Közigazgatási urbanisztika Alapozás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TELEPÜLÉS ÉS LAKOSSÁG RENDSZEREZÉSE
Advertisements

A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
MAKROKÖRNYEZET /1/ ÜZLETI KÖRNYEZET 2. előadás 2006/2007. tanév.
A városok fejlődése és szerkezete
Róma az örök város.
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Az urbanizáció és városaink
A rómaiak – Aquincum, Contra-aquincum.
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
Települések A városok.
Vállalati folyamatok, alrendszerek, tömegszerűség, külső környezet, belső adottságok, hierarchia, kultúra.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
Urbanizáció a fejlődő országokban
A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
Település Településrendszer Településállomány. Nagyvárosok a magyar településrendszerben Készítette: Széplaki Dóra Debrecen, 2013.április 16.
Településhálózatunk, a falvak és a tanyák
TELEPÜLÉSHÁLOZATUNK. FALVAK ÉS A TANYÁK
Az urbanizáció és városaink. Mitől város egy település?  magasabb a lélekszáma és a népsűrűsége  szerepköre összetettebb  infrastruktúrája fejlettebb.
Az Urbanizáció És Városaink Tankönyv:
A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.
Az ipari forradalom.
Az urbanizáció és városaink
KEZDÉS!!!!!!.
A Falvak és a Tanyák Tk.:85-88.o. Atlasz:20-21.o.
Az urbanizáció és városaink
Településhálózatunk a falvak és a tanyák.
A területi politika koncepcionális eszközei Dr. Aubert Antal tanszékvezető, egyetemi docens.
Demográfia 2. A Világ népessége.
MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
A vidéki társadalom néhány jellegzetessége Farkas Tibor PhD. SZIE GTK RGVI MRTT VI. Vándorgyűlés, Gödöllő december
AZ ÁTALAKULÓ ÉLELMISZER-GAZDASÁG FŐBB TERÜLETI, TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Prof. Dr. Villányi László Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi.
A city átalakulásának társadalmi problémái Budapesten
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
Város és Falu Tantárgyfelelős: Dr
Debrecen és vonzáskörzete
Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település: Egy embercsoport.
Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település: Egy embercsoport.
A vidéki tér sikertényezői
Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév
Európa városi történelme
Az európai városrendszer
Közép-Magyarország településszerkezete
Településszerkezet, Humán erőforrás Korompai Attila – TFTE 2012 május 31. Budapest.
A települések és a városodás folyamata
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
Regionális gazdaságtan 7.
Urbanizáció és környezet Tantárgyfelelős: Dr
A TERMÉSZET ÉS A TÁRSADALOM KÖLCSÖNHATÁSAI
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
Népesedési folyamatok I. rész Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer alapvető feladata a területi politika,
A települések általános kérdései
A legősibb települések
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
A faluföldrajz Dr. Kozma Gábor.
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
Az urbanizáció (urbs, urbis)
Népesedési folyamatok I. rész
A szórvány (magános) település
Az urbanizáció földrajzi különbségei
Az urbanizáció földrajzi különbségei
Az urbanizáció földrajzi különbségei
Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
9. TELEPÜLÉSEK.
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
A Chicagoi Iskola városökológiai modelljei
Előadás másolata:

Közigazgatási urbanisztika Alapozás Prof. Bándi Gyula

Az urbanisztika a latin eredetű urbs (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból származik, a települések, településrészek, térségek, régiók életének, működésének, változásai sajátosságainak feltárásával, elemzésével, illetve azok irányításával (igazgatásával), tervezésével, fejlesztésével, rendezésével, működtetésével, stb. foglalkozó multidiszciplináris szakmai tevékenység.

A település fogalma Mendöl Tibor szerint a település valamely embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttese (Mendöl T. 1963:11). A település három elengedhetetlenül fontos eleme: 1. az ember vagy embercsoport, 2. a lakóhely, 3. a munkahely. Bármelyik hiányzik, nem beszélhetünk élő településről. ÚJ: Az ember, az emberi társadalom létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok, valamint a műszaki-építészeti elemek együttesének és egymásra kölcsönösen ható tényezőinek történeti és térbeli koncentrációja (Ehleiter József, 2007, Lackó László (1992) nyomán)

