A spártai hegemónia időszaka

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az utolsó Árpádok ( ).
Advertisements

Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
A görög poliszok: Spárta és Athén.
A démosz küzdelme a politikai hatalomért
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Készítette: Szalay Zoltán
Az ókori Hellász.
A hódító Róma.
A görög-perzsa háborúk
Athén – a demokrácia kialakulása
A görög történelem kezdetei
A FRANCIA FORRADALOM.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM.
Készítette: Szalay Zoltán
Készítette: Szalay Zoltán
Csaták, hadvezérek, katonák
SPÁRTA Egy másik görög út.
A polisz születése.
Spárta - háborúk 1. A legfontosabb források Spártára vonatkozóan: Xenophón, Plutarkhosz, Pauszaniasz, Arisztotelész század: dór vándorlás: a dórok.
Görög történelem 6. előadás.
A thébai hégemónia időszaka
AZ ÓKORI HELLÁSZ Összefoglaló óra 5.z osztály.
Az ókori Görögország Kr.e
Görögország vonzerői Andalits Alexandra.
A peloponnészoszi háború
Életrajz Született: 1937 április 28.-án Suniban, Tikrit külvárosában. Apja „meghalt”, mostohaapja nevelte 10 éves koráig amikor a nagybátyához költözött.
Ókori Görögország A perzsa háborúktól a hellenizmus koráig
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
A köztársasági Róma.
Az athéni demokrácia fénykora
A Közel-Keletet egyesítő birodalmak
A poliszok harcai.
ALEXENDROSZ Makedón Nagy Sándor.
Az ókori görögök 1. KRÉTA ÉS MÜKÉNÉ.
Dareiosz fia Xerxész újra támad: (kb katona, 650 hajó)
Az athéni demokrácia kialakulása
A görög-perzsa háborúk
NAGY SÁNDOR ÉS A HELLÉNIZMUS KORA
Kecskemét az első világháború éveiben
A poliszrendszer válsága Nagy Sándor és a hellenizmus
Görög-perzsa háborúk i.e
AZ ATHÉNI POLISZ.
A demokrácia kialakulása Athénban
A Peloponészoszi háború
A görög-perzsa háborúk
A Pun-Római háborúk.
A poliszrendszer válsága Nagy Sándor és a hellenizmus
A görög - perzsa háborúk
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A pun háborúk Itália meghódítása után a punok érzik fenyegetve magukat
Őskor és ókortörténet Az ókori Kelet története a
Athén fénykora és bukása
5. évfolyam – 3. téma Ókori Görögország.
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
A spártai hegemónia. Thébai felemelkedése és uralma
II. PELOPONNÉSOS-I HÁBORÚ (i.e )
A GÖRÖG PERZSA HÁBORÚK (i.e. 492 – 449)
A görög-perzsa háborúk (i.e )
A peloponnésosi háború (i.e )
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM Egy másik út Hellaszban.
A totális háború ( ) (Totális háború=kiterjedt minden földrészre, óceánra, országra, valamint a hátországokra is) Tankönyv oldal.
A pelop. háború – okai I. Thuküdidész szerint:
Pella Aigai hetairoi ~ philoi I. Amüntasz ( ) I. Alexandrosz ( ) Sztrümón-folyó Tempé-völgy I. Amüntasz ( ) I. Alexandrosz ( )
Xerxész hadjárata 1. A hadjárat okai:
A 30 zsarnok uralma Vezetők: Théramenész, Kritiasz
2 kivételes egyéniség (mint 2 ferences barát, Epameinondasz püthagoreus >> aszketizmus) 2 katonai reform 2 ütközet.
Hellasz egységesítése
Előadás másolata:

A spártai hegemónia időszaka 9. előadás A spártai hegemónia időszaka

A 30 zsarnok uralma Vezetők: Théramenész, Kritiasz Feladatuk: törvényhozás Kivégzések (Théramenészt is megölik), spártai harmosztészt és helyőrséget kérnek Demokraták (Thraszübulosz vezetésével) támadása Phüléből (Boiótiából jönnek) 404 végén Munükhiai csata (403); ezután a 30-ak Eleusziszban, 10-ek Athénban, majd demokraták >> két részre szakad Attika A demokrácia restaurálása spártai segítséggel (Pauszaniasz király Lüszandrosz ellenében) Amnesztia (kiv. 30-ak, 10-ek, 11 pribék, a Peiraieusz 10 vezetője?) Thraszübulosz mindenkinek (a rabszolgáknak is) polgárjogot akart adni, aki a harcokban támogatta a demokratákat >> Arkhinosz megakadályozta ezt alkotmányellenesség vádjával (graphé paranomón) >> végül 201-ben a Phülé óta harcoló metoikoszok kaptak polgárjogot (Szókratész kivégzése - 399) 2

A spártai hegemónia időszaka (404-371) Dekarkhiákat hoz létre Lüszandrosz a Déloszi szövetségből kiszakított városokban élükön harmosztészek adót szed felszabadítás helyett önkényuralom Ellenfelei, a királyok megszüntetik a dekarkhiákat (krízis a spártai vezetésben) Társ-gazd. krízis Spártában: Epitadeusz törvénye, Kinadón-összeesküvés

Spárta nem alkalmas a hégemón szerepre kis létszámú polgárság otthon bizonytalan a fölény az elnyomott népesség felett >> hagyományosan a Peloponnészoszra korlátozott Spárta tevékenysége a spártaiak neveltetése jóformán csak katonai: engedelmeskedésre, tűrésre, de független gondolkodásra nem (>> rossz diplomaták) idegengyűlölet a hadvezérek csak egy évig tisztségükben, nehogy túl nagy hatalmuk legyen

