Számítógépes Hálózatok GY 9. Gyakorlat Bitmap, Binary countdown, Routing, Dijkstra, AIMD Számítógépes hálózatok GY1

Bitmap protokoll  Bitmap protokoll  N állomás esetén N versengési/szavazási rés. Minden állomás a saját időszeletében jelezheti, hogy küldeni akar-e az adott fordulóban, avagy sem. A periódus végén minden állomás tudni fogja a küldési sorrendet.  Ekkor kezdődik az átvitel a meghatározott sorrendben. Az átvitelt követően új forduló kezdődik.  Ha a j -edik állomás küldeni akar, akkor 1 -es bitet küld a j -edik bit időrésében.  Versenymentes protokoll! Számítógépes hálózatok GY2

Feladat bitmap protokollra Az állomások legyenek { A,B,C } halmaz elemeivel azonosítva. Generálásnál nincs késleltetés. Az A állomás mindig folyamatosan, a B állomás minden második időegységben, a C állomás minden harmadik időegységben sugározni akar. Szimuláljuk a bittérkép protokollt! (Az egyszerűség kedvéért feltehető, hogy a versengési időrések együtt és az adat átvitel is egységnyi idő alatt történik meg.) Számítógépes hálózatok GY3

Megoldás 100 A 111ABC111ABC111ABC…… AA,BA,B,CAA,BA,B,CAA,BA,B,CAA,BA,B,CAA,BA,B,CA Számítógépes hálózatok GY4 Az első időpillanatban csak az A küldene, a másodikban A és B, a harmadikban mindenki Ha valakinek van az aktuális bitmap küldésekor még el nem küldött csomagja, akkor 1-est sugároz Egy idő után (igazából a 2. körtől) annyi csomag halmozódik fel, hogy mindenki küldene

Binary countdown protokoll  Binary countdown protokoll  Minden állomás rendelkezik egy fix hosszú, egyedi virtuális azonosítóval. Az állomások saját azonosítójukat sugározzák bitenként, és figyelik a csatornát:  Ha a sugárzott bit 0-ás, és 1-es bitet érzékel, akkor feladja a próbálkozást.  Egyébként tovább sugározza azonosítójának következő bitjét.  Aki a végéig benn marad az küldhet. A küldés után új kör indul.  Mok-Ward módosítása:  Aki küldött, az megkapja a legkisebb virtuális azonosítót. A többiek pedig ciklikusan magasabb azonosítót kapnak. Számítógépes hálózatok GY5

Feladat Binary countdown protokollra  Szimuláljuk a bináris visszaszámlálás protokollt 6 állomás esetén, ahol az állomás azonosítók rendre a {A, B, C, D, E, F} halmaz elemei. A virtuális állomás azonosítókat ábrázoljuk 4 biten, és ezek rendre a következők:  1001, 0111, 0101, 1100,1110 illetve  Tegyük fel, hogy A, C, D és E állomások akarnak egy-egy csomagot átvinni.  (Nézze meg mi módosulna a Mok- és Ward-féle változat esetén.) Számítógépes hálózatok GY6

Megoldás azonosító A C D E kiesik ->CAD Számítógépes hálózatok GY7 azonosító A C D kiesik ->CA azonosító A C kiesik ->C azonosító C kiesik -> Sugárzott bitek Első kör, nyertes E, kiestek C, A, D sorrendben a többie További körök:

Dijsktra Számítógépes hálózatok GY8

Megoldás nodec[u]pred[u] B4A C- D- E5A F- Számítógépes hálózatok GY9 nodec[u]pred[u] B4A C13B D8F E5A F6E nodec[u]pred[u] B4A C13B D- E5A F- nodec[u]pred[u] B4A C11B D8F E5A F6E nodec[u]pred[u] B4A C13B D12E E5A F6E A B E F D C

Számítógépes hálózatok GY10

Számítógépes hálózatok GY11

Számítógépes hálózatok GY12

Distance Vector Tegyük fel, hogy egy ” Distance Vector ” routing protokollban a B és E router- ek távolság vektora az alábbi ábrán található. – Hogyan változik B távolság vektora, miután B megkapja E távolság vektorát? – Ha a kapcsolat A és B között megszűnik és B újra a fenti távolság vektort kapja E -től, hogyan aktualizálja B a távolság vektorát? Számítógépes hálózatok GY13

Megoldás Számítógépes hálózatok GY14 Bcostnext A4A C9C D12E E8E F11E Bcostnext A13E C9C D12E E8E F11E a)b)