A HOLD A Hold a Földhöz legközelebb eső égi test, mely a Föld körül 385.080 km.-nyi közepes távolságban 27 nap 7 ó. 43 p. 11,5 mp. alatt kering
Luna a római mitológiában az éjjeli fény istennője. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja 3476 Hold Luna a római mitológiában az éjjeli fény istennője.
A Hold keringési ideje 27,3 nap. Saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg, mint amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz, vagyis mindig ugyanazt az arcát (félgömbjét) mutatja a Föld felé A Hold csak a Nap sugárzását veri vissza, valamelyik féltekéje mindig sötét, miközben a másik világos
Újhold idején a Hold egy vonalban van a Nappal, és a Föld felőli félgömbje sötét (ilyenkor nem látjuk a Holdat éjszaka). Újhold után a Hold a Naphoz képest keleti irányba mozog, emiatt a Nap és a Hold iránya által bezárt szög növekszik, s egyre inkább a megvilágított félgömbje válik láthatóvá.
Hoppmann kráter A Hold felületét két jellemző felszíni forma uralja sötét lávamező, viszonylag kevés kráterrel világosabb színű fennsík sok kráterrel. Hoppmann kráter
Lomonoszov kráter
A Hold színei
Térvilágító kandeláberek és a Hold
A víz és levegő nélküli Hold felszíne egészen áttüzesedhet azon a tájon, ahol a Nap a zenitben tartózkodik hőmérséklete akár a 100 Celsius fokot is meghaladhatja. A hosszú holdi éjszakák alatt azután, amelyek több mint 14 földi napig tartanak, teljesen kihűl a vidék, a hőmérséklet eléri a mínusz 150 Celsius fokot is.
A Holdat először egy szovjet űrszonda, a Luna-2 látogatta meg 1959-ben. Ember pedig először 1969. július 21-én 3 óra 56 perckor lépett a Hold felszínére Neil Armstrong személyében, aki az amerikai Apollo holdkutatási program egyik űrhajósa volt. "Ez kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek." (Neil Armstrong)
Hold a festményeimen
Készítette : Eke Miklós VÉGE Készítette : Eke Miklós ekem@monornet.hu