KÓROK ÉS KÓROKOK

Egészség és betegség meghatározása

Az egészségfogalom értelmezése: történetileg mindig összefüggött az ember „nembeli jellegéről” alkotott felfogással, azzal, hogy az embert csupán biológiai vagy bioszociális lénynek tekintették.

A betegségek keletkezését magyarázó elméletek

Mechanisztikus felfogás: az embert valamiféle szerkezetnek tekinti a betegség ennek a szerkezetnek a szabálytalanná válását jelenti

Statisztikai modell: a betegség a statisztikai normáktól való eltérést jelenti ebben a felfogásban az egyéni eltérések és különlegességek nem, vagy alig kezelhetők

Adaptív modell: a szervezetet képesnek tartja a legkülönfélébb behatásokhoz való adaptációra, belső egyensúlyának fenntartására a betegség ennek az adaptációs készségnek az elvesztését jelenti

Autonómia modell: az ember autonómiája nem statikus, hanem az ember döntéseitől, egészségi állapotától is függő dinamikusan változó tulajdonság az egyének cselekvésükben korlátozottak >>autonómiájuk csökkent

Felelősség-modell: a betegségek oka >> a rossz társadalmi körülmény társadalmi felelősség modellje >> a társadalom hibáztatása egyéni felelősség modellje >> mindenki saját egészségéért felelős

Rizikótényezős modell: többtényezős, kombinált modell a rizikó lehet valamely stressz; veszélyt vállaló magatartás; személyiségjellemző egészségi rizikómagatartás = olyan magatartásminták sorozata, amelyek intenzitásuk vagy tartósságuk következtében válnak az egészségre kockázatossá

Deviancia-modell: az egészségügy szociális kontrollfunkciója szerint >> az orvos feladata a deviáns magatartást konform viselkedéssé alakítani

Biológiai vagy medicinális betegség modell: minden betegségnek speciális oka van a betegség a szervezet egy meghatározott működésének zavarát jelenti, amelynek specifikus tünetei vannak>> ezt az arra kiképzett személyzet képes felismerni a betegségek visszaszorítására és az ellenük való küzdelemre mozgósít hibája: a prevenciónak nem tulajdonít jelentőséget

Pszichoszomatikus betegségmodell:: a betegség keletkezésének útja >>a külső pszichikus terhelő hatásra kiváltódó (testi) megbetegedés Főbb ága: a stressz-modell (Selye János): a szervezet különböző terhelő jellegű beavatkozásokra mindig ugyanazon reakcióval válaszol (stressz-reakció), amely lehet vészreakció, elhárító reakció vagy kimerülési stádium

Ökológiai modell: ez az irányzat az élő szervezetet a maga természetes környezetében, a szervezet és a környezet kölcsönhatásában vizsgálja a természetes környezet kiegészül a társas környezettel kiemeli az élet és a szociális feltételek megteremtésének szükségességét, valamint az egyén aktív készségét a feltételek kihasználásában

Mai felfogás: az egészségügy, a politikai-társadalmi hatalom és az egyén egyaránt részt vesz az egészség megőrzésében a három tényező közöl bármelyik egyoldalú kiemelése torzuláshoz vezet

EGÉSZSÉG: a teljes testi (szomatikus), lelki (pszichés) és szociális jólét állapota, s nem pusztán a betegség, nyomorékság hiánya (az Egészségügyi Világszervezet - WHO meghatározása szerint)

Az egészség nem állandó, hanem dinamikusan változó állapot; magába foglalja: az egészségi állapot változásait (a fejlődés folyamata nem egyenletes, hanem életszakaszonként alakul), az egészség átmeneti romlását, az egészség javíthatóságát, fejleszthetőségét.

Kor, nem és öröklött tényezők „Az egészség kereke” Kor, nem és öröklött tényezők Általános társadalmi-gazdasági, kulturális és környezeti feltételek Kor, nem és öröklött tényezők Élet- és munkakörülmények Kor, nem és öröklött tényezők Társas és közösségi hatások Egyéni életvitel Kor, nem és öröklött tényezők Forrás: DAHLGREN, G. AND WHITEHEAD, M. Policies and strategies to promote social equity in health. Stockholm, Institute of Futures Studies, 1991.

