A digitális számítás elmélete

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A digitális számítás elmélete
Advertisements

Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
Kiszámíthatóság, rekurzív függvények
KÉSZÍTETTE: Takács Sándor
Programozási feladatok
Adatbázisrendszerek elméleti alapjai 2. előadás
A digitális számítás elmélete
Matematikai Analízis elemei
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Determinisztikus programok. Szintaxis: X : Pvalt program változók E : Kifkifejezések B : Lkiflogikai kifejezések C : Utsutasítások.
Halmazok, műveletek halmazokkal
Turing automaták április 29..
Kötelező alapkérdések
Kalman-féle rendszer definíció
Diszkrét idejű bemenet kimenet modellek
Rekurzió (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával)
Dominó probléma (emlékeztető)‏
Euklidészi gyűrűk Definíció.
Algebrai struktúrák 1.
Gyűrűk Definíció. Az (R, +, ·) algebrai struktúra gyűrű, ha + és · R-en binér műveletek, valamint I. (R, +) Abel-csoport, II. (R, ·) félcsoport, és III.
4. VÉGES HALMAZOK 4.1 Alaptulajdonságok
Térbeli infinitezimális izometriák
Szintaktikai elemzés március 1.. Gépi tanulás Osztályozási feladat: Adott egyedek egy halmaza és azok osztályba tartozási függvénye (tanító halmaz),
Halmazok, relációk, függvények
Algoritmizálás Göncziné Kapros Katalin humaninformatika.ektf.hu.
Programozó matematikus szak 2003/2004-es tanév II. félév
Programozó matematikus szak 2003/2004-es tanév II. félév
A digitális számítás elmélete
A digitális számítás elmélete
A digitális számítás elmélete
Determinisztikus véges automaták csukva nyitva m s kbsm csukva nyitva csukva nyitva csukvanyitva 1. Példa: Fotocellás ajtó s b m m= mindkét helyen k= kint.
Év eleji információk Előadó: Hosszú Ferenc II. em Konzultáció: Szerda 9:50 – 10:35 II. em
Valós számok Def. Egy algebrai struktúra rendezett test, ha test és rendezett integritási tartomány. Def. Egy (T; +,  ;  ) rendezett test felső határ.
5. VÉGTELEN HALMAZOK 5.1 Kiválasztási axióma
Reprezentációs függvény. Adva egy adattípus absztrakt és konkrét specifikációja: d a = ( A, F, E a ); d c = ( C, G, E c ); A = {A 0,..., A n };C = {C 0,...,
A számfogalom bővítése
Operációs rendszerek gyakorlat Reguláris kifejezések.
Operációs rendszerek gyakorlat. Reguláris kifejezések.
Hardver alapismeretek
Számítástudomány alapjai
A digitális számítás elmélete
1 Matematikai Analízis elemei dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém nov. 08.
4. Gyires Béla Informatikai Nap Debreceni Egyetem Informatikai Kar Új eredmények a Chomsky-féle (formális) nyelvtípusokkal kapcsolatban Dr. Nagy Benedek.
Lineáris algebra.
Előrendezéses edényrendezés – RADIX „vissza”
VÉGES AUTOMATA ALAPÚ TERVEZÉSI MODELL
Vektorterek Definíció. Legyen V Abel-csoport, F test, továbbá
A Turing-gép.
Algoritmusok.
Algebrai struktúrák: csoport, gyűrű, test. RSA Cryptosystem/ Titkosítási rendszer Rivest, Shamir, Adelman (1978) RSA a neten leggyakrabban használt.
A folytonosság Digitális tananyag.
GRÁFOK Definíció: Gráfnak nevezzük véges vagy megszámlálhatóan végtelen sok pont és azokat összekötő szintén véges vagy megszámlálhatóan végtelen sok.
előadások, konzultációk
Kiterjesztések szemantikája: Szemantikai tartomány : Adatoknak, vagy értékeknek egy nem üres halmazát szemantikai tartománynak nevezzük. Jelölése: D. Egy.
1 Relációs kalkulusok Tartománykalkulus (DRC) Sorkalkulus (TRC) - deklaratív lekérdezőnyelvek - elsőrendű logikát használnak - relációs algebra kifejezhető.
Adatszerkezetek és algoritmusok 2008/ Algoritmus Az algoritmus szó eredete a középkori arab matematikáig nyúlik vissza, egy a i.sz. IX. században.
Ultrametrikus terek ELTE IK/Fraktálok - Varga Viktor.
GRÁFOK Marczis Ádám és Tábori Ármin. Kőnig Dénes ( ) Magyar matematikus Az első tudományos színvonalú gráfelmélet könyv írója.
Számításelmélet 2. Algoritmus-fogalom Turing-gép Alan M. Turing – 1937 II. világháború, Enigma MI, Turing-teszt Kleene – Rekurzív függvények (1936) Church.
Adatstruktúrák Algoritmusok Objektumok
Mediánok és rendezett minták
II. konzultáció Analízis Sorozatok Egyváltozós valós függvények I.
Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Példa: Dinteger = {..., -1,0,1,...}; Dboolean = {true, false};
P és NP teljes problémák
A Számítástudomány alapjai A Számítógépek felépítése, működési módjai
Algebrai struktúrák 1.
Csoport, félcsoport, test
Absztrakt problémák Q  I  S, az absztrakt probléma kétváltozós reláció az esetek (I) és a megoldások (S) halmazán Példa: legrövidebb út Eset: gráf és.
Előadás másolata:

