Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Bányarekultiváció I. 89.lecke

A BÁNYÁSZAT SZABÁLYOZÁSA Nem engedélyezhető olyan bányászati tevékenység, amely rövid vagy hosszú távon megváltoztathatja a terület ökológiai jellegét, vízháztartását, pótolhatatlan élőhelyet veszélyeztet, stb. Bányászat csak szakhatóság által elfogadott rekultivációs terv birtokában folytatható, a rekultiváció folyamatos. Bányászati tevékenységet csak a célzott mennyiség előzetes meghatározása, a bányatelek végleges kijelölése és előre elkészített rekultivációs terv engedélyezése után lehet megkezdeni. A bánya jövedelméből kell biztosítani a folyamatos rekultivációt. A BÁNYÁSZAT SZABÁLYOZÁSA Nem engedélyezhető olyan bányászati tevékenység, amely rövid vagy hosszú távon megváltoztathatja a terület ökológiai jellegét, vízháztartását, pótolhatatlan élőhelyet veszélyeztet, stb. Bányászati tevékenységet csak a célzott mennyiség előzetes meghatározása, a bányatelek végleges kijelölése és előre elkészített rekultivációs terv engedélyezése után lehet megkezdeni. A bánya jövedelméből kell biztosítani a folyamatos rekultivációt. A rekultiváció során az eredeti állapot visszállítására kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, a bányászat következtében előállott ökológiai körülményeknek megfelelő rekultivációt kell tervezni és megvalósítani. Pótlólagos rekultiváció tervét a szakhatóság készítteti el, a rekultiváció költségeit a tulajdonos viseli, vagy a korábbi használóra átháríthatja.

A BÁNYÁSZAT SZABÁLYOZÁSA (2) A rekultiváció során az eredeti állapot visszaállítására kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, a bányászat következtében előállott ökológiai körülményeknek megfelelő rekultivációt kell tervezni és megvalósítani. Pótlólagos rekultiváció tervét a szakhatóság készítteti el, a rekultiváció költségeit a tulajdonos viseli, vagy a korábbi használóra átháríthatja.

A bánya rekultiváció tájökölógiai jelentősége bányászat a legdrasztikusabb beavatkozás a tájszerkezetbe óriási gödrök, bányatavak maradnak vissza az ilyen területeken a növényvilágot többnyire a degradációra utaló ruderális fajok alkotják A bányászat a legdrasztikusabb beavatkozás a tájszerkezetbe. Van amelyik után óriási gödrök, mások felhagyásakor bányatavak maradnak vissza. A felhagyott bánya, legyen az száraz gödör, tó vagy meredek depónia "senki földjeként", szabad prédaként egyformán vonz állatot, növényt és embert. Azonban az ilyen területeken a növényvilágot többnyire a degradációra utaló ruderális kompetítorok, a természetes gyomok valamint a zavarástűrő természetes fajok egyedei alkotják. A területet felfedező ember pedig szinte azonnal hulladéklerakásra alkalmas helynek minősíti, és ekként „hasznosítja” is a tájat

Bányászat környezetszennyezése Táj – meddőhányó Ha nem veszélyes – rekultiváció – mezőgazdaság Veszélyes (nehézfém) – talajtakarás Táj – külszíni fejtés – rekultiváció Táj – mélyművelés – talajsüllyedés Vízrajz, épületkár Víz – vízszintsüllyesztés

Bányászat környezetszennyezése Víz – szennyezés Levegő – por, metán Zaj – gépzaj, robbantás Veszélyes anyagok Fúróiszapban Tömedékelésben Dúsítás (felületaktív anyagok, cianidok, higany) Bányászott termékek Nehézfémek, rádioaktív anyagok Építőanyagok (táj) Energiaforrások (CO2)

Bányászatunk, számokban-1 Bánya, lelőhely nyersanyagonként Száma db Ipari vagyon M tonna Bányatelek Terület /km²/ Szén Működő Bezárt Szabad 24 91 126 635 23 2.700 49,1325 Kőolaj, földgáz 197 54 76 107 10,8 8 1594,7342

Bányászatunk, számokban-2 Bánya, lelőhely nyersanyagonként Száma db Ipari vagyon M tonna Bányatelek Terület /km²/ Ércek, Bauxit Működő Bezárt Szabad 10 65 225 41,4 5,1 38,9 76,1120 Nemfémes össz 905 529 843 5.120 612 3.126 539,8496

