Az agrártámogatások változó intézményrendszere Szilágyi János Ede 2004.04.20.

Bevezető gondolatok Magyarország 2004 májusától az EU tagja, a CAP (CARPE) részese lesz Támogatáspolitikánkat, és ezek végrehajtó intézményeit mostantól az EU határozza meg

Az agrártámogatások intézményének alrendszerei agrárpiaci rendtartás pályázatos támogatások közvetlen kifizetések (normatív támogatások)

Agrárpiaci rendtartás Bevezető: különbségek az ipari és a mg.-i termékek között ---) a mg-i piac sokkal bizonytalanabb, hektikus ingadozású a bizonytalanságra adandó egyik kézenfekvő megoldás: az állami beavatkozás a piaci folyamatokba (szabályozás) fontos: az agrárpiaci rendtartás több mint puszta támogatási alrendszer az EU joganyaga e területen számos ponton közvetlenül lesz alkalmazandó

Agrárpiaci rendtartás A termékek sajátos termelési és piaci viszonyaiból adódó szabályozási rendszer. Az agrárpiaci rendtartás fejlődése 1993: az agrárpiacot egységes egészként kezelő szabályozás 2003: átmeneti időszak; megkezdődik 2004: termékpályák szerint differenciált agrárpiac Termékpálya (pl. Hús, Tej, Szőlő és Bor) A piaci szereplők meghatározott termék alapanyag-előállításától a végtermék előállításáig terjedő kapcsolatrendszere. (Piaci szereplők: Egy adott termékpálya vonatkozásában (1) a termelők, (2) feldolgozók, (3) viszonteladók, (4) és fogyasztók rendszere.)

Agrárpiaci rendtartás A működtetés szempontjából különös jelentőségűek: - árak: mikor avatkozzunk be - piaci ár - alapár v. minimumár - irányár - intervenciós ár - eszközök: mivel avatkozzunk be - fontos: a támogatások csak egy eszköz a sok közül

Agrárpiaci rendtartás Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerének szintjei: miniszteri szint bizottsági szint közigazgatási szint önszerveződési szint

Agrárpiaci rendtartás Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerének szintjei I. Minisztériumi szint: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Külügyminisztérium.

Agrárpiaci rendtartás Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerének szintjei II. Bizottsági szint (pl. Szőlő és Bor Termékpálya Bizottság): - fajtái: (1) Termékpálya Bizottságok, (2) Ideiglenes Termékpálya Bizottság. - feladatai: véleményező- javaslattevő szerv az adott termékpálya vonatkozásában, folyamatokat értékel - tagjai: tagjai: (1) minisztériumok, (2) MAK, (3) a termelők/vállakozások legnagyobb termelési értéket képviselő országos gazdi érdekképviselete, (4) MVH/AKII, meghívott

Agrárpiaci rendtartás Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerének szintjei III.: Közigazgatási szint: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII)

Agrárpiaci rendtartás Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszer szintjei IV.: Önszerveződési szint: Terméktanácsok - fogalma: (1) A rendtartási törvény hatálya alá tartozó azonos vagy hasonló terméket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek (2) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott, (3) bírósági nyilvántartásba vett, és (4) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által 2002. december 31-ig elismert, (5) nem nyereségérdekelt szervezete. (A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény alapján köztestületként alakult hegyközségek országos szervezetét az általa képviselt termékpálya vonatkozásában - külön miniszteri elismerés nélkül -, terméktanácsnak kell tekinteni). - feladata: (1) termékpálya bizottságokba küldött delegálása, (2) piaci szereplők összehangolása, (3) tagok érdekképviselete Agrár-érdekképviseletek, Agrárkamarák.

Pályázatos támogatások Bevezető gondolatok: támogatások típusai: (1) normatív (2) pályázatos támogatási rendszerünk átalakításának fázisai: csatlakozással megszűnő csatlakozás után átmenetileg fennmaradó megmaradó, tisztán nemzeti támogatások új uniós támogatások agrártámogatások és vidékfejlesztési támogatások összevetése a NUTS rendszer a támogatások pályázatos formájánál bír különös jelentősséggel

Pályázatos támogatások Az EU pénzügyi alapjai I. EMOGA, G II. Strukturlis A.-ok III. Kohéziós A. EMOGA, O HOPE ERFA ESZA Agrárjogi Pályázatok szempontjából jelentős: - EMOGA, O - HOPE - OMOGA, G (vidékfejlesztési támogatások)

Pályázatos támogatások A fejlesztési dokumentumok rendszere: 1. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 2. Közösségi Támogatási Keret (KTK) 3. Öt Operatív Program (OP) ilyen: Agrár- és vidékfejlesztés operatív programja (AVOP) 4. Öt Program-kiegészítő Dokumentum 5. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Pályázatos támogatások folyamata pályázati felhívás, pályázat benyújtása, pályázat értékelése, támogatási döntés meghozatala, szerződéskötés, támogatás kifizetése, projekt ellenőrzése és monitoringja.

