1 2 3

RAPHIDIOPTERA – tevenyakú fátyolkák lárva és imágó is ragadozó Két pár, átlátszó szárny nagy, kidülledő összetett szem megnyúlt előtor

Óriás tevenyakú - Lesna major Észak-európai faj. Hazánkban hegyvidékeken. Lárva: öreg fák kérge alatt fejlődik. 2x áttelel, 3. év április: bábozódik. Az imágó erdei tisztásokon májustól augusztusig repül.

terepgyalorlat 2005. 05.

NEUROPTERA - recésszárnyúak csáp: általában fonalas vagy gyöngysorszerű ( lehet bunkós és fésűs is) szájszerv: lefelé irányul szárnyerezet: sűrű, hálózatos. Sokuk szárnya tarka, foltos. Lárva: ragadozók, rágóik szívófogakká alakultak kétszer vedlenek imágók: többségük ragadozó

Chrysopidae – zöldfátyolkák Közepes méret, törékenyek szárnyerezet: halvány zöld. Lárváik levéltetveket fogyasztanak. imágók: nektár, pollen, gomba Aranyszemű fátyolka - Chrysopa perla A petéket a potrohból kihúzott szálakra ragasztja. levéltetű fogyasztása miatt rendkívül hasznos. Alkonyatkor rajzik. Kellemetlen szagot áraszt.

terepgyakorlat 2005 05

Aranyszemű fátyolka - Chrysopa perla

Hangyalesők – Myrmeleontidae Végükön megvastagodott, bunkós csáp, nagy szemek. Szárnyaik, potrohuk megnyúlt. Az imágó és a lárva egyaránt ragadozó. Közönséges hangyaleső - Myrmeleon formicarius Kedveli a homokos területeket. lárva tölcsér alakú csapda aljában vár áldozatára a gödörbe hulló apró állatokra homokot szór, majd ráugrik és kiszívja testnedveit

terepgyakorlat 2005 05

HYMENOPTERA

2 pár hártyás szárny a 2. elülső szélén kapcsoló horgok (hamulus) szárnyerezet redukálódott, ált 4 hosszanti ér utótor + első potrohszelvény fuzionál (kivétel: Symphyta alrend) darázsderék: az első potrohszelvények karcsúak (kivétel: Symphyta alrend) tojócsövük van szájszerv: rágó vagy nyaló számos parazitoid faj szoliter életmódú és különböző szintű szociális életmódú fajok hímek: haploidok, nőstények: diploidok holometabol fejlődés, polypod v. protopod lárva, szabad báb (gubóban) A bogarakat követően a második legnagyobb fajszámú ordo (130000 leírt faj)

darázsderék: nincs van Symphyta Apocrita Alrendek: Terebrantes Aculeata Alrend: Symphyta

1. pár szárny hamulusok 2. pár szárny 2. pár szárny elülső szegélye

Subo: Symphyta - Növényevő darazsak a potroh széles alapon ízesül a torhoz ősi, parafiletikus, fajokban a többinél szegényebb csoport ősi bélyegek: gazdag szárnyerezet, növényevők gyengén repülnek tojócsövük oldalirányban lapított, fűrészes polypod lárva („álhernyó”) több mező- ill. erdőgazdasági kártevő

Pamphiliidae - Szövődarazsak   Lapos test, kiszélesedő potroh. Csápjuk hosszú, fonalszerű. Álhernyóik selyemfonalból hálót szőnek és ebben táplálkoznak, vagy leveleket sodornak össze. Gyümölcsösök kártevői. Pamphylius silvaticus – erdei szövődarázs

Siricidae - fadarazsak tojókészülék: erőteljes, fűrészes Csáp: fonalszerű Test: hengeres. Lárva: beteg fában fejlődik Tremex fuscicornis – sárgagyűrűs fadarázs

Nagy fadarázs - Sirex gigas Beteg fenyőfákban, tuskókban fejlődik. Az egészséges fákat kerüli. peterakás: a tojókészülék szúrócsatornájában a szúróserték fűrésszerűen fel-le mozgnak Az üregbe váltakozva petét és egy mirigyének speciális, gombatartalmú váladékát helyezi. a gomba által bontott cellulóz a lárva tápláléka

Cephidae - Szalmadarazsak Puha testük hengeres, karcsú, oldalról enyhén lapított. Fonalszerű csápjuk hosszú, a vége felé megvastagodott. Előhátuk megnyúlt. A potroh első szelvénye kissé összeszűkült. Mezőgazdasági, erdészeti kártevők. Csökevényes torlábú lárváik növények szárában, elsősorban gabonafélékben fejlődnek.  