A digitális számítás elmélete R és CF nyelvek összevetése Turing gép Rekurzíve felsorolható és rekurzív nyelv

R és CF nyelvek összevetése Reguális nyelvek Környezetfüggetlen nyelvek Megadása reguláris kifejezéssel grammatikával A  aB  a A  b, A  V, b  (V)* Chomsky-féle normál alak Példák 1nk  n 0 , szó felismerés {0i1i i >0 , zárójelezés, progr. nyelvek (BNF) Ellenpéldák  w  azonos számú 0 és 1  an bn cn  0  n  Pumpáló l. s =xyz, xynzL, y >0, xy p s=uvxyz, uvnxynzL,vy>0, vxyp Nemdet. gép nemdet. véges automata (nemdet) verem automata Det. gép ekvivalens a nemdet.va gyengébb mint a nemdet. változat Minimális gép egyértelmű minden nyelvhez ? Operátorokra zárt reguláris operátorok A  B, A–B, AC = *– A, AR A  B, A–B csak ha A reguláris!

Grammatikával generálható nyelvek összevetése 0: 1:CS 2:CF DCF 3:R

Turing gépek idealizált számítógép a legáltalánosabb számítási modell: minden algoritmikusan megoldható probléma megoldható Turing-géppel is de: nem minden probléma oldható meg Turing-géppel! kiszámíthatóság elmélete, algoritmikusan eldönthetetlen feladatok Alan Turing (1912-1954) angol matematikus: - Turing-gép, kiszámíthatóság,... - II VH Enigma-kód feltörése - Turing-teszt, MI - ACM Turing díj

Turing gépek w #wR  w  * CF w #w  w  * nem CF (biz. pumpáló lemmával) Verem LIFO elérés nem elég ír-olvas a szalagról-ra az író-olvasó fej J és B irányba mozoghat 1 lépéssel a szalag végtelen elutasító állapot is adott a gép nem áll meg feltétlenül! 0 0 1 1 1 1 1 1 _ _ író-olvasó fej véges sok állapot

Turing gépek Pl: w #w  w   0,1* felismerése TG-pel 0 1 1 1 # 0 1 1 1 _ ... X 1 1 1 # 0 1 1 1 _ ... X 1 1 1 # X 1 1 1 _ X X 1 1 # X 1 1 1 _ X X X X # X X X X _ 0 1 1 1 # 0 1 1 1 _ _ Keres # jelet, ha nincs elutasít A talált # jel két oldalán oda-vissza összeveti a párokat, X-et írj helyükre ha azonosak, különben elutasít Ha a # előtt csak X szerepel, ellenőrizd hogy a # után van-e X-tól különböző, ha igen, elutasít, különben elfogad.