AVOP céljai (1) a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása (2) a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása (3) a vidék felzárkóztatásának elősegítése.

A pályázatos támogatások intézményrendszer 1. Szint: KTK Irányító Hatóság (NFT és EU Támogatások Hivatala: NFH) KTK Monitoring Bizottság (monitoring <-> ellenőrzés) KTK Menedzsment Bizottság (OP-k horizontális kérdései) Kifizető Hatóság - PM (SAPARD-nál: MVH), segíti: Magyar Államkincstár Illetékes Hatósá (csak a SAPARD-nál: PM) 2. Szint: AVOP Irányító Hatóság (FVM) AVOP Monitoring Bizottság - tagjai pl: MÁK, MVH, IH, BM, MEDOSZ 3. Szint: Közreműködő szervezetek (MVH és annak megyei kirendeltségei)

Közvetlen kifizetések Bevezető: az EU-n belül a termék alapú támogatásokat fokozatosan felváltják a termelés alapú támogatások ezekkel ugyanis jól lehet fellépni a túltermelés ellen Magyarország és a többi csatlakozó ország nem az Uniós „normális” rendszert veszi át, hanem az összevont támogatási rendszert, melynek alapján Magyarország is adhat pénzeket a termelőinek ilyen módon ideiglenesen (s így többen jutnak forrásokhoz)

A közvetlen kifizetések rendszere alapja: az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) számos EU-s jogszabály szabályozza működését IIER nyilvántartási pillérei: MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) alapja a használat (s nem a tulajdon); áttöri az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének elvét Állatregisztráció (nagy lemaradás) Ügyfél-regisztráció (sok termelő kb. 600 000 kimaradt) A végrehajtásért felel: MVH

Delegálás szabályai Delegált feladat: (1) 1. a kérelem elbírálásával, és 2. az ellenőrzésével kapcsolatos, (2) az MVH hatáskörébe és kizárólagos felelősségi körébe tartozó, (3) külön jogszabályban meghatározott, (4) más szervezet által ellátandó feladat. A delegálás általános szabályai: (1) Alanya (akire feladatot delegálnak): 1. költségvetési szerv 2. hegyközségi köztestület vagy közhasznú társaság. (2) Nem delegálható feladat, ami az EMOGA orientációs szekciójához vagy a HOPE pénzügyi alaphoz kapcsolódik. (3) Mivel a feladatot átvevő szerv a MVH nevében jár el, ezért 3. személlyel szemben a MVH felel. (4) A delegált feladat tovább nem delegálható. (5) A delegálás közvetlen tartalmát rendezik: 1. konkrét delegálási rendelet; 2. írásbeli megállapodás (MVH és a szerv között). (6) A feladatot átvevő szervet ellenőrizheti 1. a MVH és 2. azon szervek is, akik az MVH-t ellenőrizhetik. Ilyen szerv: OBI, OMMI

MVH Agrárpiaci rendtartás Pályázatok Közvetlen kif. MVH megyei kirendeltségek delegálás

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladatai (1) Az egyes közösségi termékpálya rendtartások működtetése. (2) Az EMOGA mindkét szekciójához, a HOPE-höz és a SAPARD előcsatlakozási alaphoz kapcsolódó támogatások bonyolítása. (3) A nemzeti támogatások bonyolítása. (4) Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetése.

Az MVH megalakítása 1. Akkreditáció (legutóbbi országjelentés szerint: 50%-os készenlét): - nemzeti - uniós 2. Jogelődjei: - SAPARD Hivatal - Agrárintervenciós Központ (AIK) 3. Tanulságok a SAPARD Hivatal szervezésénél 4. Regionalizmus és MVH: - előbb a régió,k majd a megyék győzelme

Köszönöm a figyelmüket!