A budapesti egyetem pedagógus professzora: WESZELY ÖDÖN MUNKÁSSÁGA Morvay-Sey Kata I. évf. PhD hallgató PTE BTK Oktatás és Társadalom Iskola 2008.

Weszely Ödön (1867-1935) Neveléstudós, tudományszervező Elméleti és gyakorlati szakember Több évtizedes gyakorlati tapasztalat (iskolaigazgató) A pozsonyi, pécsi és budapesti egyetem pedagógusprofesszora Nyitottság (külföldi és hazai irányzatai és kutatási eredményei ránt)

1867. augusztus 23-án született Pesten Polgári iskolából, különbözeti vizsgákkal főreáliskolában folytatta tanulmányait Irodalmi érdeklődés, versek írása álnéven 1866-ban főreáliskolai érettségi (később görög és latin különbözeti vizsga) Budapesti Egyetem bölcsész karának hallgatója (11 félév) – magyar és német filológia filozófiai és pedagógiai előadások (Lubrich, Kármán, Horváth) 1894-ben bölcsészdoktori szigorlat (magyar irodalom, német filológia és esztétika)

Egyetemi évei során felfigyeltek tehetségére Cikkek megjelenése (Philológiai Szemle) Eötvös ajánlására Horváth Boldizsár miniszter magántitkára lesz 1889-től tanított (tanulmányai mellett) elemi, majd polgári iskola 1899-ben középiskolai tanári oklevél megszerzése (magyar, német nyelvből és irodalomból) 1890-es évek közepétől pedagógiát oktat tanítóképzőben és rajztanár képzőben 1899-1906-ig főreáliskola tanára, 1906-tól az iskola igazgatója szűkebb szakterülete iránt érdeklődött (irodalomtörténeti értekezések, nyelvi-irodalmi tankönyvek)

Pedagógia, elméleti pedagógia felé fordulás (Kármán és Rein) 1895- jénai nyári kurzus 1890-es évek közepe bekapcsolódik a magyar pedagógia szervezeti életébe 1894- felvétel kültagként a Magyar Paedagogiai Társaságba (1902-rendes tag) 1905 - Első pedagógiai tankönyvei: „Pedagógia (Nevelés- és tanítástan)” illetve „Népiskolai tanítástan és módszertan” címmel. 1907-12 - A „Magyar Pedagógia” főszerkesztője 1910 - magántanári habilitáció főváros közoktatásügyének átszervezője (szakfelügyelet, tantervek)

1912- Fővárosi Pedagógiai Szeminárium létrehozása 1918- a pozsonyi egyetem pedagógiai professzora 1921- a pozsonyi bölcsészkar PÉCSRE kerül 1923/24-es tanévben a bölcsészeti, történelemtudományi és orvostudományi kar megkezdte működését Pedagógiai Intézet létrehozása (könyvtár, laboratórium)

1923-25- a kar dékánja 1929-30- az egyetem rektora 1923 - „Bevezetés a neveléstudományba” című műve 1935 - kinevezés a Pázmány Péter Tudomány-egyetem pedagógiai tanszékének élére 1935. március 6-án elhunyt tüdőgyulladásban

MUNKÁSSÁGA 1909-„A modern pedagógia útjain” rendszerezési törekvések herbarti hatások A pedagógia - két segédtudományon, az etikán és a pszichológián alapszik 1923-„Bevezetés a neveléstudományba” nevelés legalapvetőbb kérdései filozófiai alapok, összefüggések a nevelés értékelméleti megalapozása

"Ha a neveléstudomány ki akarja tűzni a nevelés céljait s fölépíteni a célok egy következetes és harmonikus rendszerét, a célok megállapításánál azt kell mérlegelni, hogy mi az, ami a jövő nemzedék szempontjából értékes. [...] A neveléstudománynak itt az érték fogalmával van dolga. Meg kell állapítani mi az érték, hány félék az értékek, s a sokféle értéknek egy rangsorát megszerkeszteni„ (Weszely 1923.)