Közönséges szalmadarázs - Cephus pygmaeus Gabonafélék veszedelmes kártevője. A nőstény petéit a gabonafélék legfelsőbb izébe rakja. lárvák lefelé haladva a szárat maguk mögött kitöltik rágcsálékkal Mire a gabona beérik, a legalsó ízbe jutnak.  

Tenthredinidae - levéldarazsak Lárva: álhernyó, potrohán 6-8 pár álláb Lepkehernyó: 5 pár potrohláb lárva növényevő, imágók ragadozó Több fajuk is szaporodik szűznemzéssel. Athalia sp. Athalia rosae - repcedarázs polypod lárva, „álhernyó”

Rhogogaster viridis – zöld levéldarázs

Athalia rosae - repcedarázs Petéit egyesével a levél fonákjára, a levéllemez szélére rakja. A feketésszürke hernyók három-négy hétig tartó fejlődése alatt a tápnövényüket csupaszra rághatják  növény elpusztul.

Subo.: Terebrantes - tojókészülékesek a tojócső vékony, olykor igen hosszú bonyolult tojókészülék (védőhüvely, szúróserték, petecsatorna) többségük lárvái parazitoid (hiperparazitoid) életmódúak többeknél előfordul partenogenezis és poliembrionia (blasztomérák szétválnak, és minden sejtcsoportból önálló egyed fejlődik) protopod lárva alkalmazott növényvédelem: fürkészeket kártevők ellen

Ichneumonidae – Valódi fürkészek Toruk látszólag 4 szelvényből áll áltorszelvény: 1. potrohszelvény szorosan a torhoz nőtt A potroh többnyire vékony nyéllel kapcsolódik a torhoz („darázsderék"). Hosszú tojócsövükkel védekezésképpen szúrni is tudnak. Petéiket valamilyen pók, rovar petéjébe, lárvájába, főleg hernyókba, levéltetvek lárváiba és bogárlárvákba rakják. Több fajuk hiperparazita, más parazita fürkészek lárváiba helyezik petéiket.

(lárvája lepkehernyókban fejlődik ) Ophion luteus - nagy sarlósfürkész (lárvája lepkehernyókban fejlődik ) Hypamblys albopictus protopod lárvája (levéldarázs hernyójában él)

Croesus septentrionalis

Rhyssa persuasoria - óriás fenyődarázsfürkész (petéit bogarak- és fadarazsak fában élő lárváiba rakja)

Braconidae - gyilkosfürkészek Cotesia glomerata – káposztalepke gyilkosfürkész a bábozódásra érett lárvák kibújnak a hernyóból nőstény peterakás közben

Cynipidae - gubacsdarazsak Növényi szövetekbe rakott pete körül a darázsfajra jellemző szövetburjánzás indul meg  gubacs Fajra jellemző színű, alakú, méretű szövetburjánzás, ún. gubacs keletkezik. Álcakamrából, táplálórétegből és védőrétegből állnak. A gubacsban 1 vagy több lárva fejlődhet, ennek alapján lehet egy, vagy többkamrás. Gyakori a partenogenetikus és kétivaros nemzedékek váltakozása Számos fürkészdarázs fejlődik gubacsdarázs-lárvában Egyes gubacsokat magas csersav tartalmuk miatt a bőrgyártásban használták cserzésre.

Gubacsdarázsba petéző fürkész

Diplolepis rosae – rózsagubacs Cynips hungaricus – nagy magyar gubacs Egykamrás Nemzedékváltakozással fejlődik. Csersav tartalma eléri a 20 %-ot, Diplolepis rosae – rózsagubacs Többkamrás. Vadrózsán gyakori Nőstény szűznemzéssel szaporodik Egynemzedékes faj. A lárva telel át és tavasszal fejlődik imágóvá.