Bányászatunk, számokban-3 Bánya, lelőhely nyersanyagonként Száma db Ipari vagyon M tonna Bányatelek Terület /km²/ Ebből építőipari Működő Bezárt Szabad 786 423 427 4.517 540 2.618 353,4983 Ebből: homok, kavics, agyag 813 286 318 2.158 220 1.150 203,7534

Szénbányászatányászat

Ásványbányászat

Bauxitbányák

A bauxitbánya meddőhányóinak felszíne mindig szinte teljesen kopár A bauxitbánya meddőhányóinak felszíne mindig szinte teljesen kopár. Évek múlva az első pionír növények…

Vörösiszap Nagy fajlagos felületű, tixotróp anyag Fő komponensei: 16-18 % Al2O3, 33-48 % Fe2O3, 9-15 % SiO2, 4-6 % TiO2, 8-12 % Na2O, 0,3-1 % MgO, 0,5-3,5 % CaO, 0,2-0,3 % P2O5. Elvi felhasználási lehetőségek: - ülepítőszer gyártása vízderítési célokra, - téglagyártáshoz adalékanyag, - bitumenes masszákba útépítési célokra, - vaskohászati alapanyag

Vörösiszap-tárolás Magyarországon veszélyes hulladék Híg zagyos szállítás Lerakással szembeni követelmények - hidrológiai és földtani vizsgálatok - rekultiváció - monitoringrendszer - tájképi hatás

Külszíni lignitbányászat Tájsebek gyógyítása A bányászat a legdrasztikusabb beavatkozás a tájszerkezetbe, a tájháztartásba. A nyersanyagok hasznosítása céljából a felhasználási hely közelében kő-, homok- és agyagbányákat nyitottak, előfordulási helyükön mészkövet bányásztak. A tőzegbányáktól a visontai külfejtésig, a Budapestről is jól látszó felhagyott Mátyás-hegyi kőfejtőtől a Naszályon működő hatalmas bányáig különböző méretű tájsebek keletkeztek. Vannak, amelyek után óriási gödrök, mások felhagyásakor bányatavak maradnak. A mélységi kitermeléskor külső hányók, a megsüllyedt felszínen pedig horpák keletkeznek.

Lignit külszíni bányászata (Mátraalján)

Meddőhányók A bányászat célterméket, hasznosítható ásványt már nem vagy kitermelhető mennyiségben már nem tartalmazó mellékterméke vagy hulladéka (bányászati hulladék). A célterméktől száraz vagy vizes úton elválasztott ~ t a kitermelés vagy feldolgozás közvetlen környékén felhalmozva, meddőhányón tárolják.

Dél afrikai bányásztelepülés, háttérben meddőhányó Meddőhányók Dél afrikai bányásztelepülés, háttérben meddőhányó

A hányó számára kijelölik az igénybe vehető terület maximumát A hányók térbeli morfológiai kialakítása a rekultiváció igényeinek figyelembevételével A hányó számára kijelölik az igénybe vehető terület maximumát Erről a területről a termőföldet (kb. 75-100 cm vastagságban) letermelik és deponálják 8-10 m magasságban, kívül legalább 1 : 2 hajlású rézsűket tartva, feltöltik a meddő anyagával A hányók térbeli morfológiai kialakítását már a rekultiváció igényeinek figyelembevételével kell megtervezni és végrehajtani. A hányó számára kijelölik az igénybe vehető terület maximumát. Erről a területről a termőföldet (kb. 75-100 cm vastagságban) letermelik és deponálják. Az így előkészített területet – tehát a kijelölt egész területet! – 8-10 m magasságban, kívül legalább 1 : 2 hajlású részűket tartva, feltöltik a meddő anyagával. Ha a meddő elterítése az egész kijelölt területen elérte ezt a vastagságot, megkezdik – kb. 4 m széles padka meghagyásával beljebb – a második terasz kialakítását; a padka külső szélén készített 35-50 cm magas töltés megakadályozza a csapadékvíz lezúdulását, eróziós árkok, vízmosások képződését a rézsűn. Az első terasz elkészülte után az előzőleg félretett termőföld egy részével 75-100 cm vastagságban befedik a rézsűt, és meg lehet kezdeni fűfélékkel, cserjékkel, fákkal való betelepítését. (Ha nincs félretett termőföld, akkor a rendelkezésre álló, de a meddőnél jobb vízgazdálkodású, homokos, löszös, agyagos, vályogos anyagokkal, esetleg városi szeméttel is lefedhető a rézsű.) Ezzel a módszerrel egyre magasabban fekvő teraszokat hoznak létre, amíg a meddő döntése tart, de a meddőfelhalmozás megszűnte után 1-2 évvel a rekultiváció is befejeződik.

