Trópusok időjárását meghatározó folyamatok I. Monszun Az általános légkörzés nagyléptékű, évszakos változásai az alacsonyabb földrajzi szélességeken nagyfokú szabályszerű- séggel érvényesülnek. A termikus Egyenlítő évszakos vándorlásához köthető irány- változást a passzát szelekben monszunnak nevezzük.
A hőmérsékleti Egyenlítő évszakos mozgásához köthető szélirány változás.
A monszun definíciója: Az uralkodó szélirány januárban és júliusban legalább 120°-al eltér. Az uralkodó szélirány átlagos relatív gyakorisága januárban és júliusban egyaránt meghaladja a 40%-ot. A közepes szél legalább a jelzett két hónap valamelyikében meg- haladja a 3 m/s-ot. Az adott térség 5°-os koordináta mezejében kétévente legfeljebb egy ciklon – anticiklon váltás történik
Trópusi monszun területek
Szubtrópusi ciklon A szubtrópusi és a trópusi övek legnagyobb méretű ciklonális örvényei a hideg középpontú szubtrópusi ciklonok. A Rossby hullámok mélyen lenyúló nyúlványiból keletkeznek.
Szubtrópusi ciklon műhold felvételen
Trópusi ciklon
Jellemzői: a ciklon átmérője kb. 500 kilométer a ciklon középpontjában igen alacsony (kb. 900 mb) a felszíni nyomás a ciklon középpontja felhőmentes (ciklon szeme), a szelek gyengék és a hőmérséklet magasabb mint a környezetben a ciklon szemének átmérője néhányszor 10 km a legerősebb szél és csapadékhullás a ciklon szeme mellett figyelhető meg, itt alakulnak ki a legintenzívebb zivatarfelhők a ciklon közepétől kifele haladva a konvektív aktivitás csökken.
Trópusi ciklon kialakulásának feltétele: óceánok felett, víz hőmérséklete 26,5°C, kivéve az Egyenlítőtől északra és délre kiterjedő 5°-os sáv. Trópusi ciklonok pályája: kezdetben észak-nyugati irányba, majd a 20° szélességi kört elérve észak-keleti irányba mozog. Nk (keringés) + Nf (forgás) = állandó
Trópusi ciklon kialakulása és mozgása
Trópusi ciklon megszűnése: viszonylag rövid élettartamú (hét), hideg tengerfelszín felett, vagy szárazföld felett.