Cynips quercusfolii - golyógubacs A megtermékenyítetlen nőstény a tölgy rügyeire petézik. A fejlődő darazsak megtermékenyítés után a levelek fonákjára rakják petéiket.

Cynips kollari – osztrák gubacs A gubacs mindig csak az ágakon fejlődik.

Subo.: Aculeata - Fullánkosak a tojócső fullánkká módosult, a peterakásban nem vesz részt szoliter és szociális életmódú rovarok monofiletikus csoport Fullánk: védekezés, zsákmányszerzés nyugalomban a fullánktokba van behúzva körülötte különböző méregmirigyek felületén apróbb vagy nagyobb visszafelé álló horgok lehetnek

Chrysididae - fémdarazsak Kültakarójuk általában pompás, fémes csillogású arany, zöld, tűzpiros, ibolya, vagy kék színekben ragyog. Testükön apró, pontszerű benyomódások láthatók. Tojócsövük ízei teleszkópszerűen egymásba tolhatók. Vészhelyzetben teljesen össze tudnak gömbölyödni. Petéiket vadméhek, kaparódarazsak bölcsőibe csempészik.

Chrysis ignita – tűzvörös fémdarázs interferencia színek; lárva Hymenopterák parazitoidja; imágók veszély esetén kellemetlen bűzt árasztanak

Scoliidae - tőrösdarazsak Legnagyobb darazsaink tartoznak ide. Szúrásuk nagyon fájdalmas. Petéiket bogarak megbénított pajorjaira, hártyásszárnyúak lárváira rakják.

Megascolia flavifrons – óriás tőrösdarázs Ritka, védett faj (Vörös Könyvben szerepel!) a legnagyobb európai Hymentoptera, a szintén veszélyeztetett Oryctes nasicornis parazitoidja Megascolia flavifrons – óriás tőrösdarázs

Formicidae - hangyák

Euszociális rovarok, kasztok morfológiailag is nagyon jól elkülöníthetők Térdes csáp Jelentősebb alcsaládok (újabban egyes kutatók külön családnak tekintik őket): Formicinae: „egybütykös hangyák”: az első, elkeskenyedő potrohszelvényről egy bütyök ered, fullánk csökevényes, mandibulával harapnak, majd a sebbe hangyasavat fecskendeznek Formica rufa – erdei vöröshangya (mindenevő: rovarok, mézharmat, növényi magvak stb.) Camponotus spp. – lóhangyák (növényevő, fatörzsben váj járat- és kamrarendszereket) Myrmicinae: a második potrohszelvény is kicsi, bütyökszerű („kétbütykös hangyák”) Monomorium pharaonis – fáraóhangya (behurcolt, kozmopolita, nálunk kizárólag szinantróp faj, valósz. D-Ázsiából terjedt el) Myrmica spp.

Nőstény Hím Dolgozó Monomorium pharaonis - fáraóhangya

Formica rufa – erdei vöröshangya bütyök az 1. potrohszelvényen királynő hím dolgozó mono- és polygyn államok boly alapítása: megtermékenyített nőstény néhány dolgozóval elvonul vagy: egyedül elfoglalja egy idegen faj (pl. F. fusca) fészkét: megöli a királynőt és petézni kezd

Hangyaboly (erdei vöröshangya) legnagyobb létszámú rovarállam (rendszerint polygyn: egyszerre több királynő)

Terepgyakorlat

Formica rufa – erdei vöröshangya

Óriás lóhangya - Camponotus herculeanus Fészke szabálytalanul futó járatokból és sejtszerű kamrákból áll. A fa gesztjét rágják. A fészket mindig a törzs alján kezdik építeni és évről-évre nagyobbítják.

királynő Gyepi hangya - Tetramorium caespitum Rendszerint csak egy petéző nőstényük van. Idegen bolybéliekkel ellenségesen viselkednek. Saját bolyukban nem ritkán más fajok is élnek dolgozó

