Politikai kommunikáció alapfogalmak

A politika fogalmának értelmezése – a politika a hatalom megszerzésére irányuló tevékenység – a politikai tevékenység célja – a hatalom megszerzésén túl – valamely osztály, réteg, csoport érdekeinek érvényesítése mások érdekeivel szemben → A POLITIKA érdekeken nyugvó akarati tevékenység, amely hatalomra, vagy annak befolyásolására törekszik! – „a társadalmi hatalom korlátokhoz kötött alkalmazása” (Goodin–Klingemann, 1996).

A politika fogalmának értelmezése Mai köznapi (fő) jelentései: – a politika az, amit a hivatásos politikusok csinálnak, és ami nyomon követhető a média segítségével. Ebben az állampolgároknak nincs befolyásuk. – a politika a közügyek optimális eldöntésére irányuló ésszerű tevékenység. Ebben részt venni minden választójoggal rendelkező állampolgár demokratikus lehetősége és egyben kötelessége is. A két végpont között számtalan árnyalat létezik.

A politikatudomány fogalomkészlete Alapkérdések: – kié a hatalom, ki irányít – hogyan születnek meg a döntések – milyen törvények vannak életben → a válaszok érintik a politikatudomány alapfogalmait: hatalom, törvény, legitimitás, autoritás, stb. A politikát gyakran a hatalomért folyó harcként jelenítik meg. fogalma: a possum latin szóból ered (power, pouvoir) = „valamit meg bír tenni / képes megtenni”.

→ a hatalom soha nem abszolút, ellenállásra is számíthat. A hatalom értelmezése Max Weber: „a hatalom az az esély, hogy akaratunkat mások ellenállásával szemben is érvényesíteni tudjuk, bármin nyugodjon is ez az esély”. → a hatalom soha nem abszolút, ellenállásra is számíthat. A hatalom fajtái H. Popitz (1992) szerint: 1. az akcióhatalom – a fizikai erővel fenntartott 2. a szimbolikus hatalom – autoritáson alapul (jelek közvetítik) 3. az instrumentális hatalom – technikai fölény 4. az információs hatalom – inf./adat-birtoklás

Az uralom Hatalom – uralom – autoritás – befolyás. Az uralom a hatalom tartós intézményesülését jelenti, szervezeti és kulturális eszközök révén. Az autoritás tekintélyt jelent, a törvényes, legitim hatalmat. A befolyás és a hatalom közötti különbségek (A. Prittwitz 1994): a befolyás nem jelenti az akarat teljes érvényesítését általában eszköz, míg a hatalom lehet öncél is mindig realitásként kell kezelni, csak ténylegesen létezik

Állam és állampolgárság Állam: a legfőbb közhatalmi szervek és testületek összessége, a főhatalom birtokosa az országban. Az államforma: az állam alapját képező végső politikai alapelvekre utal (köztársaság, monarchia, stb.). Az állampolgárság: jogi megközelítés: ki lehet egy adott politikai közösség tagja normatív megközelítés: a demokratikus állampolgárból kiindulva: „milyen a jó állampolgár”, „milyen jogai és kötelezettségei vannak az állampolgárnak”, stb.

A legitimitás fogalma A politikai hatalmat meg kell indokolni, amennyiben ez nincs, cselekvésképtelen. – a történelem folyamán mindig igazolták Kezdetben: a hatalmat az isteni (transzcendens) akarattal igazolták. Az újkortól: általános igazolását a népakaratból (népszuverenitás) származtatták. Jogpozitivista felfogás: a hatalom akkor legitim, ha ténylegesen (de facto) létezik (Hans Kelsen).

Max Weber hármas legitimitás tézise: A legitimitás az uralom elfogadottságát, a polgárok általi támogatottságát jelenti. A legitimitás három ideáltípusa: A tradicionális uralom: a hagyomány és a szokás szentségén, az uralkodó iránti lojalitáson nyugszik. A karizmatikus uralom: a vezér rendkívüli képességeibe vetett hitre alapoz (lehet próféta, hős vezér, stb.). A legális-racionális uralom: a racionális szabályok szerint működő tényleges/érvényes törvénykezésen alapul.