KÓROKOZÓ TÉNYEZŐK

Az emberi szervezetet ért hatások eredménye lehet: Valamilyen szervi (organikus) elváltozás Egy vagy több szerv működésében (funkciójában) bekövetkezett változás A szervműködés változási lehetőségei, hogy a működés: kórosan felfokozódik (hiperfunkció) kórosan lecsökken (hipofunkció) változó, zavart lesz (diszfunkció) megszűnik, a szerv működésképtelenné válik (afunkció)

Kórokok= a szervezet egyensúlyát jelentősen és tartósan megbontó tényezők, a betegségi állapotot előidéző okok Csoportjai: Belső kórokok Külső kórokok Rizikótényezők (elősegítő tényezők)

Belső kórokok: örökletes tényezők magzati életben bekövetkezett változások születés (szülés) közbeni károsodások

Külső kórokok Csoportjai: Élettelen kórokok: mechanikai, kémiai, elektromos, légköri, hőhatású ártalmak, sugár- és elektromágneses ártalmak; környezetszennyezés Élő kórokok: baktériumok, vírusok, gombák, férgek, ízeltlábúak, egysejtű élősködők

Élettelen kórokok

Mechanikai ártalmak okozta elváltozások seb: a bőr, nyálkahártya vagy a szervek felszínének folytonossága megszakad rázkódás: szöveti károsodás nincs, de működési zavar igen (pl.: agyrázkódás) zúzódás: nagyobb erőbehatásra szöveti, szervi károsodás (pl.: bevérzés) összenyomás (kompresszió): kiterjedt sérülést okozhat rándulás: ízületi fej elhagyja az ízületi árkot, de nyomban visszatér oda; a csontok a helyükön maradnak ficam: az ízületeket alkotó csontok rendellenes helyen maradnak törés: a csont folytonosságának megszakadása (nyílt, zárt)

Kémiai ártalmak okozta elváltozások Méreg (toxin) = már kis adagban is károsító hatású A civilizáció fejlődésével egyre több kémiai jellegű anyagot használunk. Savak, lúgok, növényvédő szerek, háztartási fertőtlenítő szerek; szervezetben felszaporodó anyagcsere-végtermékek kiürülése akadályozott>> önmérgeződés.

Elektromos hatás okozta ártalmak Áramütés: áramjegyek> az áram be- és kilépési helyén; nagy feszültségű áram hatása> halálos; hálózati váltóáram> eszméletvesztés, izomgörcs, légzésbénulás, szívmegállás. Fontos: azonnali áramtalanítás. Villámcsapás: több millió volt feszültségű áramütésnek felel meg> azonnali szívmegállás, légzésbénulás, idegrendszeri károsodás, égési sebek bőrön-belső szervekben

Légköri ártalmak Magassági betegség: 3-4000 m magasság felett> levegő oxigén-tartalma csökken> légzészavar, álmosság, fáradékonyság, zavart tudat; oxigénpótlás Mélységbetegség (keszonbetegség): nagy nyomáson való tartózkodáskor (nagy mélységben) nő a vérben a megkötött vérgázok ( O2, CO2mennyisége)> ha nem fokozatosan történik a légköri nyomásra való visszatérés (zsilipelve) > ezek a gázok felszabadulnak és buborékként a vérben elzárják a kis ereket> légembólia>halál

Hőhatásra bekövetkező változások Magas hőmérséklet okozta károsodások: Égés: láng, forró folyadék, gőz, izzó tárgy; fokozatai; károsodás mértéke>>a károsodott egyén tenyerét vesszük 1 %-nak; csecsemőnél 20 % életveszély! 9-es szabály: felszíni kiterjedés meghatározására> elöl és hátul együtt véve a fej 9, a két kar 9, a törzs 4x9, a lábak 2x9, a gáttájék 1 % Túlmelegedés: hőguta, a szervezet hőszabályozása zavart szenved> túlfűtött helyiség, magas külső hőmérséklet (trópus)> 40 Co> légzészavar, kiszáradás, vérnyomásesés, izomgörcs, shock Hideg okozta károsodások: Fagyás: bőrkárokat a bőr alsóbb rétegeinek ereiben bekövetkező vérrögösödés okozza Kihűlés: bőr erei szűkülnek, vacogás, légzés gyorsul, vérnyomás nő

Ionizáló sugárzás és elektromágneses sugárzás okozta ártalmak Ionizáló sugárzás= röntgen- és rádióaktív sugarak; egészségügyi munkavégzéskor is keletkezhetnek Műszerrel mutatható ki Dózismérő Atomerőmű> rádióaktivitás Atomenergia hasznosítása; működési zavarok megelőzése (Csernobil) Sugárbetegség: csontvelői, vérképző, nyirokrendszer, ivarmirigyek károsodnak Sugárhatás a gyógyításban (daganatos sejteknél) Háttérsugárzás> elektromos háztartási készülékekből> veszélyeztetettek: beteg, idős emberek, várandós anyák, csecsemők, kisgyermekek