A hányók térbeli morfológiai kialakítása a rekultiváció igényeinek figyelembevételével Az első terasz elkészülte után az előzőleg félretett termőföld egy részével 75-100 cm vastagságban befedik a rézsűt, és meg lehet kezdeni fűfélékkel, cserjékkel, fákkal való betelepítését kb. 4 m széles padka meghagyásával beljebb – a második terasz kialakítása Ezzel a módszerrel egyre magasabban fekvő teraszokat hoznak létre, a meddőfelhalmozás megszűnte után 1-2 évvel a rekultiváció is befejeződik.

Öngyulladás Meddőhányó

A lignitbányák meddőhányóinak talaja Öngyulladás CaCO3 = CaO + CO2 CaO + H2O = Ca(OH)2 Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O A létrejött oltott mész mint erős bázis igen lúgos kémhatást kölcsönöz a meddőnek A lignitbányák meddőhányóinak talaja Ezeknek a mélyművelésű bányáknak a meddőhányóira kikerülő, különböző szemcse-összetételű homokkövek, durva mészkövek közé igen sok, nagy szervesanyag-tartalmú agyag, márga és lignit is kikerült. Így már maga a friss meddő is a fekete rendzinatalajokra hasonlít. Öngyulladás. Az égés közben keletkező nagy hő hatására a meddőben levő mészkő egy részéből kalcium-oxid, ebből a csapadékvíz hatására kalcium-hidroxid jön létre, de a szén égésekor keletkezett szén-dioxid-gáz ez utóbbit ismét visszaalakíthatja mészkővé. CaCO3 = CaO + CO2 CaO + H2O = Ca(OH)2 Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O A létrejött oltott mész mint erős bázis igen lúgos kémhatást kölcsönöz a meddőnek

Meddőhányó (Dél Afrika)

Meddőhányó (Dél Afrika)

Öntözött meddőhányó (Dél Afrika)

A szénbányászat felszínformáló hatása Az öngyulladást követő lassú égés: Vörös színű vasszulfátok és –hidroxidok, a karbonáttartalmú kőzetekkel reakcióba lépő kénsav eredményezte anhidrit: CaCO3 + H2SO4 = CaSO4 + H2CO3; FeS2 + H2SO4 = FeSO4 + H2S + S Elsőként mindig csak kis szervesanyag-tartalmú váztalajok keletkeznek A mélyműveléses bányászat meddőhányói

A feketeszénbányák meddőhányóinak talaja A kén oxidációja miatt az összes bányafelszín közül itt a legsavanyúbb a talaj A feketeszénbányák meddőhányóinak talaja A működő vulkánokra hasonlítanak. Ugyanakkor ezek a vegyi reakciók nagymértékben elősegítik a palahányók kőzeteinek aprózódási és mállási folyamatát is. Elsősorban nagyfokú savanyúsága (az összes bányafelszín közül itt a legsavanyúbb a talaj

Az alábányászás által előidézett felszínváltozások süllyedési teknő vagy süllyedék : A összegyülekező víz miatt a környezeténél nedvesebb és kilúgozottabb Az alábányászás által előidézett felszínváltozások A bányaüreg beomlása a felszínen nálánál nagyobb területen érezteti hatását A süllyedési teknő vagy süllyedék A meredek oldalakkal határolt, kisebb (max. 15-20 m átmérőjű) gödörszerű berogyások Antropogén geomorfológiai aspektusból az egyetlen telep leművelésekor kialakuló horpa (süppedék) Kilúgozás

