Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból Emberről-emberre terjedő betegségek a) gyomor-bélcsatornán át terjedő b) légutakon keresztül terjedő c) vérpálya útján terjedő d) kültakarón át terjedő e) egészségügyi ellátással kapcsolatos Állatról-emberre terjedő betegségek

1) Emberről-emberre terjedő betegségek

a) Gyomor-bélcsatornán át terjedő betegségek (enterális úton) Pl.: hastífusz, kolera, dizentéria (vérhas), járványos gyermekbénulás, vírusos májgyulladás

A kórokozó rendszerint a beteg (kórokozó-hordozó) ember bélrendszerében tartózkodik>> innen az ürülékkel kerül a külvilágba A külső környezetből: közvetlen érintkezés révén (piszkos kéz) ivóvíz, tej, egyéb élelmiszerek közvetítésével szájon át kerül egy másik ember szervezetébe legyek is terjeszthetik

A gyomor-bélcsatornába bejutott kórokozó megbetegítő hatását különbözőképpen kifejtheti: gyomor-bélcsatornában maradva ott okoz elváltozást felszívódó exotoxinjaikkal egyéb szervet is megbetegítenek bélfalon át a vér- és nyirokutakba jutnak és ily módon kerülnek arra a helyre, ahol tüneteket okoznak

Bélfertőzések elleni küzdelem 3 irányú: fertőzőforrás semlegesítése terjedési lehetőségek megakadályozása szervezet ellenálló képességének fokozása

Megelőzés: Betegek elkülönítése Kórokozó-hordozók felkutatása és ártalmatlanná tétele Legyek elleni védekezés Megfelelő higiénés viszonyok teremtése Jó ivóvíz és élelmiszerellátás Emberek egészségügyi kultúrájának növelése Védőoltások

b) Légutakon keresztül terjedő fertőző betegségek Pl.: influenza, kanyaró, mumpsz, rubeola, bárányhimlő, szamárköhögés, diftéria, skarlát

Cseppfertőzéssel terjednek A cseppfertőzés könnyű terjedése miatt e betegségek kórokozóival már gyermekkorban fertőződünk>> az átvészelt betegség után>> immunitás alakul ki>> ezért ritkábbak felnőttkorban

Légutakon át terjedő fertőző betegségek elleni védekezés A fertőzés könnyű terjedése miatt nehéz Ritkán lehetséges a fertőzőforrások felkutatása és elkülönítése Nehéz a terjedési lehetőségek elvágása is

Megelőzés Leghatékonyabb módja az aktív védőoltás Zárt helyiségek gyakori szellőztetése Személyi higiénés követelmények betartása

c) A vérpályán keresztül terjedő (hematogén) fertőző betegségek Pl.: malária, kiütéses tífusz, visszatérő láz

a vérben megtelepszenek A kórokozók a bőrön át vérszívó vektorok közvetítésével kerülnek be a vérbe a vérben megtelepszenek ahonnan ismét és kizárólag vérszívó vektorok közvetítésével terjednek tovább Más természetes terjedési mód nincs Vérszívó vektorok: Malária – Anopheles nemhez tartozó szúnyog Kiütéses tífusz és visszatérő láz - tetű

Fertőzések: Jellege: Endémiás = valamely betegség meghatározott területen rendszeresen, állandóan előfordul („otthonos”) Szezonális =meghatározott évszakokban szabályszerűen nagyobb számban előforduló betegségek Előfordulása: azokon a területeken, ahol a terjesztéshez szükséges vektor él abban az időszakban, amikor a vektor számára legkedvezőbbek az életfeltételek (pl.: malária nyáron)

Megelőzés Beteg ember elkülönítése A betegséget terjesztő vektorok számának csökkentése, irtása Aktív immunizálás (néhány esetben jó hatású, pl.: kiütéses tífusz)

d) Kültakarón át terjedő fertőző betegségek Pl.: tetanusz, sebfertőzések, nemi betegségek, bőrgombák

Terjedés Közvetlen érintkezéssel (pl.: nemi betegségek) Ruhaneműk, használati tárgyak, közös mosdóvíz Kültakaró sérülésein (pl.: sebfertőzés)

Védekezés Higiénés viszonyok javítása A lakosság egészségügyi kultúrájának emelése Személyi higiéne betartása Aktív immunizálás (tetanusz)

e) Egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések

Fogalma: Azok a fertőzések, amelyek valamely egészségügyi intézményben keletkeztek vagy egészségügyi ellátással kapcsolatosak Pl.: fertőzés előfordulása olyan kórházi betegen, aki kórházi felvételekor nem volt fertőzött és nem volt a kérdéses betegség lappangási szakában sem. Ide tartoznak azok is, amelyeket az érintett személy az egészségügyi intézményben szerzett, de amely csak onnan történt elbocsátása után lett nyilvánvaló.

Fertőzőforrás: Terjesztői: ellátandó betegek egészségügyi személyzet Terjesztői: Ápoló személy szennyezett keze Kórtermek, rendelők levegője Kórházi zuhanyzók Orvosi műszerek (fecskenő, tű), ápolási tárgyak (ágynemű, hőmérő) A fertőzésre fogékonyabbak azok a betegek, akik immunállapota betegség miatt vagy szándékosan (szervátültetés) legyengült.

