Számítógépes Hálózatok GY 9. Gyakorlat Bitmap, Binary countdown, Routing, Dijkstra, AIMD Számítógépes hálózatok GY
Számítógépes hálózatok GY Bitmap protokoll Bitmap protokoll N állomás esetén N versengési/szavazási rés. Minden állomás a saját időszeletében jelezheti, hogy küldeni akar-e az adott fordulóban, avagy sem. A periódus végén minden állomás tudni fogja a küldési sorrendet. Ekkor kezdődik az átvitel a meghatározott sorrendben. Az átvitelt követően új forduló kezdődik. Ha a j-edik állomás küldeni akar, akkor 1-es bitet küld a j-edik bit időrésében. Versenymentes protokoll! Számítógépes hálózatok GY
Feladat bitmap protokollra Az állomások legyenek {A,B,C} halmaz elemeivel azonosítva. Generálásnál nincs késleltetés. Az A állomás mindig folyamatosan, a B állomás minden második időegységben, a C állomás minden harmadik időegységben sugározni akar. Szimuláljuk a bittérkép protokollt! (Az egyszerűség kedvéért feltehető, hogy a versengési időrések együtt és az adat átvitel is egységnyi idő alatt történik meg.) Számítógépes hálózatok GY
Binary countdown protokoll Minden állomás rendelkezik egy fix hosszú, egyedi virtuális azonosítóval. Az állomások saját azonosítójukat sugározzák bitenként, és figyelik a csatornát: Ha a sugárzott bit 0-ás, és 1-es bitet érzékel, akkor feladja a próbálkozást. Egyébként tovább sugározza azonosítójának következő bitjét. Aki a végéig benn marad az küldhet. A küldés után új kör indul. Mok-Ward módosítása: Aki küldött, az megkapja a legkisebb virtuális azonosítót. A többiek pedig ciklikusan magasabb azonosítót kapnak. Számítógépes hálózatok GY
Feladat Binary countdown protokollra Szimuláljuk a bináris visszaszámlálás protokollt 6 állomás esetén, ahol az állomás azonosítók rendre a {A, B, C, D, E, F} halmaz elemei. A virtuális állomás azonosítókat ábrázoljuk 4 biten, és ezek rendre a következők: 1001, 0111, 0101, 1100,1110 illetve 1111. Tegyük fel, hogy A, C, D és E állomások akarnak egy-egy csomagot átvinni. (Nézze meg mi módosulna a Mok- és Ward-féle változat esetén.) Számítógépes hálózatok GY
Számítógépes hálózatok GY IP címzés 1. Tegyük fel, hogy egy router épp most kapta meg a következő új IP címeket: 57.6.96.0/21, 57.6.104.0/21, 57.6.112.0/21 és 57.6.120.0/21. Lehet-e csoportosítani ezeket, ha mindegyik ugyanazt a kimeneti vonalat használja? Ha igen, mi lesz a csoportos cím? Ha nem, miért nem? Számítógépes hálózatok GY
Számítógépes hálózatok GY IP címzés 2. Egy router forgalomirányító táblázatában a következő (CIDR) bejegyzések találhatók: Cím/maszk Következő ugrás 135.46.56.0/22 0. interfész 135.46.60.0/22 1. interfész 192.53.40.0/23 1. router alapértelmezett 2. router Mit tesz a router, ha rendre a következő IP-címeket tartalmazó csomagok érkeznek? 135.46.63.10 135.46.57.14 135.46.52.2 192.53.40.7 192.53.56.7 Számítógépes hálózatok GY
Számítógépes hálózatok GY Dijsktra Számítógépes hálózatok GY
Számítógépes hálózatok GY
Számítógépes hálózatok GY
Számítógépes hálózatok GY
Számítógépes hálózatok GY Distance Vector Tegyük fel, hogy egy ”Distance Vector” routing protokollban a B és E router-ek távolság vektora az alábbi ábrán található. Hogyan változik B távolság vektora, miután B megkapja E távolság vektorát? Ha a kapcsolat A és B között megszűnik és B újra a fenti távolság vektort kapja E-től, hogyan aktualizálja B a távolság vektorát? Számítógépes hálózatok GY