Lipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés) Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 22.9.2009 ateromisk.ppt

Zsírok az emberi szervezetben - kémia FELOSZTÁS Zsírsavak és a triacilglicerolok Koleszterin és származékaik Foszfolipidek, más összetett zsírok FUNKCIÓK Energia tartalék (zsírszövet) Sejtmembrán (kettős réteg) Szigetelő réteg az idegrendszerben Hormonok (mellékvese, nemi hormonok) 22.9.2009 ateromisk.ppt

Triacilglicerolok (TAG) és a zsírsavak 15 kg 500 000 kJ energia,3 hónapra elég Táplálékból és szintézis a sejtekben Lebontás a beta oxidáció során Kétatomos maradékok a Krebs ciklusba – energiatermelés Különböző zsírsavak – telített, telítetlen, többszörösen telítetlen, rövid – hosszú szénláncú 22.9.2009 ateromisk.ppt

Telített zsírsavak – szilárd zsírok Kaprilsav 8 Kaprinsav 10 Laurinsav 12 kókuszolaj, babérlevél Mirisztinsav 14 szerecsendió, mirtusz Palmitinsav 16 tej, pálmaolaj Sztearinsav 18 hús Arachidinsav 20 földimogyoró Behensav 22 Lignocerinsav 24 22.9.2009 ateromisk.ppt

Telítetlen zsírsavak - olajok MUFA = egy kettős kötés Palmitolajsav 16:1;9 w 7 Olajsav 18:1;9 w 9 Erukasav 22:1;13 w 9 Nervonsav 24:1;15 w 9 PUFA = két vagy több Linolsav 18:2; 9,12 w 6 22.9.2009 ateromisk.ppt

Telítetlen zsírsavak PUFA 3 - 6 g-linolénsav 18:3; 6,9,12 w 6 a-linolénsav 18:3; 9,12,15 w 3 Arachidonsav 20:4; 5,8,11,14 w 6 Növényi olajak, halak Esszenciális zsírsavak Extraságok EPA 20:5; 5,8,11,14,17 w 3 (eikosapentanic acid) DHA 22:6; 4,7,10,13,16,19 w 3 DHA (dokosahexaenic acid) 22.9.2009 ateromisk.ppt

Koleszterin Csak  140 g az egész testben 1-2 g – napi forgalom 25 g vérben (liporoteinek), májban, emésztőrendszerben 15 g zsírszövet (!!!) 45 g izmok, érfal 55 g idegrendszer 1-2 g – napi forgalom 22.9.2009 ateromisk.ppt

22-es csapdája Koleszterin LDL koleszterin Táplálékból Szintézis acetátból minden sejtben Lebontás nincs Kiválasztás: epesavak  epe, széklet LDL koleszterin Már a normális koncentráció (2,5 mmol/l) káros az érfalnak 22.9.2009 ateromisk.ppt

A vérben nincs koleszterin és TAG! Csak lipoproteinek - 3 család (LP) Gömbölyű részecskék, a belekben ill. a májban keletkeznek. Hidrofil felület, foszfolipidek, fehérjék Hidrofób belső (TAG, CH) Gyors dinamika – lipidek, fehérjék cseréje – egymás között, érfallal Kilomikrónok Þ kilomikrón maradékok VLDL Þ IDL Þ LDL „a rossz koleszterin“ HDL „a jó koleszterin“ 22.9.2009 ateromisk.ppt

Nvezéktan Ultracentrifúga Very low density lipoprotein = VLDL Low density lipoprotein = LDL High density lipoprotein = HDL IDL ? = intermediate (VLDL - LDL) Chylomikron/kilomikron = chylus,nyiroknedv Gyakorlatban nem használják, a nevezéktan megmaradt 22.9.2009 ateromisk.ppt

Kilomikrónok Bél hámsejtjei (enterociták) apoB48 Viszik a táplálék zsírmolekuláit a zsírszövetbe, májba, máshova 3 – 6 órával étkezés után maximális koncentráció, lassan csökken (9 óra) A maradékok a májba (ha nem, baj) 22.9.2009 ateromisk.ppt

VLDL – LDL család Máj, endogén TAG, CH B100 és mások VLDL  IDL  LDL  máj LDL sokáig kering, károsulhat oxidáció, stb. A károsult részecskék rossz úton térnek vissza a májba, aterogének 22.9.2009 ateromisk.ppt

A koleszterin reverz transzportja - HDL Máj – majdnem üres diszkoid részecske Több apoprotein Elviszik a fölös koleszterint a szövetekből (a részecske megtelik, gömbölyödik) Intenzív csere a többi LP-vel Lipidek leadása a májban 22.9.2009 ateromisk.ppt

Rokitansky (Bécs, 1852) inkrusztációs [trombogén] elmélet Az érelmeszesedés csak a XIX. évszázad második felétől komoly orvosi probléma Az emberek fiatalon haltak meg Nem volt labor, EKG Rokitansky (Bécs, 1852) inkrusztációs [trombogén] elmélet Virchow (Berlin, 1855) infiltrációs [lipid] teória Framingham vizsgálat (1948) 2000 » 25 elmélet, számtalan epidemiológiai tanulmány 22.9.2009 ateromisk.ppt

Az érelmeszesedés Nem betegség, de kóros folyamat Már egészen fiatal korban elkezdődik, de sokáig nem okoz betegséget Nem meszesedés (csak a végén) De: szívinfarktus, agyi katasztrófa, végtagok rossz vérellátása, stb. 22.9.2009 ateromisk.ppt

Mi a lipidek és az ateroszklerózis közötti összefüggés lényege ??? „Jó és rossz“ lipidek Az epidemiológiai tanulmányok csak statisztikák, nem adnak választ a „miért? “-re Az ateroszklerózis az endotel hosszantartó károsításának a következménye (response to injury) Nem csak a lipidek 22.9.2009 ateromisk.ppt

A koronária betegség rizikófaktorai Alapvető, biológiai életkor, nem, családi anamnézis (= gének) Biokémia, klasszikus koleszterin (§ 22), LDL-CH, TAG, ¯ HDL-CH Biokémia, újabbak crp (gyulladás) fibrinogén, homocystein, ferritin (Popeye) kis LDL, oxidált LDL typ spravnia A, selen, mg, 22.9.2009 ateromisk.ppt

A koronária betegség rizikófaktorai Táplálkozás, életmód zsírok, édességek, antioxidáns és rost deficit DOHÁNYZÁS, KEVÉS TESTMOZGÁS Betegségek elhízás, diabetes, hypertónia, veseelégtelenség Genetikai RF LDL receptor hibája (FH), apo E variánsok és sok más typ spravnia A, selen, mg, 22.9.2009 ateromisk.ppt

Egy a Framingham tanulmány eredményiből Dohányzás – minden csoportban a duplája 22.9.2009 ateromisk.ppt

Labor megjegyzések Összkoleszterin – olyan nincs is TAG – gyors kilengések HDL koleszterin – alapvető paraméter LDL koleszterin – egyenlet ??? LDL = TCH – (HDL-CH + TAG/2,2) LDL koleszterin direkt mérés ! 22.9.2009 ateromisk.ppt

Normális (?) értékek T-CH < 5,0 mmol/l HDL-CH > 1,0 mmol/l LDL-CH < 3,0 mmol/l (2,5 mmol/l) TAG < 2,0 mmol/l 22.9.2009 ateromisk.ppt