Pest-Buda a XIX. Században A nagyváros fényei és árnyai

A magyar polgári átalakulás az európai országokban a XIX A magyar polgári átalakulás az európai országokban a XIX. század elejéig lezajlottakhoz képest sok sajátosságot hordozott. Magyarország elsősorban agrár ország volt, az ipar kisebb jelentőségű volt. Emiatt a lakosság falvakban, mezővárosokban élt.

A magyar polgárosodás leglátványosabb eredménye, büszkesége és szimbóluma Pest-Buda volt. Pest és Buda egységesítése 1873-ban történt meg. A főváros lakossága 1873-ban 300 ezer fős, 1892-ben 700 ezer fős, az első világháború előtt pedig 900 ezer fős volt. Ezzel a 8. európai városok közé emelkedett.

Ezt elősegítette elsősorban a bevándorlás, illetve a természetes szaporodás. Nemzeti ébredés szellemében vált fővárossá. Közvetlenül Bécstől és Párizs városától tanult. Gazdasági és társadalmi központ (urbanizáció, gázvilágítás, csatornázás, villamos vasút, Duna-hidak, körutak, sugárutak.

1812-ben megépült a pesti Német Színház 3500 főt tudott befogadni

1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesten a közadakozásból felépített Pesti Magyar Színház Bajza József igazgatásával.

A város szépítéséhez elsősorban József nádor és Széchenyi István járult hozzá Létrehozták a Szépítési Bizottmányt 1825-ben létrejött az MTA 1839-40 váltótörvényt fogadnak el 1844-ben magyar lett az államnyelv 1844 Védegylet 1850-ben a főváros közlekedési csomópont

1849-ben elkészült a Lánchíd Clark Ádám tevei alapján

1877-ben a Margit-híd

1896-ban Ferenc József híd – ma Szabadsághíd

1903-ban Erzsébet híd

Szórakozási lehetőségek Operaház ( Gustav Mahler az igazgató) majd Nikisch Artúr, Michael Balling, Egisto Tango A századfordulón virágzik a koncertélet ( Vigadó, Royal terem Megalakulnak az első kamaraegyüttesek Vonósnégyesek majd világhírű a magyar kvarett- kultúra

Szórakozási lehetőségek Kedvelt szórakozást nyújtott a század elején a Széchenyi által honosított lóverseny, illetve a kaszinók. Ezen kívül a színházba járás, bálozás, szalonélet, kávéházak, fürdőzés. Törzsközönség az arisztokrácia- nagypolgárág, felső értelmiség. Ők bérelték a páholyokat és az első sorokat.

Az iparnak is fontos központjává vált a főváros. Főleg a mezőgazdasággal kapcsolatos iparágak fejlődtek. Pest- Budán elsősorban a szeszipar és a malomipar fejlődött. Bankrendszer kiépül A technikai fejlődés rohamos volt.

Nehézipar sikerei Mezőgazdasági gépgyártás Kühne, Röck, Vidats, Hoffher Közlekedési gépgyártás MÁVAG, GANZ Kéregöntésű vasúti kerekek Izzógyártás, transzformátor, villanymozdonyok gyártása, automobil gyártás Magyar mérnökök

1878-ban bevezették az elektromos közvilágítást. 1881-ben megszólalt a telefon. 1894-re már 700 előfizetője volt. A város tervszerű fejlesztése érdekében létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. A főutakon már 1887-ben megjelentek az első villamosok. 1896-ban az első fölalatti.