Demokrácia és diktatúra Dichotómia: demokrácia – diktatúra Köznapi megközelítés: vagy demokrácia vagy diktatúra, előző „jó”, utóbbi „rossz”. Tudományos megközelítés: – árnyaltabb. Történeti dimenzió: 1. a diktatúra: a XX. sz. második felében vált ált. elfogadott fogalommá: - zsarnoki, autokratikus politikai rendszerek megjelölése. Korábban: zsarnokság, despotizmus, abszolút hatalom, stb. 2. a demokrácia: a XIX. sz.-ban elterjedt fogalom, előtte a nép bevonásával történő kormányzati formának tekintették (pl. Montesquieu).

Demokrácia - diktatúra Önkényuralmi rendszerben: – a hatalom egy kézben összpontosul. Demokratikus rendszerben: – a „nép kezében”. 1. a diktatúra: a zsarnokság egyik alfaja, akárcsak a tirannikus állam, a despotizmus, az abszolutizmus, a totalitárius rendszer, vagy az autokratikus rendszer. 2. a demokrácia: eleinte inkább a rossz kormányzati forma egyik típusa, idővel változott a jelentése. – a demokrácia és a diktatúra viszonyítási végpont, köztük az átmenetek: a demokrácia hiánya nem jelent feltétlenül diktatúrát és fordítva.

A fogalmak történetisége A demokrácia: – kb. Kr.e. V. sz.-tól létezik, jelentése „néphatalom”, DE kezdettől sokféle jelentés kapcsolódott a fogalomhoz (maga a démosz is többértelmű). – történetileg (is) változott, hogy mikor ki tartozik a néphez! demokrácia – ha a polgárok többsége részt vesz a politikai döntéshozatalban.

A fogalmak történetisége → kulcsfogalom: a részvétel, amely lehet közvetlen (pl. antik népgyűlések, ma: népszavazások), vagy közvetett (pl. képviseleti rendszerekben). → a részvétel célja a választás. Ehhez: szükséges a tájékoztatás, a nyíltság, a közügyekbe való betekinthetőség. → a demokrácia három alapfeltétele: – a politikai részvétel – a választás lehetősége – a tájékozódás/ kommunikáció DE a demokrácia bizonyos életfelfogást és életmódot is jelent. Erényeket / értékeket hirdet.

Diktatúra típusok: Három formája: kommunizmus, fasizmus, nemzeti szocializmus. 1. Kommunizmus: eszmeiség – Marx történelemfilozófiája – a történelem nem esetlegesen halad, hanem szükségszerű irányát az osztályharc hat. meg. Cél: az osztály nélküli társadalom. Út: ha kell, forradalmi úton. – az egyenlőség az eszme, a forradalmi diktatúra az eszköze a cél elérésének. 2. Fasizmus: az állam mindenhatósága (pl. Mussolini) → az állam bármilyen területen beavatkozhat az individuális célok ellen. – akkor hatékony, ha totális a hatalma.

Diktatúra típusok: 3. Nemzeti szocializmus: politikai fajelmélet. – az állam hatalma/fogalma kiegészül a faji meghatározottság elméletével. Modern diktatúrák jellemzői: – sajátos elméleti megalapozottság – totális állam (intézményrendszer): – egypártrendszer – vezérelvű – centralizált közigazgatás – monopolizált hatalomgyakorlás – propaganda legitimitásuk igazolására

A modernkori diktatúrák: Fő jellemzői: 1. a közhatalmi döntéseket a hatalmon lévők önkényesen hozzák 2. nincsenek alkotmányos korlátok 3. a hatalom autoritását nem az állampolgároktól kapja Totalitárius: nem egyszerű politikai diktatúra, a társadalmi rendszer pluralitásának a felszámolására is törekszik – abszolút hatalmat akar az élet minden területén, a rendszer ideológiájával megegyező módon

A modern kori diktatúrák: – jellemzői a kampány és a terror Autoriter: pusztán politikai diktatúra, nincs társadalom-alakító célja, meghagyják a politikán kívüli szférák autonómiáját. – a rezsim csak politikai ellenfeleit üldözi – lehet katonai vagy polgári autoriter rendszer – támasza az atomizált társadalom, mely ideológiailag már nem fanatizálható

Köszönöm a figyelmet!