Megelőzés Higiénés követelmények betartása Egészségügyi személyzet megfelelő személyi higiénéje Kórházak tisztasága Élelmezés-higiéne betartása Ápolási eszközök helyes kezelése Fertőtlenítés és sterilizálás gondos végrehajtása Betegek megfelelő kezelése Szükség esetén a betegek elkülönítése Egészségügyi személyzet jó felkészültsége, helyes közegészségügyi szemlélete

2) Állatról-emberre terjedő fertőző betegségek Pl.: veszettség, brucellózis, ornithosis, leptosporosis

Fertőző forrás: állat Egy részük foglalkozási betegségnek tekinthető pl.: a brucellózis az állatgondozók, állatorvosok, az ornithosis a baromfifeldolgozók között gyakoribb

Terjedés: Fertőzött állattal való közvetlen érintkezés révén (brucellózis) Állatok harapása által (veszettség) Légutakon át (ornithosis)

Megelőzés Állategészségügyi intézkedések Állatokkal vagy állati termékek feldolgozásával foglalkozó emberek védelme Élelmezéshigiénés előírások betartása

FERTŐZŐ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE

A megelőzés tényezői: Megszüntetni a fertőzőforrást Elvágni a terjedési lehetőségeket Fokozni az emberek ellenálló képességét, védettségét

Általános (aspecifikus) Fajlagos (specifikus) Megelőzés formái: Általános (aspecifikus) Fajlagos (specifikus)

I. Általános (aspecifikus) megelőző tevékenység Higiénés viszonyok javítása Egészségnevelés Időszakos, a kórokozó-hordozók felkutatására irányuló vizsgálatok

1. Higiénés viszonyok javítása Településhigiéne: megfelelő lakásviszonyok, közművesítettség, ne legyen zsúfoltság Kifogástalan ívóvízellátás Szemét és szennyvíz helyes kezelése Rágcsálók, szúnyogok, legyek, egyéb rovarok rendszeres írtása Gyermekvédelmi intézmények, iskolák megfelelő higiénéje

Megfelelő élelmezéshigiénés állapotok Kifogástalan minőségű élelmiszerek kerüljenek forgalomba Maradéktalanul érvényesüljenek a közegészségügyi követelmények az élemiszerkereskedelemben, vendéglátóiparban

Munkahigiénés előírások betartása: egészségügyi, higiénés, védőruha, védőcipő, óvórendszabályok, helyes technológia /foglalkozási megbetegedés megelőzése/ Egészségügyi intézmények higiénéjének növelése Személyi higiénés követelmények betartása /rendszeres kézmosás, helyes zsebkendőhasználat/

2. Egészségnevelés Ismeretek bővítése Folyamatos tájékoztatás Helyes szokások kialakítása, megőrzése

3. Időszakos, a kórokozó-hordozók felkutatására irányuló vizsgálatok Orvosi vizsgálat felvételkor Időszakos orvosi vizsgálatok különösen fontos: bölcsödében, óvodában, iskolában

II. Fajlagos (specifikus megelőzés)

Önkéntes jelentkezés alapján végezhető védőoltások Kötelező védőoltások Életkorhoz kötött kötelező védőoltás Megbetegedési veszély elhárítása céljából kötelező (pl.: fertőző májgyulladás) Nemzetközi utazásokkal kapcsolatos Önkéntes jelentkezés alapján végezhető védőoltások

Járványügyi teendők fertőző betegség előfordulásakor Fertőző beteggel Fertőző beteg környezetével

1. Fertőző beteggel kapcsolatos teendők

Korai diagnózis – korai felismerés /időben orvoshoz fordulni/, helyes diagnózis felállítása laboratóriumi vizsgálatokkal Fertőző betegek bejelentése és nyilvántartása: gyógykezelő orvos feladata 24 órán belül írásban (adott nyomtatványon), telefonon, e-mailen Fertőző betegek elkülönítése: a fertőzőképesség időtartamára Fertőzőképesség időtartama= az az időszak, amelyben a kórokozó a fertőzött személyről más személyre vagy fertőzött állatról emberre ill. fertőzött emberről állatra terjedhet.

Elkülönítés lehet: kórházban: fertőzőforrás különösen veszélyes, beteg állapota miatt /fertőző osztályon/ Otthonában: ha külön bejáratú szoba biztosítható és ápolása úgy oldható meg, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem fertőz másokat; a beteg szobából semmit sem szabad kivinni fertőtlenítés nélkül (tárgyak is fertőznek); rendszeres takarítása + szellőztetés szükséges

2. Fertőző beteg környezetével kapcsolatos teendők Célja: A környezetben élők védelme a fertőzéstől A fertőzés terjedésének megakadályozása

Járványügyi megfigyelés: rendszeres orvosi vizsgálattal figyelik nincs-e a környezetben újabb megbetegedés; időtartama megegyezik a kérdéses betegség lappangási idejével Járványügyi zárlat: lehet részleges (felvételi) és teljes (felvételi és kiadási); pl. bölcsödében gyermeke felvétele szünetel Védőoltás Higiéne Felvilágosítás