010. október 11.

Hőmérsékleti gradiens 2010. október 11.

Hőmérsékleti gradiens 2010. október 11.

Légállapoti változatok Labilis (bizonytalan): ha a függőleges irányban elmozduló levegőelemre gyorsítóerő hat. Stabilis (biztos): ha a függőleges irányban elmozduló levegőelemre fékezőerő hat. Indifferens [semleges] (közömbös): ha a függőleges irányban elmozduló levegőelemre nem hat erő. 2010. október 11.

Légköri stabilitás 2010. október 11.

Stabilitási kategóriák 2010. október 11.

Stabilitási kategóriák 2010. október 11.

Stabilitási indikátorok 2010. október 11.

Stabilitási indikátorok 2010. október 11.

Stabilitások megfeleltetése 2010. október 11.

Szélprofil egyenlet Meghatározása: stabilitáshoz hozzárendelt érték számítás alapján: 2010. október 11.

Szélprofil egyenlet p értékei 2010. október 11.

Inverzió Az atmoszférikus stabilitás kiemelkedő esetei a pozitív hőmérsékleti gradienssel jellemezhetőek, azaz a hőmérséklet a magassággal nő. Mivel ez az ellentéte az általános hőmérséklet profilnak, ezért az a hely, ahol a hőmérsékleti gradiens negatív, (tehát a magasság növekedésével a hőmérséklet is növekszik) egy jól ismert nevet kapott: hőmérsékleti inverzió. A légréteg pedig, ahol ez létrejön: inverziós réteg. 2010. október 11.

Frontális inverzió Frontális inverzió két meglehetősen különböző hőmérsékletű, páratartalmú és nyomású légtömeg találkozásánál jön létre. E találkozási felület a front. 2010. október 11.

Advektív inverzió Advektív inverzió: az advektív egy atmoszférikus összetevő (a levegő mozgásából adódó) vízszintes szállítását jelenti, mint pl. az érzékelhető vagy látens hő. 2010. október 11.

Sugárzási inverzió Sugárzási inverzió: a felszín közeli inverzió leggyakoribb formája. Akkor jön létre, ha a föld felszíne éjszaka lehűl az energia termikus kisugárzásától. A talaj hőmérsékletének csökkenése következtében az alacsonyabb atmoszféra, amely érintkezik ezzel a hidegebb réteggel, érzékelhető hőt veszít a kondukcióval, konvekcióval és ami még fontosabb: a sugárzással. Következésképpen hőmérséklet inverzió jön létre az alacsonyabban fekvő hűvösebb és a felette található melegebb levegő között. Ez a fajta inverzió általában a késő éjszakai ill. kora hajnali órákban fordul elő és esetenként éjszakai inverziónak hívják. 2010. október 11.

Sugárzási inverzió 2010. október 11.

Hőmérsékleti profilok 2010. október 11.

Füstfáklya terjedések 2010. október 11.

Városi klíma A városok a helyi időjárást befolyásoló tényezők. A nagy struktúrák mechanikusan gerjesztett turbulenciája olyan erős súrlódási hatást kelt, hogy az alacsonyan fújó szelek 40 vagy még több fokkal is eltérhetnek a geosztrofikus egyensúly irányától. A városok természete a mikrometeorológiára a mechanikus befolyásnál is nagyobb hatást gyakorol. Az időjárást is érinti, mivel egy város hőszigetet képez. Számítások szerint a hőhatás elérheti a napi 5 Co-t is. 2010. október 11.

Városi klíma 2010. október 11.

Városi klíma 2010. október 11.