Görög történelem 2. előadás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A görög epika.
Advertisements

Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
AZ ÓKORI GÖRÖG KULTÚRA.
A gazdaság alakulása Honfoglaló magyarok.
A katonai kötelékek jellemzői
Az ókori görög művészet
A görög poliszok: Spárta és Athén.
A démosz küzdelme a politikai hatalomért
Sumér, az első civilizáció
Az ókori görögország művészete Pukkai Judit. Építészet Knosszosz, Mükéné, Athén Knosszosz, Mükéné, Athén Paloták pl. knosszoszi Paloták pl. knosszoszi.
Az ókori Hellász.
Az antikvitás akropolisz.
A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
A spártai és az athéni állam
Athén – a demokrácia kialakulása
Sumér, az első civilizáció
A görög történelem kezdetei
A polisz születése.
AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
A FRANCIA FORRADALOM.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
A KETTŐS FORRADALOM AZ IPARI FORRADALOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM.
A Knósszoszi palota és a minótaurusz legendája
A polisz születése.
HELLAS Kréta, Mükéné.
Készítette: Herczeg Jakab
Ókori görög történelem
Kis történet kedves embereknek! Space- billentyűvel tovább…
XII: BUDAPESTI SPECIÁLIS SZAKISKOLAI KOMPLEX TANULMÁNYI VERSENY a speciális szakiskolák és az előkészítő szakiskolák évfolyamos diákjai számára.
A mítoszok.
Kelet-Közép-Európa eltérő fejlődése az érett középkorban
Görögország vonzerői Andalits Alexandra.
A műeposz útja a római irodalomtól a barokkig
EGYETEMES ÉS MAGYAR AGRÁRFEJLŐDÉS DR KOVÁCS JÁNOS.
AZ ÍRÁS Ókori Hellász írása.
A minószi és a mükénéi kultúra
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
A köztársasági Róma.
Készítette: Pető Tamás
A Z ANTIKVITÁS IRODALMA
Az ókori görögök 1. KRÉTA ÉS MÜKÉNÉ.
A krétai és a mükénéi kultúra Korai civilizációk a hellének földjén
A poliszrendszer kialakulása és a gyarmatosítás
Az athéni demokrácia kialakulása
Hellász története A korai civilizációk.
BUDAPESTI SÉTA 6. ÉVFOLYAM.
A honfoglalás.
A POLISZ SZÜLETÉSE.
Sásdi Faodu Egyesület 2001 – től napjainkig. A kezdetektől vállaljuk a sásdi térségben élő hátrányos helyzetű fiatalok összefogását és támogatását, a.
Szervezeti kultúra.
Kis országok az ókori Közel-Keleten
Az első civilizációk: Mezopotámia. Dél-Mezopotámia egykor és ma.
Őskor művészete Zetye Péter Előadása.
Görög művészet.
IV. Béla királysága
Egy másik görög út - Spárta
Készítette: Hatvani Ferenc Bence
Földünk népessége.
6/2. A poliszok és a görög gyarmatosítás
A polisz születése és a görög gyarmatosítás
A babiloni fogság.
THEOGONIA Az istenek születése.
5. évfolyam – 3. téma Ókori Görögország.
IV. BÉLA ÉS A TATÁRVESZÉLY
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM Egy másik út Hellaszban.
A TRÓJAI HÁBORÚ.
Kötelező irodalom 1. Hegyi D. – Kertész I. – Németh Gy. – Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig, Bp. Osiris Kiadó 2005 és más kiadások.
Sötét kor század ~ 400 év (v század, 12: szubmükénéi kor, 9.: geometrikus) Nagy eltérés egyes vidékek népesedési és kult. viszonyai között.
Előadás másolata:

Görög történelem 2. előadás

Sötét kor 12-9. század (v. 11-10. század, 12: szubmükénéi kor, 9.: geometrikus) Nagy eltérés egyes vidékek népesedési és kult. viszonyai között Bizonyos területeken jelentősebb a kontinuitás a mükénéi korral: Attika, Kréta, Ciprus, Észak-Boiótia Görög törzsek vándorlásai: 12-11. (10.?) század (beszivárgás az elnéptelenedett területekre, bár: a Hérakleidák visszatérésének mítosza szerint hódítás)

Sötét kor A társ. felosztása mesterséges egységekre (nem rokoni alapon): phülék kialakulása, melyek phratriákra, ezek pedig genoszokra tagolódtak (dóroknál, iónoknál) – a pol. és katonai szervezet alapja lett (kb. a 8. századtól; Athénban és az iónoknál ugyanaz a felosztás << talán kivándorlás előtti a felosztás, azaz 12-11. századi) Kizárólagossá válik a hamvasztás (a 8. századtól újra elhantolás) Vashasználat 11. századtól: a fegyverek a 10. századtól többnyire vasból, de csak a 8. századtól nő a mennyiség és javul a minőség A sötét kor végétől a sokkal olcsóbb vasfegyverek szélesebb réteg számára lesznek hozzáférhetőek >> változik a harcmodor >> társ. változások is