Történelmi kategória, állandó lassú változás A település ismérvei Történelmi kategória, állandó lassú változás Szervetlen és szerves tényezőkből álló dinamikus rendszer Önmagában egyre kevésbé értelmezhető. Kapcsolatrendszerek, munkamegosztás! A forma (épület, stb.) és a tartalom (ember, gazdaság, stb.sajátos viszonya, egysége

Ókori települések IDŐ VÁROS AKKOR MA LÉLEKSZÁM i.e 4. évezred Ur Babilónia Irak 30 ezer i.e 3. évezred Uruk Babilónia Irak 100 ezer lakos i.e 1700-700 Babilon Babilónia Irak 150 ezer i.e 7. század Ninive Asszíria Irak 120 ezer i.e 600-400 Babilon Babilónia Irak 350 ezer i.e 400-300 Patali- Magadha India 500 ezer putra i.e 300-150 Szeleu- Szeleukida Irak 600 ezer kia i.e 150- i.sz. 350 Róma Római Olaszo. 1,1 millió Birodalom i.sz. 350 - 800 Bizánc Kelet-Római Töröko. 700 ezer

Palmanova, Velence 1593

Palmanova ma

Brugge 1572

Brugge ma

Rotterdam XIX. sz. közepe

Rotterdam ma

Moszkva 1610

Moszkva 1824

Moszkva ma

Cambridge 1575

Cambridge ma

Komárom erődrendszer

Canberra

Nagyvisnyó

Rió ma, építkezés felfelé

Mindezek a kialakulásban döntőek Település Telepítési tényezők: Helyi energia (topográfiai fekvés), pl. felszín, éghajlat, környezet, nyersanyag,stb. Helyzeti (forgalmi fekvés), pl. kikötő, kapu, később vasút, offshore, stb. Mindezek a kialakulásban döntőek

Településfejlődés Településfejlődés kiemelt tényezői: Természeti Társadalmi (népesség, etnika, migráció…) Gazdasági (ipar, innováció, turizmus…) Műszaki-építészeti (állapot, arculat, komfort…) Szerkezeti (központok, utak, kapcsolat más településekkel…) Irányítási (településpolitika, -tervezés, intézmények…)

Települések osztályozása Alaki osztályozás: Mozgó település (nomád) Álló település: Önálló (lakó- és munkahely egyben, pl. tanya) Csoportos (elválik a lakó-és munkahely) - halmaz (több önálló, de még nincs központi mag, amitől falu lehet) - falu - város (szerepkör a lényeg, másodlagos a létszám, munkamegosztás erősebb) Funkcionális osztályozás (védelem, munka, kapu, oktatás, kultúra, kereskedelem,…) STB!

Csoportos települések – falvak Alapvető az agrárfunkció, majd ipari, lakó, bánya, stb. A falvak területét szokás két egymáshoz szorosan kapcsolódó részre osztani: az első a belterület, vagy másképpen a belsőségek: lakóházak, középületek, utak; a másik a külterület, vagy a külsőségek: szántó, kaszáló, erdő, legelő. Nem zárt építkezés, jobban igazodik a környezethez Népességük szerint a falvak: –– törpefalu (200 fő alatt) –– aprófalu (200–500 fő) –– kisfalu (500–1000 fő) –– középfalu (1000–5000 fő) –– nagyfalu, óriásfalu (5000 fő fölött)

Falusias települések Magányos települések Alföldi tanya: lakó- és egyben munkahelyként is funkcionált. Típusai: –– szórvány tanya –– sortanya –– bokortanya

Bokrok Nyírség

Falusias települések 2. Szeres település összetartozó házcsoportokból álltak (Őrség) Szeges település erdők szegletéből hasították ki. (Göcsej)

Településkép

Falusi települések

Körfalvak

Orsós falu

Szalagtelkes

Halmaztelepülés

Sakktáblás alaprajzi rendszer

Város Nem a mg. a központi kérdés, meghatározó funkcióinak hatásterülete, területi munkamegosztás terméke, szolgáltatást nyújt… Un. központi funkciókat tölt be Osztályozás Kisváros: 10-20 ezer Középváros: 20-100 ezer Nagyváros: 100-500 ezer Regionális nagyváros: 500 ezer – 1 millió Metropolisz: 1-10 millió Megapolisz: 10 millió felett