A mélybányászat okozta felszínsüppedékek növényzete 10-20 cm mély állóvizek jönnek létre, ahol 1-2 éven belül megtelepszenek a szél útján terjedő vízkedvelő növényfajok. Az acidofil vágásnövényzet, siska nádtippanos, aggófű-füzike társulása alakult ki. A gyékény (Typha latifolia), a tavi káka (Schoenoplectus lacustris) és nád (Phragmites communis) alkotja a társulást, a már nem vizes területen a kecskefűz (Salix alba) is megtelepedett. Sasharaszt (Pteridium aqulinum), óriás zsurló (Equistetum telmateia). A mélybányászat okozta felszínsüppedékek növényzete 10-20 cm mély állóvizek jönnek létre, ahol 1-2 éven belül megtelepszenek a szél útján terjedő vízkedvelő növényfajok. Az acidofil vágásnövényzet, siska nádtippanos, aggófű-füzike társulása alakult ki. A gyékény (Typha latifolia), a tavi káka (Schoenoplectus lacustris) és nád (Phragmites communis) alkotja a társulást, a már nem vizes területen a kecskefűz (Salix alba) is megtelepedett. Sasharaszt (Pteridium aqulinum), óriás zsurló (Equistetum telmateia).

A külfejtéses bányászat domborzati hatása Az építőanyag-fejtés hatása (“téglaagyagok”) alluviumokon vagy a folyóteraszokon fordul elő: talaj- és felszíni vízzel többnyire feltöltődik más részük, a löszféleségek és a homok már magasabb, dombvidéki szinten fekszenek Talajvízhatás nincs, a jó víz áteresztőképesség miatt általában a felszíni víz sem tölti fel. A külfejtéses bányászat domborzati hatása Az építőanyag-fejtés hatása Témánk szempontjából fontos az a körülmény, hogy az építőanyag-fejtés a földtani adottságoknak és a gazdasági igényeknek megfelelően területileg sokkal kevésbé koncentrálódik, mint a szénbányászat A homokbányászat morfológiai jelentősége éppen elaprózottsága következtében marad el a kőbányászattól. Mezomorfológiai nagyságrendű homokfejtő csak néhány található területünkön, azok is Pécs környékén A téglagyártásra hasznosított fiatal üledékes kőzetek (összefoglalóan: “téglaagyagok”) egy része az alluviumokon vagy a folyóteraszokon fordul elő, más részük, a löszféleségek már magasabb, dombvidéki szinten fekszenek. Az alacsonyabb térszíneken a néhány méternél mélyebb kitermelést a feltörő talajvíz akadályozza, ezért az agyagfejtők főként vízszintes irányban terjeszkednek, lapos teknőt formálva.

Az anyag- (lösz-) bányák talajai Az agyagbányák udvarán és a bányafalakon levő talaj szemcseösszetétele nem különbözik az eredeti talajétól, de humusztartalma lényegesen kisebb. az agyagbányák talaja a nagymértékben erodálódott talajhoz hasonlít legjobban Az anyag- (lösz-) bányák talajai A legnagyobb számban előforduló, leggyakoribb bányászati felszíneket a szinte minden falu határában előforduló kisebb-nagyobb területű agyaggödrök adják. A pleisztocén lösz vagy sárgaföld. Az agyagbányák udvarán és a bányafalakon levő talaj szemcseösszetétele alig-alig különbözik az eredeti talajétól. Ezért az agyagbányák talaja a nagymértékben (egészen a nyers löszig mint anyakőzetig) erodálódott talajhoz hasonlít legjobban

előnytelen, durva szemcseösszetétel erősen kiszáradó és felmelegedő talaj Talajvízhatás nincs, a jó víz áteresztőképesség miatt általában a felszíni víz sem tölti fel. Kilúgozás: mész tartalma és így pH-értéke, valamint szerves- és tápanyagtartalma is kisebb, mint a környező eredeti talajnak. A homokbányák talaja A homokbányák talajai A homokbányák talajadottságai lényegesen különböznek az eddig tárgyalt – és a földtani alaphegység magmás eredetű kőzeteit kitermelő – bányatípusokétól. A homogén, de vízgazdálkodási szempontból előnytelen, durva szemcseösszetételnek a következtében erősen kiszáradó és felmelegedő talaja van a homokbányáknak. Mivel pedig döntő mértékben kvarcszemcsékből áll – amelyek közül a vízben oldódó földpátok málladékát és a képződő humuszanyagokat a csapadék kilúgozza –, mész tartalma és így pH-értéke, valamint szerves- és tápanyagtartalma is kisebb, mint az eredeti talajnak.

Kőbányák A kitermelést lehetőleg úgy kell irányítani, hogy az a tervezett utóhasználati szempontoknak megfeleljen. A kitermelés gépeivel lehet a legolcsóbban a tervezett utóhasználat feltételeit biztosítani.

