A személyiség pszichikus struktúrája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gyermeki viselkedés pszichés zavarai
Advertisements

Lukács Oktatási Központ -
A szociálpedagógus segítségnyújtásának formái a Kollégiumban
A túlzott informatikai eszköz-használat veszélyei
Az iskolai szociálismunka
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT A kapcsolatok természetrajza
A VALÓSÁG ILLÚZIÓ.
Egyén a szervezetben Vezetés és szervezés BA Pécs.
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék.
Deviancia Minden tünet kialakulásánál szerepet játszik:
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)
SZERVEZETFEJLESZTÉS Dr. Magura Ildikó.
Orvos- és Egészségtudományi Centrum
A harmadik erő elméletei
Szocializáció Fogalmak:
Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalízis
kultúrfilozófiai pszichoanalízise
Alfred Adler individuálpszichológiája
Ideális – Valóságos – Sugallt Dányi Zoltán ref. lelkipásztor, pasztoral - pszichológus Budapest
Ápolásetika.
Pszichoprofilaxis és pszichoedukáció a rehabilitációban
Fenomenológiai megközelítés
Szociálpszichológia Attitűd Dr
Freud motivációs elmélete A strukturális modell
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
Személyiség- pszichológia II
A szociálpedagógus feladatai a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban
KONFLIKTUSPSZICHOLÓGIA
A SZOCIALIZÁCIÓ.
Együtt egymásért és magunkért
Miért ünnepeljük még ma is a reformációt?
Konfliktuskezelés - mediációval
A TÁRSADALMOSODULÁS LEGFONTOSABB FELTÉTELE A SZILÁRD IDENTITÁS TUDAT, VALAMINT AZ ALKALMAZKODÁSI-, A BEILLESZKEDÉSI-, ÉS A VISELKEDÉSI NORMÁK ELSAJÁTÍTÁSA.
A VEZETETT Dr. Dinnyés János egyetemi tanár Vezetéstudományi tanszék.
Szervezeti kultúra A szervezeti kultúrát meghatározó kategóriák
"Folyamodjatok az ÚRhoz, keressétek orcáját szüntelen!"
A pszichikumról általában
2007/2008 II.: MENEDZSMENT GYAKORLATOK
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
GYERMEKKORÚ ELKÖVETŐK BÜNTETŐJOGI BELÁTÁSI KÉPESSÉGE
A kriminálpszichológia
Y generáció Viselkedési jellemzők és változások az Információs Korban.
A deviancia értelmezési kerete
VII. Szervezeti kultúra
Egy gyermek története Gyermek pszichológiai vizsgálat és pszichoterápiás munka a Budaörsi Nevelési Tanácsadóban Készítette: Cz. Szabó Melinda, pszichológus.
2013. június Az Élet Igéje „De ha jót cselekesztek és ugyanakkor türelmesen szenvedtek, ez értékes Isten előtt.” (1Pét 2,20)
Személyiségünk szerepe - a lelki-, és energiaegyensúly megtartásában
Tömeges krízishelyzetek a pszichológus szemével II.
TÁMOP A-13/ A váltóműszakosok problémája 1.
13K – Tárgyalási technikák – 2. előadás
GÉNEK ÉS VISELKEDÉS.
Pszichológia előadás 2006./2007. tanév őszi szemeszter
Társadalmi kiscsoportok, konformitás és deviancia
Személyiségfejlődési zavarok
A CSOPORT HATÁSA A KLUBTAGRA
Személyközpontú gondozás
Hajléktalanügy 2015 Elakadások,átlépések,továbblépések Sikerek Dilemmák HÜT.
A szocializáció folyamata
Összeállította: Piacsek László Zoltán
Freud motivációs elmélete A strukturális modell
Fenomenológiai megközelítés
A pszichoanalízis.
A SZEMÉLYISÉG FOGALMA, SZERKEZETE, MŰKÖDÉSE, ELMÉLETEI
ÜZLETI ETIKA I. Az etika tudományának fő területei
Kakusziné Körtvélyesi Anikó
Kultúra és kommunikáció
ÉRTÉK, ESZMÉNY, NORMA A NEVELÉSBEN
Életmód, szabadidő A fogalmak tisztázása.
Előadás másolata:

A személyiség pszichikus struktúrája Dr. Pais Ella Regina tanszékvezető, pszichológus PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar

Az etika és a személyiség struktúrája Szubjektív élmények Környezet reflexiói ÉN alakulás ? ? Adott helyzetben miért úgy cselekszünk ahogy cselekszünk CÉL feltárni tetteink mozgatórugóit KULCS az ÉN mint irányító, szervező, összehangoló központ