Sötét kor – gazdaság Általános szegénység - a társ. különbségek kicsik A specialzálódott iparágak eltűnnek Mzg.: egy időre az állatteny. fontosabb, mint a növényterm. (<< vándorlás, népességfogyás) Ker. kapcsolatok megszakadnak Nincs távolsági kereskedelem, csak a föníciaiak kereskednek a 8. századig (keveredik a rablással, kalózkodással) Nincsenek helyi piacok, az agora csak a gyűlés helye A görök áruk csak a 8. század végén kezdik kiszorítani a föníciaiakat

Sötét kor - Művészet A szubmükénéi korban (12. század vége - 11. század eleje): szegényes és hanyag díszítésű kerámia, a korábbi stílus leegyszerűsödve él tovább, helyi stílusok kialakulása (<< elszigetelődés) Protogeometrikus (11-10. század): a kerámiákon párhuzamos sávok Geometrikus (9. század)

A Homérosz-kérdés 1. Az eposzokban leírt esemény a 12. században történtek, az írást viszont csak a 8. században jelent meg Hellaszban. Mikor és hogyan keletkeztek az eposzok? Ki alkotta őket? (Egy vagy több szerző? Létezett-e Homérosz?) Melyik kort ábrázolják az eposzok? (Mi a kapcsolat az eposzok és a mükénéi kor között?) Homérosz egy vak énekes volt a hagyomány szerint (az énekesek tényleg gyakran vakok lehettek) „Hét város perel egyre, melyiknek a sarja Homérosz: Kümé, Szmürna, Khiosz, Kolophón, Pülosz, Argosz, Athénai”

A Homérosz-kérdés 2. A klasszikus kor görögjei nem kételkedtek a trójai háború vagy Homérosz létében A Kr. u. 2. században már megkérdőjelezték, hogy ugyanaz a költő írta a két eposzt, ill. felvetődött, hogy kettőnél is több szerző műveiről van szó (a belső következetlenségek miatt) Friedrich August Wolf (18. század vége): Homérosz egy írástudatlan költő volt a 10. században, és az ő művei szóban terjedtek a 6. századig, amikor írásban rögzítették őket A 19. században két tábor jött létre: unitáriusok (egy, ill. egy-egy szerző műve a két eposz) és analitikusok (önálló énekekből szerkesztették egybe őket) Milman Parry (20. század eleje): orális költészet termékei az eposzok, több évszázad alatt jöttek létre (formulák használata)

Az eposzok keletkezése Az orális (szájhagyományozó) költészet fontos eszközei: Formulák: meghatározott metrikai értékű, ismétlődő, állandó szókapcsolatok (ilyenek az állandó jelzők - pl. gyorslábú Akhilleusz) Elbeszélő szerkezetek (tipikus jelenetek) mindkét elem bővíthető, alakítható, elemeik felcserélhetők, összekapcsolhatók Fontos az ismétlések szerepe Az előadók: aoidosz (négyhúros phorminxszal) rhapszodosz (rhaptó=ver; bottal)

Melyik korról tájékoztatnak az eposzok 1. Az eposzok szándékuk szerint a mükénéi kort mutatják be A sötét korban keletkeztek Az archaikus kor elején öntötték végleges formába őket (az Iliászt a 8. század végén, az Odüsszeiát a 7. század végén), Írásban a Peiszisztratidák alatt rögzítették a végleges verziót

Melyik korról tájékoztatnak az eposzok 2. Mükénéi korról: viszonyai nagyrészt feledésbe merültek; ami összhangban van a lineáris B táblákkal és a régészeti emlékekkel: Maga a történet: nagyszabású zsákmányszerző háború Ismerik az eposzok a főbb központokat Vaddisznóagyaros sisak (korai mükénéi), Nesztór-kupa, toronypajzs (de lehet, hogy csak régi sírokban találták ezeket); az eposzok egyes fogalmai, nyelvtani sajátságai megvannak a táblákon

Melyik korról tájékoztatnak az eposzok 3. Archaikus kor elejéről is vannak az eposzoknak ismeretei: 7. századi kimmer betörés Kis-Ázsiába Gyarmatosítás A polisz születése A hoplita harcmodor kezedetei De pl. nem ismernek az eposzok király nélküli közösségeket (arisztokráciákat), írást, a kereskedők nem Hellaszból vannak

