5. VÉGTELEN HALMAZOK 5.1 Kiválasztási axióma

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Integritási tartományok
Advertisements

A digitális számítás elmélete
Események formális leírása, műveletek
Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
Kiszámíthatóság, rekurzív függvények
„Esélyteremtés és értékalakulás” Konferencia Megyeháza Kaposvár, 2009
Hotel Eger Park Konferenciaközpont október
Matematikai Analízis elemei
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Félévi követelmény (nappali)
Lambda kalkulus.
6) 7) 8) 9) 10) Mennyi az x, y és z értéke? 11) 12) 13) 14) 15)
Műveletek logaritmussal
Kongruenciahálók és a szegedi ACTA december 17.
INFOÉRA Kombinatorikai algoritmusok (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával) Juhász István-Zsakó László: Informatikai.
Rekurzió (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával)
Euklidészi gyűrűk Definíció.
Algebrai struktúrák 1.
2012. November 21. Szemidefinit programozás és extremális gráfelmélet Lovász László Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest 1.
Csoport részcsoport invariáns faktorcsoport részcsoport
Gyűrűk Definíció. Az (R, +, ·) algebrai struktúra gyűrű, ha + és · R-en binér műveletek, valamint I. (R, +) Abel-csoport, II. (R, ·) félcsoport, és III.
4. VÉGES HALMAZOK 4.1 Alaptulajdonságok
Programozási alapismeretek 8. előadás. ELTE 2/  További programozási tételek További programozási tételek 
Halmazok, relációk, függvények
Matematika: Számelmélet
A digitális számítás elmélete
Determinisztikus véges automaták csukva nyitva m s kbsm csukva nyitva csukva nyitva csukvanyitva 1. Példa: Fotocellás ajtó s b m m= mindkét helyen k= kint.
Bevezetés a matematikába I
Valós számok Def. Egy algebrai struktúra rendezett test, ha test és rendezett integritási tartomány. Def. Egy (T; +,  ;  ) rendezett test felső határ.
6. SZÁMELMÉLET 6.1. Oszthatóság
1.3 Relációk Def. (rendezett pár) (a1 , a2 ) := {{a1} , {a1 , a2 }} .
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk 2.1. Koordináta-rendszerek 2.2. Az egyenes és a sík egyenlete 2.3. Affin transzformációk 2.4. Projektív transzformációk.
A számfogalom bővítése
6. Előadás Merevítő rendszerek típusok, szerepük a tervezésben
Darupályák tervezésének alapjai
A digitális számítás elmélete
Halmazok Összefoglalás.
1 Matematikai Analízis elemei dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém nov. 08.
Lineáris egyenletrendszerek (Az evolúciótól a megoldáshalmaz szerkezetéig) dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém /' /
dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém
szakmérnök hallgatók számára
Exponenciális egyenletek
TÖMBÖK Asszociatív adatszerkezetek Tömbök
Ábrahám Gábor Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Szeged
Gazdaságstatisztika 11. előadás.
Gazdaságstatisztika 10. előadás.
Vektorterek Definíció. Legyen V Abel-csoport, F test, továbbá
Lagrange-interpoláció
1 Példa. 2 Észrevételek 1. G i következő tulajdonságai invariánsak a direkt szorzat képzésre: asszociativitás, kommutativitás, egységelem létezése, invertálhatóság.
Végtelen halmazok számossága Georg F. Cantor munkássága
Határozatlan integrál
Relativity Theory and LogicPage: 1 Azt bizonyitjuk, hogy a pontok „fényszerű szeparáltsága” tulajdonságából ki lehet fejezni az „egyenesnek lenni” tulajdonságot.
1. MATEMATIKA ELŐADÁS Halmazok, Függvények.
MI 2003/6 - 1 Elsőrendű predikátumkalkulus (elsőrendű logika) - alapvető különbség a kijelentéslogikához képest: alaphalmaz. Objektumok, relációk, tulajdonságok,
A MATEMATIKA FELÉPÍTÉSÉNEK ELEMEI
A folytonosság Digitális tananyag.
Valószínűségszámítás II.
Programozási alapismeretek 8. előadás. ELTE Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 8.2/  További programozási.
előadások, konzultációk
T.5. tétel (minimálpolinom egyértelmű létezése)
Diszjunkt halmazok adatszerkezete A diszjunkt halmaz adatszerkezet diszjunkt dinamikus halmazok S={S 1,…,S n } halmaza. Egy halmazt egy képviselője azonosít.
A racionális számokra jellemző tételek
II. konzultáció Analízis Sorozatok Egyváltozós valós függvények I.
P és NP teljes problémák
Algebrai struktúrák 1.
1.3 Relációk Def. (rendezett pár) (a1 , a2) := {{a1} , {a1 , a2 }} .
Bevezetés a matematikába I
Gráfok - 1 Definíció: Irányított gráf (digráf) G=(V,E) rendezett pár.
Absztrakt problémák Q  I  S, az absztrakt probléma kétváltozós reláció az esetek (I) és a megoldások (S) halmazán Példa: legrövidebb út Eset: gráf és.
Előadás másolata:

5. VÉGTELEN HALMAZOK 5.1 Kiválasztási axióma Másképp: nemüres halmazok bármely családjának a szorzata nem üres.

B  A, mert  : B A, (x) := 2x, bijekció, és Def Rövidítés: B majorálja A-t. Ha B majorálja A-t, de nem ekvivalensek, akkor B szigorúan majorálja A-t. Példa: Legyen B:= Z, A:= 2Z (páros számok halmaza). B  A, mert  : B A, (x) := 2x, bijekció, és 2

Schröder-Bernstein-tétel Kérdések: 3 trivi trivi igaz, nem biz. igaz, nem biz. Schröder-Bernstein-tétel Cantor-tétel

Schröder-Bernstein-tétel: Biz. Feltehetjük, hogy X, Y diszjunkt halmazok és legyen f: X  Y, g: Y  X injektív függvény. Utódok (ősök) sorozata: x  X esetén f(x), g(f(x)), f(g(f(x))), … végtelen árvába torkollik „Árva” : olyan X \ g (Y) vagy Y \ f(X) beli elem, amelynek nincs „őse” a másik halmazban. 4

Legyen XX = X \ g (Y)  { az X \ g (Y)-beli elemek X-beli utódai } Legyen XY = { az Y \ f(X)-beli elemek X-beli utódai } Legyen X = { X-beli elemek, amelyeknek nincs árva őse } f(XX) = YX XX g1(XY) = YY XY f(X) = g1(X) = Y X 5

5.1.11. 5.1.12. Biz. f bijektív és y  X : f(y) = Y  y  Y 6 5.1.12. Biz. f bijektív és y  X : f(y) = Y  y  Y y  Y = f(y)

5.2 Megszámlálható halmazok 7

X nem lehet végtelen, mert Biz. Ha X véges   X nem lehet végtelen, mert lenne  többi trivi 8

Biz. 9

Biz. esetén legyen bijekció f : 10

Diszjunkt halmazokat csinálunk: Biz. A = A1  A2  … Diszjunkt halmazokat csinálunk: A1’ = A1 , A2’ = A2 \ A1’ , A3’ = A3\ (A1’  A2’) ... 11

3. Ai’  Aj’ =   olyan i, j esetén, ahol i  j. 12 Ai’ halmazokra igaz: 1. Ai’  Ai  i -re. 2. A = A1’  A2’  ... . 3. Ai’  Aj’ =   olyan i, j esetén, ahol i  j. Feltétel  Ai’ halmazok sorbarendezhetők : A1’ = { a11, a12, a13, ...}, A2’ = { a21, a22, a23, ...}, A3’ = { a31, a32, a33, ...},

Biz. Z = N+  {0}  N 5.2.6 Tétel  megszámlálható  is 13

diszjunktság miatt helyettesítsük X-et X \ Y-nal Biz. diszjunktság miatt helyettesítsük X-et X \ Y-nal Legyen Z  Y megszámlálható végtelen, f : Z  X  Z bijekció, és g : Y  X  Y bijekció ! 14

4. fejezet  nem lehet ekvivalens saját valódi részhalmazával Biz. Tfh Y véges 4. fejezet  nem lehet ekvivalens saját valódi részhalmazával Tfh Y végtelen, x  Y , és legyen Z = { x }, X = Y \ Z Y = X  Z ~ X tétel végtelen megszámlálható 15

5.3 Nem megszámlálható halmazok Biz. 16

A N-en értelmezett karakterisztikus függvénye 17 Biz.* A N-en értelmezett karakterisztikus függvénye f leképezés N összes véges részhalmaza: megszámlálható sok N összes végtelen részhalmaza f bijekció

Lemma. nem megszámlálható számosságú. Biz. Előzőekből tudjuk: (0,1)  [0,1)[0,1] R. Legyen A = {x xR, 0  x < 1}. Probléma: a szokásos módon nem tudjuk leírni a 0 egészrészű számokat: 0,1999999999999999... 0,2000000000000000...  vizsgálatunk tárgya: B = {xx 0-val kezdődő tizedestört, és nem tartalmaz valamely helytől kezdve csupa 9-est}. 18

Próbáljuk meg B halmazt sorbarendezni ! x1 = 0,a11a12a13 ... x2 = 0,a21a22a23 ... x3 = 0,a31a32a33 ... ... y = 0,b1b2b3 ... bk  akk, bk[0..8] . y[0, 1) és y B , de y  xi ! 19

megszámlálható végtelen Biz. = X megszámlálható végtelen 20

ZFC-ben egyik sem cáfolható és egyik sem bebizonyítható! Kontinuumhipotézis: 21 Nem létezik olyan X halmaz, amire N X (N). Általánosított kontinuumhipotézis: Tetszőleges Y halmazra nem létezik olyan X halmaz, amire Y X (Y). Válasz: ZFC-ben egyik sem cáfolható és egyik sem bebizonyítható! Gödel 1939 Cohen 1963