A gránitbányák talajai Ásványai (pl. ortoklász földpát) a víz és a légkör széndioxidjának hatására agyagosodnak, gránittörmelékből ezért viszonylag hamar képződik “talaj”, amelynek fizikai tulajdonságát az agyagképződés miatt relatíve jobb vízgazdálkodás jellemzi A gránitbányák talajai E kőzetekben igen nagy (65-75%) az akár több mm-es nagyságúra kifejlődött, fehér vagy rózsaszínű ortoklász földpátkristályok aránya. Ezek mellett átlagosan még 20-30% kvarcot, 10-20% plagioklász földpátot és 5-10% színes elegyrészt (főként biotitot és amfibolt) tartalmaz a kőzet. Pl. az ortoklász földpát a víz és a légkör széndioxidjának hatására agyagosodik, kaolinra, kovára és kálium-karbonátra bomlik szét. 2 KalSi3O8 + 2 H2O = Al2O3SiO2 · 2 H2O + 4 SiO2 + K2CO3 H4Al2Si2O9 K2CO3 + CO2 + H2O = 2 KHCO3 A gránittörmelékből ezért viszonylag hamar képződik “talaj”, amelynek fizikai tulajdonságát az agyagképződés miatt relatíve jobb vízgazdálkodás jellemzi.

A gránitbányák talajai Ásványai (pl. ortoklász földpát) a víz és a légkör széndioxidjának hatására agyagosodnak, gránittörmelékből ezért viszonylag hamar képződik “talaj”, amelynek fizikai tulajdonságát az agyagképződés miatt relatíve jobb vízgazdálkodás jellemzi

A gránitbányák növényzete A gránitbánya teljesen kopár felszínű, friss meddőhányóira a nedves, völgytalpi rétekről származó kozmopolita, eurázsiai, európai és közép-európai elterjedésű, egyéves, lágy szárú gyomok képviselői települnek be. A gránitbányák növényzete A gránitbánya teljesen kopár felszínű, friss meddőhányóira először nem a környékre jellemző erdők növényzetéből települnek be a pionír fajok, hanem a nedves, völgytalpi rétekről származó síksági-hegyvidéki, kozmopolita, eurázsiai, európai és közép-európai elterjedésű, egyéves, lágy szárú gyomok képviselőiből alakulnak

Az andezitbányák talajai a viszonylag rosszabb aprózódási, szétesési tulajdonságai vannak, de nagyobb benne a kalciumtartalom, ami a magasabb mész- és pH-értékben is megmutatkozik a magasabb mésztartalma következtében a legjobb talajkémiai adottságai vannak a magmás eredetű kőzetbányák között. Az andezitbányák talajai Hazánk leggyakoribb kiömlési kőzete az andezit. A kőzet legfontosabb és legnagyobb mennyiségben előforduló ásványai a plagioklász földpátok (andezin, oligoklász), jóval kevesebb benne a színes elegyrész (amfibol, augit, hipersztén), de ezeken kívül tartalmaz még egy kevés magnetitet, tridimitet, apatitot, kvarcot és káli-, azaz ortoklász földpátot is. Nagyobb benne a kalciumtartalom, ami a magasabb mész- és pH-értékben is megmutatkozik. Az andezitbányák talajának vannak a viszonylag rosszabb aprózódási, szétesési tulajdonságai ellenére is a legjobb talajtani adottságai – magasabb mésztartalma következtében – a magmás eredetű kőzetbányák közül.

A feketeszénbányák meddőhányóinak talaja A kén oxidációja miatt az összes bányafelszín közül itt a legsavanyúbb a talaj A feketeszénbányák meddőhányóinak talaja A működő vulkánokra hasonlítanak. Ugyanakkor ezek a vegyi reakciók nagymértékben elősegítik a palahányók kőzeteinek aprózódási és mállási folyamatát is. Elsősorban nagyfokú savanyúsága (az összes bányafelszín közül itt a legsavanyúbb a talaj