Fényhatás Napfény: természetes fény> baktériumölő, D-vitamin-képző; veszélyesek az ultraibolya sugarak, háromféle: A, B, C; veszélyes napszak 11-15 óra között>> napégés: bőrvastagodás, hólyag, hámlás, bőr festéksejtjeiben barna színű festékanyag (pigment, melanin) fokozottabban termelődik; veszélyes vízparton> fényvisszaverődés miatt; vízbe 40-50 cm mélységig lejutnak az UV-sugarak; ózonlyuk Elektromos ívfény (hegesztés): szem szaru- és kötőhártyáján gyulladást okoz Hóvakság: havas táli tájban visszaverődő erős fény

Környezetszennyezés = a természeti környezet egyes összetevőink (talaj, felszíni vizek, levegő) károsodása előidézője: ipari tevékenység, mezőgazdaság, közlekedés, háztartási tüzelőberendezés, gázok, füst, korom, műanyagok fontos a megelőzés; bionövények szerep nő

Élő kórokok

Baktériumok apró, egysejtű élőlények (mikroorganizmusok), sejtfallal és jellegzetes molekulákból álló sejthártyával rendelkeznek, tokot is képezhetnek, gyorsan szaporodnak már fénymikroszkóppal láthatóak táptalajban tenyészthetők (legjobb táptalaj a húsleves) Ellenállóak, legszélsőségesebb feltételek között is képesek megélni Természetes baktériumflóra> hasznos Virulencia= megbetegítő képesség Elpusztítása, szaporodás megakadályozása> fertőtlenítés, sterilizálás; gyógyszerek - antibiotikumok

Vírusok önálló szaporodóképességgel nem rendelkező egysejtű élőlények csak az élő szervezetbe jutva, azt „saját képükre” alakítva tudnak fennmaradni és szaporodni>> tehát a vírus= sejtélősködő lény vannak vagy csak állatokat, vagy csak embereket megbetegítő vírusok az emberben található vírusok többsége embereket betegít meg Vírus: vagy elpusztítja az általa megfertőzött sejtet, vagy úgy átalakítja annak működését, hogy daganatképződést indít el csak elektronmikroszkóppal látható csak élő sejtben tenyészthető

Gombák többsejtű kórokozó élőlények nyirkos, nedves helyen telepednek meg és szaporodnak: bőrön a hajlatokban, szájnyálkahártyán stb. egyik fajtájuk (sarjadzó~) mindig jelen vannak a bélrendszerben előidézhetnek allergiát is az emésztőrendszer és a hüvely normális ás ártalmatlan lakói> egyensúlyban a baktériumokkal antibiotikus kezelés káros mértékben elpusztíthatja gombás fertőzésre hajlamosító tényezők: nedvesség, cukorbetegség, immunrendszeri elváltozások, hosszabb vagy nem megfelelő antibiotikus kezelés

Férgek élősdi állatok, jellegzetes az alakjuk, nagyságuk, a szervezetben való elhelyezkedésük fajtái: fonalférgek (cérnagiliszta, orsógiliszta, ostorféreg); lapoférgek (pántlikagiliszta, tömlős galandféreg)

Ízeltlábúak élősködő, vérszívó élőlények tetvek: fej-, ruha- és lapostetű; petéket (serkék) a szőrszál vagy hajszál tövére rakja; közösségben gyorsan terjed; megelőzés bolhák: kellemetlen csípés (pestisjárványokat a patkányban élősködő bolha okozta) legyek szúnyog rühatka: bőr felületén, ujjak között járatokat fúr, abba rakja petéit, erősen viszket> bőrön állandó vakarásnyom poloska kullancs: bokros, füves területen előforduló vérszívó rovar; agyvelőgyulladás elsődleges okozója; Lyme-kór terjesztése; védekezés> védőoltás

Állati egysejtű élőlények Trichomonas urogenitális: egysejtű, ostoros élősködő; leginkább a méhnyakat, hüvelyt, húgycsövet, húgyhólyagot betegíti meg; akkor betegít meg, ha a hüvely élettani, savanyú vegyhatása megváltozik Amőbás bélgyulladás: bélben, májban okoz fertőző megbetegedést Malária: szúnyogok terjesztik, Afrikában gyakori

Rizikótényezők =olyan hatások, amelyek jelenlétében nagyobb valószínűséggel lép fel valamely betegség pl.: dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód

Ismétlő kérdések: Sorolja fel a mechanikai ártalmakat! Mi a teendő, ha tetvességre utaló jelet tapasztalunk? Sorolja fel a gombás fertőzésre hajlamosító tényezőket! Határozza meg a rizikótényező fogalmát! Hol képesek szaporodni a vírusok? Mit jelent a virulencia?