Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Logisztika alapvetések.
Advertisements

Készítették: Kerényi Éva Mogyorósi Mária Péterffy Réka
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
B – csoport E-kereskedelem logisztikája és E-logisztika
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Szolgáltató központok fajtái :
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Vállalkozásunk külső, belső kapcsolatrendszere és értéklánca
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Értékesítési csatornák
ERP Integrált vállalatirányítási rendszer
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
Interdiszciplináris ellátási lánc- versenyképes vállalat
Logisztika 6.előadás.
Vállalkozásgazdaságtan 1. előadás
Mekkora készletet tartsunk?
Benchmarking.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 3. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Új törekvések a logisztikai közreműködésben
1 Prof. emeritus Dr. Knoll Imre egyetemi tanár, MTA doktor Új törekvések a logisztikai közreműködésben Heller Farkas Főiskola Logisztika Szakirány II.
Új törekvések a logisztikai közreműködésben
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Logisztika bevezető elemek.
III. A logisztika jövője
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
INFORMATIKA E-management E-business E-gyártás. Információ alapú gazdálkodás E-management E-business E-gyártás – E-minőségirányítás.
Microsoft TechNet IT vezetőknek
Budapesti Műszaki Főiskola CAD/CAM szakirány A CAD/CAM modellezés alapjai 2001/2000 tanév, II. félév 1. Előadás A számítógépes modellezés fogalma, szerepe.
Az értékesítési rendszer
Stratégia, előrejelzések az Electrolux csoportnál
Szilvási Mihály TM Magyarország Kft.
Szakirányú továbbképzési szak /szakmérnöki képzés/
Controlling feladata A controlling időbeli dimenziói: 1. Stratégiai
Új agrárlogisztikai trendek és a bővített ellátási lánc
Logisztikai alapfogalmak
Magyar KKV-k sikerei és együttműködései a globális IT iparban
A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Készletgazdálkodás és logisztika
Az elektronikus üzletvitel logisztikája Kiss Norbert Heller Farkas Főiskola 2005.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
1 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem TATA Kiválósági Központ és Informatikai.
MISKOLCI EGYETEM. A TUDÁS ÉS KÖZÖSSÉG CAMPUSA Dr. Bányai Tamás DUÁLIS KÉPZÉS Logisztikai mérnöki BSc Gépészmérnöki és Informatikai Kar.
Gazellák Magyarországon A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁSBAN Műhelykonferencia.
A feldolgozóipar jövője a fejlett országokban Szalavetz Andrea KRTK vándorgyűlés Győr, június 15.
LOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ. Logisztika és globalizáció A piacok globalizálódásának következménye: - nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési.
Szent István Egyetem Közgazdaságtudományi Jogi és Módszertani Intézet
Operatív menedzsment és versenyképesség
ÜDVÖZÖLJÜK!.
ECONOMSOL a Kis- és Középvállalkozások kontrolling szolgáltatója
8. tétel.
Termék-piacfejlesztési stratégiák (Ansoff-mátrix)
Az informatikus képzés és az ipari kapcsolatok jövője a SZE-n
Prof. Dr. Illés Béla* tanszékvezető egyetemi tanár
L O G I S Z T I K A A L A P J A I Készítette: Gács Nóra
Előadás másolata:

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Fejlődési tendenciák a logisztikában 105. lecke

A fejlődési tendenciákat kiváltó okok az iparban és szolgáltatásokban egyaránt növekszik a termékváltozatok száma, csökken a termelés mélysége, kiemelt szerepet kap a make or buy döntés vizsgálata, az anyagáramlásban magas fokon automatizált számítógéppel vezérelt és diszponált anyagmozgató gépek, raktári- és tároló berendezések, robotok vesznek részt, fokozódik a JIT beszállítás, gyártás és kiszállítás térhódítása, növekszik a logisztikai rendszerek optimális működtetéséhez szükséges információ igény, a logisztikával foglalkozók száma ugyan csak kis mértékben növekszik, de ha figyelembe vesszük az anyagmozgatásban még meglévő nagy fizikai létszámot, akkor ezek számának drasztikus a csökkenése és így jelentős mértékben megnövekszik a magasan képzett szellemi tevékenységet végzők aránya,