Eumenidae – magános darazsak aggregációk: több nőstény egymás közelében petézik, de kooperáció nincs köztük! kürtők Az elkészített fészekbe megbénított rovarlárvát helyeznek, majd a petéket mellé rakják. nyugalomban hosszában összehajtott redős szárny

Közönséges kürtősdarázs - Ancitrocerus parietum

Vespidae - társas redősszárnyú-darazsak Vespa crabro - lódarázs Morfológiai különbség csekély a kasztok között, egyéves családok, lárvákat rovarokkal táplálják, a fészek anyaga cellulóz („darázspapír”), farostokból készül.

Vespa crabro – lódarázs és belsővázas fészke

Paravespula germanica – német darázs földalatti belsővázas fészke

Kecskedarázs - Paravespula vulgaris királynők dolgozó

Padlásdarázs - Polistes nimpha Többnyire a tetőlécekre ragasztja széles alappal, egysejtsoros fészkét. Mély lyukakat rág az édes; lédús körtébe; szilvába és néhány más gyümölcsbe. Lárváikat a dolgozók feldarabolt rovarokkal, rovarlárvákkal etetik.

Polystes gallicus – francia darázs és fészke Egysejtsoros lépét egy nyéllel növények szárára, tetőszerkezetre ragasztja. Az áttelelő nőstény egy 70-80 darázsból álló kis telepet nevel. A fiatal államok tagjai gyakran dolgozókat rabolnak maguknak.

Szászdarázs - Dolichovespula saxonica Padláson, az eresz alatt, vagy erdei fák ágain akadhatunk rá fordított köcsög alakú, mesterien megépített fészkére. A fészeknek egy külső burka van, ezen belül találjuk a sejteket.

Sphecidae - kaparódarazsak Magánosan élnek, petéiknek ivadékbölcsőt készítenek, vagy azt más darazsak fészkébe helyezik. Fészküket általában a laza talajba kaparják, vagy sárból építik. Élősködők is akadnak köztük. hernyókat bénít és földalatti járat végén van a bölcsője Ammophila sabulosa – homoki hernyóölő

Sceliphron destillatorium –gyakori lopódarázs és sárfészke pókokat bénít

Apidae - méhek Apis mellifera - háziméh

Pollengyűjtés Kosárka pollennel

Apis mellifera - háziméh pollengyűjtő apparátusa kosárka pollen nélkül háziméh 3. pár lábának belső és külső oldala Pollenfésű, kefe, sarkantyú tibia 1. tarsusíz

Háziméh nyaló szájszerve rágók Alsó ajak: 2 glossa összeforrt, ajaktapogató jól fejlett rágók Állkapocs: cardo kicsi, stipes hosszú, galea és lacinia összeforrt, megnyúlt, tapogató csökevényes Háziméh nyaló szájszerve

„riszálótánc” (irány és távolság megadása) A háziméh „tánca” (Karl von Frisch, Nobel-díj !) „riszálótánc” (irány és távolság megadása)

Bombus terrestris – földi dongó dongó fészek Bombus terrestris – földi dongó pár száz fős családok Bombus lapidarius – kövi dongó

Bombus terrestris – földi dongó

Xylocopa violacea – kék fadongó Aggregációkban élő rovar (kooperáció nincs a nőstények között), száraz fákban (régi fa villanyoszlopokban) készíti fészkét

Ordo: Trichoptera – Tegzesek Az imágók molylepkékre emlékeztetnek. Két pár szárnyukat sűrű szőrzet borítja Szívó szájszerveik vannak. Különböző típusú lárváik lehetnek: a ragadozók szabadon élő, campodeoid, a fogóhálót készítők szintén szabadon élő, szerves törmeléket (=detritusz) fogyasztó fajok lárvái tegezt készítő, ún. eruciform típusúak.

Nagy pozdorján - Phryganea grandis Lárvái ragadozók, rovarlárvákat esznek. Az imágók növényi nedveket, nektárt szívnak. Holometabólia. Kikelő lárva növényi részekből spirálisan csavart tokot készít.