Turing gépek Definíció: Turing gép M = (Q, , G, , q0, qelfogad, qelutasít) ahol: Q, egy véges halmaz az állapotok halmaza , egy véges halmaz a bemeneti abc, mely nem tartalmazza a _ jelet G, egy véges halmaz a szalag abc, ahol _  G és   G : Q  G Q  G  J, B az állapotátmenet függvény q0  Q a kezdeti állapot qelfogad  Q az elfogadó állapot qelutasít  Q az elutasító állapot

Turing gépek Megj: Turing gép működése Kezdőhelyzetben az input sorozat a szalag első n mezőjében szerepel, a többi mezőben a _ jel áll. A gép vagy megáll elfogadó vagy elutasító állapotban, vagy nem áll meg. ( mindenütt értelmezett!) 2. Megj: Egy pillanatnyi konfiguráció leírható a szalag tartalmával, a fej pozíciójával és a pillanatnyi állapottal. Megadása: u q v, ahol q egy állapot, uv a szalagon levő sorozat a végtelen sok_ jel előtt, a fej v első elemén áll. Pl: 001q710110 0 0 1 1 0 1 1 0 _ _ q7

Turing gépek Definíció: Turing gép egy lépése a, b, c  G szalagjelek, u, v  G*, p, q  Q állapotok Az ua p bv konfiguráció rákövetkezője az u q acv , ha (p, b) = (q, c, B) (a fej balra lépett) Az ua p bv konfiguráció rákövetkezője az uac q v , ha (p, b) = (q, c, J) (a fej jobbra lépett) Megj: p bv rákövetkezője balra lépés esetén p cv (nem szalad le balra) Definíció: u, v  G*, p,  Q (u, p, v) egy konfiguráció, elfogadó-elutasító, ha p állapot az kezdeti: (e, q0, w) ahol w a szalagra írt bemenő jelsorozat

Turing gépek Definíció: M Turing gép elfogad egy w sorozatot, ha  : C1 C2 ... Cn konfigurációk sorozata, hogy: C1 a kiindulási konfiguráció, Ci rákövetkezője Ci+1 , i = 1,...n-1, Cn elfogadó konfiguráció. Jelölés: L(M) jelöli az M Turing gép által elfogadott sorozatok halmazát. Ez a gép által felismert nyelv.

Turing gépek Definíció: Egy L   * nyelv Turing felismerhető vagy rekurzíve felsorolható, ha van olyan M Turing gép, melyre L(M) =L. Megj: s   * -L esetén nem biztos, hogy megáll a gép, így csak az L elemeire kapunk igenlő választ. Definíció: Egy L   * nyelv Turing eldönthető vagy rekurzív, ha van olyan M Turing gép, melyre L(M) =L, és M minden s   * szóra megáll. Megj: Minden rekurzív nyelv rekurzíve felsorolható is. (Az érdekes kérdés a fordított tartalmazás.)

Turing gépek Megj: Minden rekurzív nyelv rekurzíve felsorolható is. (Az érdekes kérdés a fordított tartalmazás.) Tétel: Ha L rekurzív, akkor LC is az. Biz: Ha L(M) =L, akkor M-ben az elfogadó és elutasító állapotot felcserélve, az így kapott M’ TG-re L(M’) = LC.

Turing gépek Példa: L=02n  n0 nyelvet eldöntő TG G = 0, X,   q10000 q2000 Xq300 X0q40 X0Xq3  X0q5 X Xq5 0X q5 X0X q5  X0X q2 X0X Xq2 0X XXq3 X XXXq3  XXq5 X Xq5 XX q5 XXX q5 XXX q2 XXX Xq2 XX XXq2 X XXXq2  XXXqef  Példa: L=02n  n0 nyelvet eldöntő TG G = 0, X,   X-vel felülír minden második 0-t, balról jobbra Ha egy 0 maradt, elfogad. Ha legalább 2, és páratlan számú 0 maradt, elutasít A fej visszamegy a szalag elejére. 1-nél folytat. qelfogad q1 , J q2 0  , J qelutasít X, J 0, J q3 0  X, J q4 q5 X, B , B 0, B

Miről volt szó ? R és CF nyelvek összevetése Turing gép Rekurzíve felsorolható és rekurzív nyelv Eldöntő TG konstrukciója (példa)