A variációszámítás alapjai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Energia, Munka, Teljesítmény Hatásfok
Advertisements

11. évfolyam Rezgések és hullámok
Munka és energia.
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
Nemlineáris és komplex rendszerek viselkedése
Békéscsaba, Dr. Pálfalvi László PTE-TTK Fizikai Intézet PTE, Kísérleti Fizika Tanszék Fizikai mennyiségek mérése harmónikus mozgásegyenlet.
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
E képlet akkor ad pontos eredményt, ha az exponenciális tényező kitevőjében álló >>1 feltétel teljesül. Ha a kitevőben a potenciálfal vastagságát nanométerben,
Számításos kémia.
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
A korlátozott síkbeli háromtestprobléma
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Pontrendszerek mechanikája
Mérnöki Fizika II előadás
1.feladat. Egy nyugalomban lévő m=3 kg tömegű, r=20 cm sugarú gömböt a súlypontjában (középpontjában) I=0,1 kgm/s impulzus éri t=0,1 ms idő alatt. Az.
U(x,y,z,t) állapothatározó szerkezet P(x,y,z,t) y x z t.
1. Feladat Két gyerek ül egy 4,5m hosszú súlytalan mérleghinta két végén. Határozzuk meg azt az alátámasztási pontot, mely a hinta egyensúlyát biztosítja,
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
1 Szimmetriával rendelkező mechanikai rendszerek Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Október 18.
11. évfolyam A rezgő rendszer energiája
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
II. főtétel általánosan és egységesen? Stabilitás és folyamatok
Lineáris programozás Definíció: Olyan matematikai programozási feladatot nevezünk lineáris programozási feladatnak, amelyekben az L halmazt meghatározó.
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA 1. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
Ami kimaradt....
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Szimmetriaelemek és szimmetriaműveletek (ismétlés)
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA A két tömegpontból álló harmónikus oszcillátor.
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete.
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI 1. Erwin Schrödinger: Quantisierung als Eigenwertproblem (1926) 2.
Hőtan.
Fm, vekt, int, der Kr, mozg, seb, gyors Ütközések vizsgálata, tömeg, imp. imp. megm vált ok másik test, kh Erő F=ma erő, ellenerő erőtörvények több kh:
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Rezgések elmélete: kétatomos molekula klasszikus leírása
Kvantumelektrodinamika
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Ideális folyadékok időálló áramlása
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Pozsgay Balázs IV. évfolyamos fizikus hallgató
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
Sándor Balázs BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
Munka.
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
A „tér – idő – test – erő” modell a mechanikában A mechanika elvei Induktiv úton a Maxwell-egyenletekig Áram – mágneses tér Töltés – villamos tér A villamos.
Variációs elvek (extremális = min-max elvek) a fizikában
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebessége.
Mechanika Általános helykoordináták Általános sebességkoordináták Potenciális energia Kinetikus energia Lagrange fügvény Lagrange-féle mozgásegyenletek.
Rugós inga mozgása Hömöstrei Mihály.
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának.
Szerkezetek Dinamikája 3. hét: Dinamikai merevségi mátrix végeselemek módszere esetén. Másodrendű hatások rúdszerkezetek rezgésszámításánál.
Mechanikai rezgések és hullámok
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Készítette: -Pribék Barnabás -Gombi-Nagy Máté
Komplex természettudomány 9.évfolyam
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Pontrendszerek mechanikája
DEe >> DEvib >> DErot
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Félvezető fizikai alapok
Rácsrezgések kvantummechanikai leírás
Hőtan.
Előadás másolata:

A variációszámítás alapjai Keresendő azon függvény, amely az kifejezést („funkcionált”) szélső értékké teszi. Vagyis keresendő az = extrémum követelményeknek eleget tevő függvény Extremizálandó kifejezés Euler-egyenletek

A mechanika elvei Lagrange-függvény Általános impulzus Az f szabadsági fokú rendszer általános helykoordinátái: Az általános helykoordinátákkal a potenciális energia mindig kifejezhető. Az általános sebességkoordináták: az általános helykoordináták idő szerinti differenciálhányadosai A kinetikus energia az általános koordináták és az általános sebességek függvénye: Lagrange-függvény Általános impulzus Hamilton-függvény Hamilton-elv ( legkisebb hatás elve)

a Newton-mozgásegyenleteket kaptuk vissza. Egyetlen tömegpont esetén a Hamilton elvből levezethető a Newton egyenlet Egyetlen tömegpont általános koordinátái legyenek q1=x, q2=y és q3=z, potenciális energiája Wp(x, y, z), kinetikus energiája pedig A Lagrange-függvény Hamilton elv Euler-egyenletek Az Euler egyenletek a Newton-mozgásegyenleteket kaptuk vissza. A Hamilton-féle variációs elv Euler egyenleteit Lagrange-féle mozgásegyenleteknek nevezik.

A Hamilton-elvvel és a Newton mozgásegyenletekkel egyenértékűek a Hamilton-egyenletek is: Általános helykoordináták Általános sebességkoordináták Potenciális energia Kinetikus energia Lagrange fügvény Általános impulzuskoordináták Hamilton függvény: Hamilton-féle mozgásegyenletek

Egyetlen tömegpont esetén a Hamilton-egyenletekől levezethető a Newton egyenlet Egyetlen tömegpont általános koordinátái legyenek q1=x, q2=y és q3=z, potenciális energiája Wp(x, y, z), kinetikus energiája pedig Hamilton-féle mozgásegyenletek

Newton mozgásegyenletek Hamilton elv Lagrange-egyenletek Hamilton egyenletek Több tömegpontból álló rendszer esetén is érvényesek ! Koordináták és energiák szerepelnek bennük Bonyolult esetekben is könnyebb felirni őket.

Általános koordináta: Írja fel az egydimenziós harmonikus oszcillátor Hamilton függvényét, és a Hamilton egyenleteket. Általános koordináta: Kinetikus és pot. energia: Lagrange függvény: Általános impulzus: Hamilton függvény: Mozgásegyenletek

Általános koordináta: Kinetikus energia: Vízszintes tengely egy elhanyagolható tömegű rudat l1 és l2 hosszúságú részekre oszt. A rúd végére m1 és m2 tömeget ragasztunk. A rúd a vízszintes tengely körül függőlegesen, egyetlen síkban mozoghat. Írjuk fel a mozgásegyenletet és keressük meg az egyensúlyi helyzeteket. Melyik egyensúlyi helyzet stabil? Általános koordináta: Kinetikus energia: Potenciális energia: Lagrange függvény: Általános impulzus: Hamilton függvény: Mozgásegyenlet: Egyensúly: Kis rezgések korlátosak Stabil egyensúly:

Általános koordináta: Egy m tömegű pontszerű testet rugalmas gumiszálra akasztunk. A gumiszál hossza feszültségmentes állapotban l0, a rugóállandó k . Írjuk fel ennek az ingának a mozgásegyenleteit. Általános koordináta: Kinetikus és pot. energia: Lagrange függvény: Általános impulzus: Hamilton függvény: Mozgásegyenletek