A SZÖGEK

TARTALOM A SZÖG FOGALMA A SZÖGEK FAJTÁI A SZÖGEK ÖSSZEADÁSA ÉS KIVONÁSA A PÓTSZÖGEK ÉS KIEGÉSZITŐ SZÖGEK A SZÖGMÉRÉS

A SZÖG FOGALMA A sík egy pontjából kiinduló két félegyenes szögvonalat alkot. A

A SZÖG FOGALMA A szögvonal két részre osztja a sikot. Ezeket a részeket tartománynak nevezzük. egyik tartomány másik tartomány

A SZÖG FOGALMA A félegyenesek közös kezdőpontja a szög csúcsa, szög szárai a szögvonalat alkotó félegyenesek a szög szárai, a siknak szöghöz tartozó részei a szögtartományok, amelyeket rövidebben SZÖGnek nevezünk. A szögtartomány A SZÖG szög csúcsa

A SZÖG FOGALMA A szögtartományt általában nem szinezéssel, hanem körivvel jelöljük. A szögeket következőképpen lehet jelölni: A, vagy  szög (a görög ábécé bármely betűje, de akkor nem kell a “” jele)  A

A csatlakozó szögeket még szomszédos szögpárnak is hivhatjuk. A SZÖGEK FAJTÁI Csatlakozó szögek Két szög akkor csatlakozó ha ugyanabba a sikba tartoznak, közös a csúcsúk, és csak az egyik szárúk közös. B A A csatlakozó szögeket még szomszédos szögpárnak is hivhatjuk.

A SZÖGEK FAJTÁI Mellékszögek Azokat a szomszédos szögeket, amelyeknek a nem egybeeső szárai egy egyenest alkotnak, mellékszögeknek nevezzük. B A

A SZÖGEK FAJTÁI Egyenesszög Az a szög, melynek szárai egy egyenest alkotnak egyenesszögnek nevezzük.

A SZÖGEK FAJTÁI Teljesszög Az a szög, melynek szárai egybeesnek teljesszögnek nevezzük.

A SZÖGEK FAJTÁI Derékszög A szög akkor derékszög, ha egyenlő a mellékszögével. A derékszög szárait tartalmazó egyenesek merőlegesek egymásra. A A

A SZÖGEK FAJTÁI Csúcsszögek Az adott xOy szögnek megrajzoljuk az y1Ox és az yOx1 két mellékszögét, akkor a xOy és x1Oy1, illetve az yOx1 és az y1Ox csúcsszögeknek nevezzük. x y1 xOy1 xOy x1Oy1 O x1Oy y x1 = A csúcsszögek egyenlő szögpárok.

A SZÖGEK FAJTÁI Hegyesszög A derékszögnél kisebb szöget hegyesszögnek nevezzük.

A SZÖGEK FAJTÁI Tompaszög A derékszögnél nagyobb és az egyenesszögnél kisebb szöget tompaszögnek nevezzük.

A SZÖGEK ÖSSZEADÁSA ÉS KIVONÁSA Legyenek az xOy és az yOz csatlakozó szögek. Az igy alkotott xOz szög az xOy és yOz szögek összege. y O x xOz = xOy + yOz

A SZÖGEK ÖSSZEADÁSA ÉS KIVONÁSA A kivonandó szöget olyan helyzetbe visszük át, hogy a csúcsa és az egyik szára egybeessen a kisebbitendő csúcsával és szárával. y O x xOy = xOz - yOz

A PÓTSZÖGEK ÉS KIEGÉSZITŐ SZÖGEK Két szögre akkor mondjuk, hogy kölcsönösen egymás pótszögei, ha az összegük derékszög.

A PÓTSZÖGEK ÉS KIEGÉSZITŐ SZÖGEK Két szögre akkor mondjuk, hogy kölcsönösen egymás kiegészitő szögei, ha az összegük egyenesszög.

A SZÖGMÉRÉS A szögmérés mértékegységét, az egységnyi szöget (az egyenesszög 180-ad részét) FOK-nak nevezzük, 1 módon jelöljük. Ez a szög 48 A derékszög 90, az egyenesszög 180, a teljesszög 360.

A SZÖGMÉRÉS A gyakorlatban néha nagyobb pontosságra van szükség, ezért használjük a foknál kisebb mértékegségeket is: a percet és a másodpercet. A perc a fok hatvanad része és igy jelöljük: 1’ 60’=1 Számtani példa a szögek összeadására: A másodperc a perc hatvanad része és igy jelöljük: 1’’ 60’’=1’ 1 = 60’=3600’’

Köszönöm a figyelmet