Melyik korról tájékoztatnak az eposzok 4. Sötét korról: A püloszi táblákon megjelenő 5 földbirtok-kategóriából csak temenosz van az eposzokban Nem ismerik az eposzok a harckocsik mükénéi kori használatát (csak taxinak használják); a harckocsik részeinek, díszítésének leírására mások a kifejezések, mint a táblákon >> nem a mükénéi kori harckocsikat írják le A hősök fegyverei csillogó bronzból, kézművesek eszközei kemény vasból (a sötét korban egymás mellett vas és bronz-használat)

Melyik korról tájékoztatnak az eposzok 5. Csak néhány mzg. és ipari tevékenységet (foglalkozást) ismernek az eposzok (<> a mükénéi korban több mint 100) Nem ismerik a mükénéi palotákat; a palota-leírások a sötét kori lakóházak felnagyításai Nem tudnak az akna- v. a kupolasírokról Nem tudnak a lawagetaszról, eqetáról, a baszileusz pedig király és nem falusi vezető Nincs írás (csak „vészthozó jelek”) Nincsenek görög kereskedők Vannak templomok

Melyik korról tájékoztatnak az eposzok 6. Az eposzokban megjelenik a mükénéi kor és az archaikus kor eljének néhány jellegzetessége, de elsősorban a sötét korról, főleg a 10-9. századi viszonyokról tájékoztatnak.

A sötét kor – a homéroszi kor Politikai viszonyok 1. Az oikosz a társ. és a gazd. alapegysége: önellátó termelő gazdasági egység (védelmi egység is): mindent megtermelt és elkészített, amire szükség volt (az Od. központi témája az oikosz integritása – a kérők támadása ez ellen: felélik a készleteket, elcsábítják a szolgálólányokat, udvarolnak a feleségnek, az utód életére törnek) Kérdés, hogy van-e az oikoszok feletti hatalom, pol. egység: Nincs állam (politikai szervezet), csak oikoszok egymásmellettisége, amelyek fölött nincs semmiféle hatalom – csak a hadvezetés a baszileusz dolga (személyes tulajdonságain és anyagi eszközein alapult hatalma), a polisz csak Homérosz korában kezd kialakulni

A sötét kor - politikai viszonyok 2. Más felfogás: vannak kezdetleges pol. intézmények A baszileusz király, akinek a a szokásjog által többé-kevésbé meghatározott jogai és kötelességei voltak, hatalma öröklődött Továbbá: az eposzok személyekről (hősökről) szólnak, intézmények leírása csak rendkívüli esetben Társ-pol. fejlődés a 9-8. században: a különálló oikoszok lassan nagyobb egységekbe szerveződtek: phrátriákba, phülékbe (erről csak rövid megjegyzés Homérosznál, de semmi szerepe pl. a hadszervezetben)

Sötét kor - gazdaság A gazd. legjellemzőbb vonása a reciprocitás (viszonzás, kölcsönösség) – formája az ajándék (a kötelező adományok, adók is ajándék formájában) – a 8. században hal el ez a szokás A kézművesek vagy vándorkézművesek voltak, vagy saját gazdaságuk volt, és amellett kézművesként is tevékenykedtek

Sötét kor - mezőgazdaság A termesztett növények, tenyésztett állatok ugyanazok, mint a mükénéi korban - az eszközök, módszerek is továbbélnek a 10. (v. 9.) századig vándorló életmód, állattenyésztés; a 9. (8.) századtól letelepedés, földművelés << az eposzokban a vezérek és katonák mindig húst esznek, << fő foglalkozásuk az állatteny., << a tekintélyt a sok állat jelenti az eposzokban (sokjuhú, soknyájú, sokcsordájú, sokcsikajú)

Sötét kor – társadalom 1. A király (anax v. baszileusz) Hatalma isteni, öröklődik, de gyenge (anyagi, szellemi adottságaitól függ); Háborúban ő a hadvezér (később polemarkhoszt választanak); Temenoszt a néptől kaphat (de hatalmat nem); Áldozatot mutat be a nép nevében (de nem pap); Képviseli a közösséget kifelé (tárgyal); Tkp. nem kormányoz (nincsenek tisztségviselői, törvényben rögzített feladatai) nincs udvara (Odüsszeusz kutyája a háza előtt, a trágyarakás mellett), tkp. falusi vezető, nem király

Sötét kor – társadalom 2. A baszileuszok (nemesek, előkelők) együtt tanácskoznak a királlyal, megkérhetik lánya kezét, bíráskodnak, akárcsak a király (histór, vérdíj) előfordul, hogy fegyverrel lépnek fel ellene Népgyűlés, hadi gyűlés: A király ill. a főparancsnok hívta össze hírnökök útján, Megelőzte a tanács ülése, Csekély volt a hatalma: nem szavaztak, csak tájékoztatták a népet, ill. hangulatát, véleményét nyilvánítja ki, kívánságát közli a nép