a vállalatoknál a fejlett logisztikai rendszer versenyelőnyt jelent, a logisztika a vállalat vezetésében prioritást fog kapni, vagyis a legmagasabb logisztikai vezető a vállalat legfelsőbb vezetésében foglal helyet, a beszállítókkal tartós együttműködést kell kialakítani, csökkenteni kell a beszállítók számát, a vállalati logisztika vevő orientálttá válik, a logisztikai rendszer tervezésénél és irányításánál érvényesül a „vevő igényszerintiség” vagyis „Customer Engineering”, a vállalatokon belül fokozódik a horizontális és vertikális gazdasági együttműködés, a vállalati logisztikai szolgáltatások, teljesítmények fokozódnak, különös tekintettel ezek minőségére,

előtérbe kerül a vállalatoknál a folyamatorientált újjászervezés (reengineering), ebben a business reengineering (üzleti folyamatok átszervezése) is szerepet kap a termelési folyamatok mellett, a modern kommunikációs rendszerek és az elektronikus úton történő adat- és információ cserék általánossá válnak, különösen indokolt az elektronikus adatcsere (EDI=Electronic Data Interchange) a vállalat beszállítóival és vevőivel, fokozódik a vállalatoknál az alaptevékenységre, a fő feladatokra való koncentrálódás és bizonyos logisztikai feladatokat vállalkozásokba (out-sourcing) adnak, versenyelőnyök fokozása, a logisztikai teljesítmények érdekében a legjobbakkal való összehasonlítása (benchmarking) széles körben fog elterjedni, amely nem csak szintekre, hanem az alkalmazott módszerekre is kiterjed, célul tűzi ki a piacon felismerhető „legjobb gyakorlat” meghonosítását,

a logisztikai teljesítmények növekedésével ugyan a logisztikai költségek szerény mértékben növekedni fognak, ugyanakkor a logisztikai teljesítmények hiányából származó veszteségek számottevően csökkenthetők, a termék egész életútjára kell kiterjeszteni a logisztikát, a logisztika kialakításánál kiemelt szemponttá válik a környezeti hatások (emissziók) csökkentése, a logisztika fontos szerepet tölt be a környezetvédelmi rendszerekben is, globalizálódik az értékteremtő lánc, a termelés fejlesztés súlypontja más telephelyekre (belföldön és külföldön) tevődik át, dinamizálódik a vállalatok közötti együttműködés (pl. szoftveripar, telekommunikációs ipar)

kiterjedt a multinacionális elosztás, vagyis az ellátási láncban a vevőkhöz a termékeket legalább két közlekedési ágazat igénybevételével kell eljuttatni, átalakul az elosztási struktúra, direkt áruforgalom kerül kialakításra, a több országban több telephellyel rendelkező vállalat teljes logisztikai információs rendszere egy olyan számítógépes hálózatot képez, amelyről bármely telephely adatai lekérdezhetik (INTERTRAC), megjelennek a „virtuális vállalatok”, amelyek tevékenységei között kiemelt feladatot jelent a logisztika,

meghatározóvá válik a logisztikai informatika, mert a hardver és a szoftver fejlődés a következő innovációkhoz szolgáltat alapot: 1.átfogó helymeghatározási rendszer (Global Positioning System = GPS), 2.digitalizált adatátvitel globalizálása, kiterjesztése mobil járművekre (Global System for Mobil Communicators = GSM) 3.digitalizált környezet (pl. vektorizált utcatérkép) áll rendelkezésre, a logisztikai információs rendszer fejlődése lehetővé teszi: 1.a pontonként (családonkénti) eladást: Pont of Sale (POS), 2.gyártó és a vevő teljes integrációját: Home-Order and Receive- Market (HORM), 3.autóparkoló helyek komplex információs és helyfoglaló rendszerét

Köszönöm a figyelmet!