Városias települések Nőtt városok

Tervezett, telepített városok Sugaras-gyűrűs Y-elagazásos

A TELEPÜLÉS A településfejlődés motorjai, erőforrásai és korszaka gazdasági Primér Szekunder Tercier Kvaterner motorja: (agrárium) (ipar) (szolgáltatás,) (K+F+I) bányászat ellátás fő erőforrása(i): Termőföld vas, szén olaj, gáz emberi tudás történelmi feudális ipari fogyasztói információs korszakai: Gazdasági feudalizmus fordizmus poszt- csúcs- korszakai fordizmus technológia (Tózsa István nyomán)

Az urbanizáció Urbanizáció a települések átalakulásának folyamata: Városodás (népesség száma, városok száma növekszik) Városiasodás (infrastrukturális viszonyok változnak) Szakaszai: klasszikus korai szub- klasszikus szub- kezdeti dez- kifejlett dez- re- urbanizáció „belégzés” „kilégzés” belégzés” (Tózsa István nyomán) A mozgások a következők között figyelhetők meg: központi város - közvetlen vonzáskörzet - tágabb környék

Urbanizációs szakaszok Klasszikus urbanizáció: abszolút koncentráció Korai szuburbanizáció: relatív dekoncentráció (város és vonzáskörzet nő) Klasszikus szuburbanizáció: (város kevésbé, vonzákörzet jelentősen nő) Szuburbanizáció = urban sprawl

Urbanizációs szakaszok 2 Kezdeti dezurbanizáció: abszolút dekoncentráció (központ csökken, vonzáskörzet nő) Kifejlett dezurbanizáció: relatív koncentráció (egész városrégió csökken) Reurbanizáció: abszolút koncentráció (központ csökken, vonzáskörzet nő)

Burgess városmodellje (1926) A „Loop”, később CBD-vel, vagyis a central business district-tel, a központi üzleti negyeddel. A második zóna, avagy az átmeneti övezet (zone in transition). Lehetnek benne gettók (China Town, Little Sicily) slum-ok. A harmadik zóna elsősorban a „kékgallérosok”, ipari munkások és családjaik otthona. A negyedik zóna a magasabb minőségű lakóövezet a középosztály otthona, megjelennek benne decentrumok. Az ötödik zóna az ingázók övezete, akik 30-60 percet utazva érik el a CBD-ben lévő munkahelyeiket, családi házas beépítéssel. Végül az utolsó két zóna közül a hatodik a települést körülvevő mezőgazdasági területeket, a hetedik pedig tágabb értelemben vett települési környezetet, az ún. hinterland-ot (szó szerint: hátország) foglalja magában.

Burgess

Mendöl Tibor modellje 1960-as évek belső munkahelyi öv (vagyis city-ről, megfelel a CBD-nek), belső lakóhelyi öv (tulajdonképpen az átmeneti övezet a Burgess-modellben), külső munkahelyi öv (ipari zóna, némi alacsony státuszú lakófunkcióval) és külső lakóhelyi öv (lakótelepek, illetve más kiterjedt lakóövezetek).

White modellje 1987 A magterület (CBD), amely továbbra is a város központjaként funkcionál, pénzügyi, irányítási, kulturális és számos más szerepkört tömörítve A belvárost körülveszi a stagnálás zónája: a slumosodás fő térsége. ezt célozzák a különböző revitalizációs programok, de van példa arra is, hogy szinte teljes egészében elbontják a hagyományos beépítést. A szegénység „zsebei”: olyan kisebb kiterjedésű erőteljesen szegregált (vagyis a környezetétől eltérő, homogén, alacsony státuszú népességnek otthont adó) területek Elit enklávék: szintén szegregált területek, többnyire a városperemeken, de néhány különleges státuszú belvárosi térségben is. A "szétszórt középosztály" foglalja el a legtöbb helyet a modern nagyvárosban, elsősorban a központi város pereme, és az ún. fringe, vagyis a város-vidék határterület között. Jellemző erre a zónára a társadalmi sokszínűség. Ipari zónák és egyéb nem lakófunkciójú területek: az ipari parkok, kutatóközpontok, egyetemi campusok, üzleti- és irodanegyedek, gyakran negyedekbe tömörülnek, és a jobb megközelíthetőség miatt a városok peremein, autópályák, gyorsforgalmi utak csatlakozásánál találnak helyet maguknak. A tematikus parkok szintén a posztmodern városfejlődés jellegzetes elemei: aquapark, kalandpark, ipari park vagy akár infopark.