Az ember benső meghasonlottsága Tudjuk, hogy a törvény lelki, magam azonban testi vagyok, és a bűn rabja. Azt sem tudom, mit teszek hiszen nem azt teszem, amit szeretnék, hanem amit gyűlölök. De ha azt teszem, amit nem akarok, elismerem a törvényről, hogy jó, és valójában nem is én cselekszem, hanem a bennem lakó bűn. Tudom ugyanis, hogy semmi jó nem lakik bennem, azaz a testemben, mert készen vagyok ugyan akarni a jót, de arra, hogy tegyem is, nem vagyok képes. Hiszen nem a jót teszem, amit akarok, hanem a rosszat, amit nem akarok. Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor nem is én cselekszem, hanem a bennem lakó bűn. Így ezt a törvényt látom: bár a jót szeretném tenni, a rosszra vagyok készen. Pál Apostol: A rómaiaknak írt levél

A személyiség pszichikus struktúrája Pszichológiai irányzatok: Behaviorizmus  viselkedéslélektan Alaklélektan Pszichoanalízis /S.FREUD/ Alapmodell -topografikus  fiziológiai szempontok -strukturális  társadalmi szempontok

A személyiség három fő rendszere ID SZUPEREGO EGO

Az ID működése Elfojtás: A személyiség eredendő rendszere, a lelki energia gyűjtője, ösztön-én, amely a születésünkkor is adott és energiát szolgáltat az EGO és SZUPEREGO működéséhez. Működésének alapja az ÖRÖMELV  Ösztönén: tudattalan és elfojtott vágyak összessége Elsődleges megmunkálás Elfojtás: a veszélynek minősített vággyal összefüggő, feszültségre utaló tartalmak elfelejtése tudatosból való kiszorítása

Egyéni és kollektív tudattalan elfojtott ÉN által visszaszorított késztetések kollektív tudattalan Társadalmi elfojtások, egy-egy név v. csoport adott történelmi eredményeket fojt el Pl.: kommunizmus bűnei, Benes dekrétum

Az EGO működése Szervezet igényeinek kielégítése a valóság feltételei szerintalkalmazkodás Működése: realitás-elv alapján (alkalmas helyzetet találni a szükséglet kielégítésére) Funkciója: problémás, veszélyes ösztöntörekvések elhárítása, pszichés integráció, valósághoz való alkalmazkodás Az ÉN -mint konfliktus termék (a külvilág reális állapotait kell megjeleníteni) -mint önszeretet tárgya

A SUPEREGO működése A tökéletesség etikai elve szerint működik Funkciói: - ID impulzusok gátlása a társadalom által leginkább elítélt területeken (Pl.: szex, agresszió, bűnözés…) - EGO segítése abban, hogy a reális célokat az eszmei céloknak rendelje alá (Pl.: kevesebb pénzből élni adócsalás helyett) tökéletes, értékes ember alakítása Kialakulása: környezeti (döntően családi) hatásra a születéstől kezdve

SUPEREGO funkciók kialakulásának problémái szülő – szülő Iskola - szülő 1.Környezeti hatások összehangolódásának problémái 2.Értékek gyors változása nincs stabil kapaszkodó 3.Szülői bűntudat felerősödése 4.Szuperego funkciók túl korai működési igénye (2-3 éves korban”Ne hazudj!” Túl sok tiltás, gátlás korai önszabályozó funkciók elvárása, betartatása) Következmények: regresszió, neurotikus szükségletek pl.: fokozott szeretet és tetszés igény, „játszma” tanulás Fontos! Elfogadható, meleg, szeretetteljes légkör Én-ideál problémássá válik

A SUPEREGO és az etikus magatartás Pszichikus erőmező Hatótényezők: ösztönök, elfojtott vágyak, a megszerzés igénye egyik oldalon (ID) társadalmi normák, törvények, elvárások, szabályok hatása másik oldalon (Szuper EGO) Két ellentétes irányú erő hat az ÉN -re EGO funkciója az egyensúlyozás Egyensúly vesztés esetén tünetek jelenhetnek meg

A SUPEREGO és az etikus magatartás Az egyensúlyvesztés következményei ID SUPEREGO Túlszabályozott, merev, erősen megfelelni akarás Erős konformitás Csökkenő kreativitás Magas szorongás Büntudat stb. Spontaneitás Gyakoribb társadalmi ütközés Etikátlan magatartás Törvény mezsgyéjéről való letérés Gátlástalanság Kreativitás

SUPER EGO elfojtása Helyzet: Politikai – társadalmi – csoport norma váltásnál Az újjal való azonosulás a régi elfojtásával járhat együtt Hibás társadalmi „szerződés” –nél le kell mondani a felettes én egy részéről, hiszen annak túlműködése veszélyezteti a „társadalmi szerződés” működését. A nem autentikus közösség a super egoval szemben kidolgozza a visszaszorítás, a megnyirbálás mechanizmusait Következmény: „Nem én tehetek róla, hanem a szituáció” (Megélhetési bűnözés)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!