A bányászat hatása a növényzetre A bányászati műveletek megszűnte után 3-5 év múlva jelennek meg az első pionír növényfajok martilapu (Tussilago farfara), betyárkóró (Erigeron canadensis), gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare), közönséges cickafark (Achilea millefolium), a palahányókon főleg a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios), a különböző üröm- (Artemisia sp.), laboda- (Atriplex sp.) és disznóparéjfélék (Amaranthus sp.) 5-10 év alatti szervesanyag-termelésükkel némi humuszt juttatnak a kőzettörmelékhez és –málladékhoz, csak azután honosodnak meg fokozatosan az igényesebb növényfajok A bányászat hatása a növényzetre A bányászat mindig radikális változásokat idéz elő az élővilágban, mivel teljesen kopár, talaj és növény nélküli felszíneket hoz létre a bányaudvarokban és a meddőhányókon. A bányászati műveletek megszűnte után – a már nem bolygatott, sík felszíneken (bányaudvar, hányóplató) – 3-5 év múlva jelennek meg az első pionír növényfajok és ezek nyílt társulásai. Igazi asszociációk még nem alakulnak ki, minden mozaikszerű és esetleges. Legtöbbször gyomnövények. E legelőször megtelepülő fajok eleinte a fiatal bányászati felszíneken nagy egyedszámú, de homogén fajösszetételű “társulást” alkotnak. Ezek a fajok: martilapu (Tussilago farfara), betyárkóró (Erigeron canadensis), gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare), közönséges cickafark (Achilea millefolium), egynyári seprence (Stenactis strigosa); a palahányókon főleg a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios), a különböző üröm- (Artemisia sp.), laboda- (Atriplex sp.) és disznóparéjfélék (Amaranthus sp.). Miután ezek a pionír fajok 5-10 év alatti szervesanyag-termelésükkel némi humuszt juttatnak a kőzettörmelékhez és –málladékhoz, csak azután honosodnak meg fokozatosan az igényesebb növényfajok. Ugyanekkor a pionír fajok egyedszáma fokozatosan csökken, esetleg megszűnik.

A mészkőbányák növényzete A friss hányó és a bányaudvar gyakorlatilag teljesen kopár Néhány évtized: fehér vagy sziklai üröm (Artemisia alba) és a pusztai vagy barázdált csenkesz (Festuca rupicola) A mészkőbányák növényzete Mészkőbányának a hányójára kikerülő mészkőtörmelék és az egészen minimális lösz- vagy rendzinatalaj igen szélsőséges környezeti adottságokkal rendelkezik. A friss hányó és a bányaudvar gyakorlatilag teljesen kopár, s a növények megtelepedése is hosszadalmas folyamat. A bauxitbánya meddőhányóinak felszíne – amelynek anyaga egyébként teljesen megegyezik a mészkőhányókéval – az 1944-ben beszüntetett üzemelés óta még mindig szinte teljesen kopár. A fehér vagy sziklai üröm (Artemisia alba) és a pusztai vagy barázdált csenkesz (Festuca rupicola) (LEHMANN A., 1970/b).

A lignitbányák meddőhányóinak növényzete Jó talajállapot A növényzet nagyfokú felszínborítása az első szempillantásra is szembetűnő A dús vegetáció látszatát az még csak jobban fokozza, hogy cserjeszintje is majdnem zárt, sok helyütt szinte átjárhatatlan bozóttá fonódik össze. A lignitbányák meddőhányóinak növényzete A növényzet nagyfokú felszínborítása az első szempillantásra is szembetűnő. Ez a már említett speciális talajviszonyoknak köszönhető. A dús vegetáció látszatát az még csak jobban fokozza, hogy cserjeszintje is majdnem zárt az itt élő, igen sok erdei iszalag (Clematis vitalba) miatt, ami sok helyütt szinte átjárhatatlan bozóttá fonódik össze.

A mélybányászat okozta felszínsüppedékek növényzete 10-20 cm mély állóvizek jönnek létre, ahol 1-2 éven belül megtelepszenek a szél útján terjedő vízkedvelő növényfajok. Az acidofil vágásnövényzet, siska nádtippanos, aggófű-füzike társulása alakult ki. A gyékény (Typha latifolia), a tavi káka (Schoenoplectus lacustris) és nád (Phragmites communis) alkotja a társulást, a már nem vizes területen a kecskefűz (Salix alba) is megtelepedett. Sasharaszt (Pteridium aqulinum), óriás zsurló (Equistetum telmateia). A mélybányászat okozta felszínsüppedékek növényzete 10-20 cm mély állóvizek jönnek létre, ahol 1-2 éven belül megtelepszenek a szél útján terjedő vízkedvelő növényfajok. Az acidofil vágásnövényzet, siska nádtippanos, aggófű-füzike társulása alakult ki. A gyékény (Typha latifolia), a tavi káka (Schoenoplectus lacustris) és nád (Phragmites communis) alkotja a társulást, a már nem vizes területen a kecskefűz (Salix alba) is megtelepedett. Sasharaszt (Pteridium aqulinum), óriás zsurló (Equistetum telmateia).