A nevelés legfőbb célja a műveltség és közműveltség biztosítása Reális értékek: Szükséges Hasznos Élvezetes Ideális értékek: Igaz Jó Szép „Pedagógiai érték az, ami elősegíti a nevelés céljait, tehát tökéletesíti az embert.” (Weszely, 1923) A nevelés legfőbb célja a műveltség és közműveltség biztosítása

"A nevelés célja tehát a kultúra, mert a kultúra segítségével képes az ember emberhez méltó magasabb rendű életet élni, a kultúra segítségével képes magasabb élethivatását fölismerni, célokat kitűzni, s ezeket a célokat elérni".  Cél az abszolút értékek elérése, a reális értékek felől az ideális értékek felé haladva KULTÚRLÉNNYÉ VÁLÁS (Weszely, 1923)

A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMEI ÉRTÉK NORMATÍV TUDOMÁNY I. TESTI NEVELÉS EGÉSZSÉG EGÉSZSÉGTAN II. TECHNIKAI NEVELÉS ÜGYESSÉG TESHNILÓGIA III. GAZDASÁGI NEVELÉS HASZNOSSÁG GAZDASÁGTAN IV. TÁRSADALMI NEVELÉS MÉLTÁNYOSSÁG SZOCIOLÓGIA V. ÁLLAMPOLGÁRI NEVELÉS HAZAFISÁG JOGTUDOMÁNY ÉS POLITIKA VI. ERKÖLCSI NEVELÉS JÓ ETIKA VII. TUDOMÁNYOS NEVELÉS IGAZ LOGIKA VIII. ESZTÉTIKAI NEVELÉS SZÉP ESZTÉTIKA IX. VALLÁSI NEVELÉS HIT TEOLÓGIA X. HIVATÁSRA NEVELÉS MUNKA SZAKTUDOMÁNYOK

TESTI NEVELÉS - TESTNEVELÉS „A testi kultúra több mint a testi képességek fejlesztése, nem pusztán testgyakorlás és a testi ügyesség fokozása” (…) „A test ápolása, gondozása, gyakorlása, erősítése, növesztése, fejlesztése, szépítése, tökéletesítése nem öncél, hanem a tökéletesebb életre való előkészület, az egész ember fölemelése magasabb színvonalra” (Weszely, 1923)

Test és lélek egysége= kultúra testi kultúra része a testnevelés nem csak a testi képességek fejlesztése Lélek „tornáztatása” = SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSE a nevelés három alapvető funkciója közül az egyik a testi nevelés! szellemi nevelés = erkölcsi nevelés + tanítás (H. Spencer alapján) H. Spencer

„ A testi nevelés a személyiségfejlesztés részeként, a nevelés feladatrendszerén belül, a fizikumra kihangsúlyozott hatásrendszert jelenti.” Tervszerű, rendszeres, céltudatos „Testnevelés alatt a pedagógiailag átgondolt, tantervileg megformált, didaktikailag felépített, módszertanilag kimunkált tárgyat értjük.” (Biróné, 2004, 38.o.) Testi nevelés a testnevelésnél tágabb fogalom, a testnevelés a testi nevelésnek csak egy része!

A testkultúra fogalma: „A testkultúra a kultúra ága, mely magába foglalja azon társadalmi, tárgyi, anyagi és szellemi javak összességét, mindazon érték és normarendszert, amely a célra irányított tevékenységek folyamatában hozzájárul az emberi személyiség egészséges testi és szellemi fejlődéséhez, önkibontakozásához.” (Prisztóka, 1998)

Prisztóka, 1998

értékteremtő funkció gyakorlati, elméleti, tárgyi és anyagi feltételek fejlesztése az egész emberiség fejlődését és fennmaradását segítő, egészségmegőrző társadalmi szerep a felpörgetett, stresszes életmód káros hatásai lehetséges válasz: rekreáció, modern mozgásformák, wellness-fitness tevékenységeknek. ALAPMŰVELTSÉG RÉSZE NEMZETI ALAPTANTERV (1995/2003): ”A testnevelés és sportolás hozzájárulhat, ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak” Általános fejlesztési követelmények: egészséges testi fejlődés, mozgásműveltség fejlesztése, motorikus képességek fejlesztése, mozgásigény fenntartása