Sötét kor - hadviselés Nincs szabályos szervezete a hadseregnek Zsákmányszerző hadjáratok A hadsereg alapját a karddal és lándzsával felfegyverzett gyalogság adta; a kevés lovas csak kiegészítő szerepben Az eposzokban a párbaj a jellemző, de van utalás a zárt rendben harcoló katonákra A hősök fegyverei bronzból: jóval értékesebbek, hatékonyabbak a közkatonákénál

Sötét kor - papság Az áldozatbemutatást az elöljárók, magánszemélyek, a király végzi - a papok segédkeznek (leölik az állatot, húst darabolnak, sütnek, lakomát rendeznek) A papok kezelik a templom tulajdonát, ők a szentélyek gondnokai Delphoinak már ekkor fontos a szerepe (sőt már a mükénéi korban)

Sötét kor - világkép Ókeanosz, Omphalos (Delphoiban), Olümposz, Tartarosz Homérosznál az istenek nem transzcendensek, nem mindenhatóak, nem mindentudók, nem jók: gyakran csalnak, hazudnak, vágyaiknak kiszolgáltatottak, gyávák, kicsinyesek, az istennők házsártosak, hiúk; << költői eszközként az emberi élet kontrasztját képezik: halhatatlanok, ezért igazi kiválóságra, erényre képtelenek (tetteiknek nincs súlya, jelentősége) – ez csak a halál elkerülhetetlensége mellett lehetséges

A sötét kor – értékrend 1. Timé: az elismertség, tisztelet (az ember társadalmi pozíciójától függő értéke) a közösség megítélésétől függ (Agamemnón – Akhilleusz) Gerasz: a timé kifejezője Aidósz: szégyenérzet, mérséklet, szelídség, „ami visszatart a rossztól”: külső kontrol a tetteink megítéléséhez (a közösség, a többi ember véleményének figyelembevétele) pl. Hektór az aidószt tartja szem előtt az Akhilleusszal való összecsapás előtt;

A sötét kor – értékrend 2. A homéroszi kultúra szégyen-kultúra (a szankció az emberek megszólása) Leginkább gyávaság, sikertelenség vagy visszataszító külső miatt érhet valakit szégyen Harci kiáltás is: Aidósz argeioi! (Argosziak, gondoljatok arra, mit fognak mondani az emberek!) A szégyen-kultúra elemei a bűn-kultúrában is továbbélnek (ahol a cselekedetek szentesítését az egyes ember lelkiismerete végzi) areté: később erkölcsi fogalom, az erény, ekkor: előkelő származás (+ vagyon + hatalom) agathosz: (akinek aretéje van) később erkölcsi értelemben jó, ekkor: előkelő (a kérők is agathoszok, bár erőszakosak, mértéktelenek, buják stb.)

A sötét kor – értékrend 3. - ellentéte: kakosz: nem tartozik az előkelők közé (később: erkölcsileg rossz) aiszkhrosz: akinek szégyenkeznie kell Női areték: szépség, ügyesség a háztartás vezetésében valamint szövésben-fonásban, hűség, tisztaság Klütaimnésztra elveszíti aretéjét, hiába marad előkelő (a férfiaknál nem így van; más tulajdonságokat várnak el a férfiaktól és a nőktől) Az istenek aretéje nagyobb, mint az embereké, mert nagyobb a hatalmuk – pedig erkölcsileg rosszabbak (nem is büntetik az erkölcstelenséget az istenek, és nem is lehetnek példaképek az erkölcsös élethez, sőt a gonosztevők is meg tudják nyerni jóindulatukat áldozattal, fogadalommal)

A sötét kor – értékrend 4. Kleosz: hír, hírnév; „amit hallanak rólad” - örökölhető, de a fiúnak fenn kell tartania - tkp. nincs túlvilág >> halhatatlan csak a híre lehet az embernek - nincs írás (sírfelirat, történelmi feljegyzés sem) >> csak a szájhagyomány őrizheti meg az ember kiválóságát - halhatatlanságot (kleoszt) mások halálával (megölésével) nyerhet az ember Akhilleusz ennek az értékrendnek a legfőbb megtestesítője és megtagadója is (Agamemnón ajánlatának elutasításakor a harctól visszavonul, a békés, hosszú, névtelen életet választja – Odüsszeiában az alvilágban is így)

A sötét kor – értékrend 5. Xenia: Zeusz a védője; idegenekkel utazókkal szembeni kötelesség: étel-ital, majd kérdések, szállás, végül ajándék (istenek is jártak a földön!) – Paris és a kérők vétke ez ellen; Diomedes és Glaukos az Iliászban (Nesztór, Polüphémosz) A trójaiknál ezen kívül: közösség iránti felelősség + hazafiság, a békés élet értékei