Spártai – perzsa háború I. A pelop. háb. után Spárta lemondott az ión poliszokról >> Kürosz alá kerültek (a kb. 5000 talanton támogatásáért) Künaxai csata (401): Kürosz <> II. Artaxerxész Az ión poliszok kénytelenek voltak Küroszt támogatni >> féltek Tisszaphernész megtorlásától >> Spárta segítségét kérik >> 397-től Agészilaosz + Lüszandrosz Kis-Ázsiában

Agészilaosz – Lüszandrosz Agészilaosz a korszak egyik legfontosabb személyisége Kivételes, hogy sikerei, nagy hatalma ellenére szerény, szegény, törvénytisztelő maradt (<> sok spártai ellenpélda) Agészilaosz királlyá választását Lüszandrosz érte el 399-ben Agisz fia, Leotükhidász ellenében (Agészilaosz Agisz öccse volt): a szóbeszéd szerint Leotükhidász apja valójában Alkibiadész volt (a sánta királytól óvó jóslatot átértelmezik) Lüszandrosz befolyását akarta visszanyerni Agészilaosz révén (<< dekarkhiáit már megszüntették), de viszonyuk hamar megromlik, hazaküldi őt Agészilaosz

Spártai – perzsa háború II. Indulása előtt Agészilaosz Auliszban próbál áldozatot bemutatni (eredetileg Perzsia központi területeig akar menni) 2 évig van Agészilaosz Kis-Ázsiában (396-5): Két csele Tisszaphernésszel szemben A nyílt, nagy ütközeteket kerülik a perzsa lovasság fölénye miatt Pharnabazosz területét pusztítják, majd Szardeisznél győzelem >> Tisszaphernész utóda, Tithrausztész Hellaszba, a Spárta-ellenes városokba pénzt küld >> Agészilaoszt hazarendelik 7

Spártai – perzsa háború III. Knidoszi ütközet (394): Konón és Parnabazosz győzelme a spártaiak felett: történelmi (és történetírásbeli) választóvonal az ütközet: az athéni imperializmus újjáéledése >> Spárta békét kér a perzsáktól Az ütközet után a flotta sorban szünteti meg a spártai fennhatóságot Kis-Ázsiában (szobrokat kap Konón mint felszabadító) Ezután (393-ban) Lakóniát pusztítja közösen Konón és Parnabazosz, Küthérát foglalják el Konón a tengerészekkel építteti fel Peiraieusz falait és a hosszú falakat

Korinthoszi háború I. Thébai és Korinthosz nem profitáltak Athén legyőzéséből a Pelop. háború végén (Athén teljes elpusztítását követelték) >> nem is vettek részt ezután spártai hadműveletekben (sőt: Aulisz) >> A spártaiak meg akarják bosszulni, de ürügy kell >> összeugrasztják Phókiszt és Lokriszt – Thébai Lokriszt, Spárta Phókiszt támogatja + Athén is szövetségre lép Thébaijal Haliartoszt ostromolja Lüszandrosz (395) – Pauszaniasz későn érkezik (ill. Lüszandrosz nem várja meg)

Korinthoszi háború II. – Thébaiiak győznek, Lüszandrosz elesik >> Pauszaniasz a túlerővel nem vállalja a harcot – fegyverszünetet köt >> halálra ítélik a spártaiak Korinthosz és Argosz is csatlakozik Thébaihoz és Athénhez (395) – Korinthoszi gyűlés >> küldöttek szerte Hellaszba hogy városokat szakítsanak el Spártától (sikeresek) + katonai akciók is

Korinthoszi háború III. Haliartoszi csata után az athéniak újraépítik a városfalakat (- megkezdték birodalmuk újjáépítését) Spárta nem tud két fronton harcolni >> visszahívják Agészilaoszt (394) – Északról jön – sikertelenül próbálják megállítani a thesszálok (a thébaiak szövetségesei) Nemeai / Korinthoszi csata: Thébai, Korinthosz, Argosz, Athén (+Euboia, Lokrisz, Akarnania) veszít Spárta (Arisztodémosz) és a pelopon. ellen Koroneiai csata (394): Agészilaosz győz (a knidoszi vereséget titokban tartja a katonák előtt)

Korinthoszi háború IV. De nem döntő a győzelem – csak hajóval tud hazatérni, mert az Iszthmoszt lezárták a szövetségesek Iphikratész peltasztészeivel a Peloponnészoszon Pharnabazosz pénzt ad a szövetségeseknek a Spárta elleni háborúra (Tiribazosz, Tithrausztész utóda pedig a Kis-Ázsiában tevékenykedő, spártaiakat támogatja az athéniak ellen) Spárta el akarja szakítani a perzsákat Athéntől, hivatkozva arra, hogy Konón a perzsa pénzt az athéni bir. feltámasztására akarja használni

Antalkidasz-féle v. királybéke (387) A király diktálja Kis-Ázsia a perzsáké, minden más görög állam autonóm, kivéve Lémnoszt, Imbroszt, Szküroszt >> feloszlatják a Khalkidikéi és Boiót-szövetséget (a Pelop.- szövetséget nem) A békét megsértők ellen közös perzsa – görög fellépés A királybékét azért fogadja el Athén, mert a Hellészpontosz spártai + perzsa ellenőrzés alá kerül (Antalkidasz kap 80 hajót a perzsáktól)

Folyamatos háborúk időszaka a 4. század: a hégemónia elérése a cél. Ha valamely állam túlságosan megerősödik, akkor a többi állam ellene fordul A polisz válsága politikai: nem képesek a görögök meghaladni az agón-szellemet >> kimerül gazdaságilag is Hellasz + Makedóniával nem tud feléri Kulturálisan nincs válságban Hellasz: filozófia, szobrászat, természettud., orvostud. kiteljesedése, virágzása