Erdészeti rekultiváció

Külszíni bányák rekultivációja A telepítésre alkalmas növényfajok Az állományalkotó fafajok közül: Pinus silvestris – Erdeifenyő Robinia pseudo-acacia – Akác* Betula pendula – Közönséges nyír Alnus incana – Hamvas éger Alnus glutinosa - Mézgás éger Populus alba - Fehér nyár Populus tremula – Rezgő nyár Salix caprea - Kecskefűz

Erdei fenyő

Akác

Nyír

Külszíni bányák rekultivációja A telepítésre alkalmas növényfajok Az elegy fafajok közül: Acer campestre – Mezei juhar Acer pseudoplatanus - Hegyi juhar Ailanthus glandulosa - Bálványfa Eleagnus angustifolia - Ezüstfa Tilia argentea – Ezüst vagy magyar hárs Tilia cordata – Kislevelű hárs

Ezüstfa+ Turkesztáni szil

Tamariszkusz sáv szikes talajon

Külszíni bányák rekultivációja A telepítésre alkalmas növényfajok A vadgyümölcsfa-félék közül: Prunus avium - Vadcseresznye Sorbus aucuparia - Madárberkenye Mirobalán szilva

Mirobalán szilva digóföld bánya gödör rézsűn

Külszíni bányák rekultivációja A telepítésre alkalmas növényfajok A cserjék közül: Euonymus europaeus – Csíkos kecskerágó * Euonymus verrucosus - Bibircses kecskerágó* Frangula alnus – Kutyabenge** Juniperus communis – Közönséges boróka** Ligustrum vulgare – Vesszős fagyal Rhamnus catharticus – Varjútövis* Rosa canina – Vadrózsa**Staphylea pinnata - Hólyagfa

Külszíni bányák rekultivációja A telepítésre alkalmas növényfajok A pázsitfűfélék közül: Agropyron repens – Tarackbúza* Bromus erectus – Sudár rozsnok Bromus inermis – Magyar rozsnok Cynodon dactylon - Csillagpázsit Dactylis glomerata – Csomós ebir Festuca ovina – Juhcsenkesz Festuca rubra – Vörös csenkesz Festuca sulcata – Barázdált csenkesz Poa pratensis – Réti perje

Magyar rozsnok

Külszíni bányák rekultivációja A telepítésre alkalmas növényfajok A pillangósvirágúak közül: Medicago falcata - Sárkerep lucerna Medicago lupilina – Komlós lucerna Trifolium pratense - Lóhere Trifolium repens - Fehérhere Vicia angustifolia – Vetési bükköny

Homokbányák rekultivációjára alkalmas fafajok Erdei fenyő Akác Nyár

Természetes növénybetelepülés

Homoki varjúháj

Természetes növénybetelepülés Homoki pipitér

Természetes növénybetelepülés Mogyorós lednek

Természetes növénybetelepülés Artemisia absinthium

Természetes növénybetelepülés Artemisia vulgaris

Természetes növénybetelepülés Solidago canadensis

Telepített fák, iatal erdei fenyő homokbánya rézsűn

Sima fenyő újra erdősített hegyoldalon mulchréteg az erózió mérséklésére ( Dél Afrika)

Sima fenyő újra erdősített hegyoldalon ( Dél Afrika)

Sokat tűrő fák:Erdei fenyő + ezüstfa meszes homokon

A rekultivációs terület domblábi, vizenyős része

Fűz ültetvény a rekultivációs terület vizenyős részén

ELŐADÁS Felhasznált forrásai Kerényi A.: Általános környezetvédelem. Globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik Kiadó, Szeged. 2001. Nagy J.: Mezőgazdasági területekbe ékelődő tájsebek, művelés alól kivett területek rehabilitációjának módszertani megalapozása. Kutatói jelentés. Debrecen, 2002. Szabó J. (szerk.): A melioráció kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1977. Szegi J. (szerk.): Rekultiváció. Mátraaljai Szénbányák Vállalat, Gyöngyös, 1982. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

Köszönöm a figyelmet!