A testkulturális értékek csoportjai: 1. Emberi testre vonatkozó értékek 2. Egészségre vonatkozó értékek 3. Az emberi mozgásra vonatkozó értékek A sporttevékenységre vonatkozó értékek A sportoló közösségre vonatkozó értékek Sport, mozgás esztétikai értékei

TESTNEVELÉS, AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS MAGYARORSZÁGI FEJLŐDÉSE Egy kis történeti áttekintés… TESTNEVELÉS, AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS MAGYARORSZÁGI FEJLŐDÉSE 16. sz. gyermek testi nevelését is nevelői feladat protestáns, később katolikus iskolák = játék, vívás és tánc 1777-ben a Ratio Educationis 1762-ben Mátyus István „Dietetica” 1794-ben Kiss József iskolába járó gyermekek testápolási ismereteire vonatkozó fejlesztés szükségessége, testgyakorlatok fejlesztő hatása 1825- megalakult a Pesten a Nemzeti Vívó Intézet.

- 1825-27-es országgyűlés az iskolai testnevelés bevezetését sürgető indítvány elutasítása testápolás és testi nevelés a szülők és az orvosok feladata - katolikus paptanárok szerepe: Szilasy János, Beke Kristóf, Májer István Széchényi István, Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos 1841 – evangélikus, református iskolákban a testgyakorlás rendes tárggyá válik 1848-javaslat a tanítóképezdék tanterveiben a gimnasztika és a vívás rendszeresítésére 1850-51-es tanév: gimnasztika bekerül a rendkívüli tárgyak közé

testnevelés kísérleti jellegű bevezetése (Eger, Győr, Ungvár, Sárospatak) 1863- Zimányi József „Testgyakorlattan” az iskolai testnevelés első magyar nyelvű szakkönyve 1868-ban a XXXVIII. tc. testgyakorlás kötelező bevezetése népiskolákban és a tanítóképezdékben 1868.évi XXXVIII. törvénycikk 88.§-a kötelezte a tanítóképezdéket a testgyakorlatok tanítására szakember- és létszámhiány 1881-ben jött létre a Magyarországi Tornatanítók Egylete, mintegy 700 fővel

ÖSSZEGZÉS a magyar pedagógia egyik kiemelkedő alakjának, életútjának és munkásságának bemutatása A kultúra részeként a testi kultúra, testi nevelés és testnevelés, testkultúra témakörének bemutatása az iskolai testnevelés kialakulásának története Magyarországon

Felhasznált irodalom:   1 Biróné Nagy Edit (szerk.)(2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus, Budapest-Pécs. 2.  Kéri Katalin weboldala http://kerikata.hu/publikaciok/text/!kek/weszely/weszel00.htm (2008.október 12.) 3. Kun László (1998): Egyetemes testnevelés és sporttörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 4. Dr. Magyar György (1992). A magyarországi tornatanítók egyletének dualizmus kori története. (1881-1918). Magyar testnevelő Tanárok Országos egyesülete, Budapest. 5. Németh András (1997): Weszely Ödön munkásságának tanterv- és művelődéselméleti vonatkozásai. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 6. Németh András (1990): Magyar pedagógusok. Weszely Ödön. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest. 7. Németh András ((1994): Weszely ödön elméleti alapműve: Bevezetés a neveléstudományba. In: Kelemen Elemér (1994): A magyar pedagógiai gondolkodás klasszikusai I. Az OPKM Hasonmás Kiadványai, Budapest 453-460.o. 8. Pukánszky Béla- Németh András: Neveléstörténet. http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/ (2008.október 13.) 9.   Prisztóka Gyöngyvér (1998): Testneveléselmélet. Dialóg Campus, Pécs-Budapest. 10. Szívós Andrea. http://iqdepo.hu/dimenzio/18/18-04-09.html (2008. október 15.) 11. Weszely Ödön (1923): Bevezetés a neveléstudományba. A pedagógia alapvető kérdései. In: Kelemen Elemér (1994): A magyar pedagógiai gondolkodás klasszikusai I. Az OPKM Hasonmás Kiadványai, Budapest

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!