1 2 3.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Balogh Dóra
Advertisements

Nagy fehér cápa.
Vizeinkben élő gerincesek
Ízeltlábúak törzse.
Rovarok.
Tavirózsa, tündérrózsa
Városlakó állatok.
Ízeltlábúak törzse.
A mosómedve.
Élet a víz körül.
A sarkvidéki fagyos területek élővilága
Közép-Európa magashegységeinek élővilága
A parton és partközelben
Az év denevére: ALPESI DENEVÉR (Hypsugo savii).
Pikkelykék Ezüstös ősrovar.
Macskaféle ragadozók.
Barna varangy Szárazföldön él peterakás vizhez kötött rovarevő
MAGYARORSZÁG LEPKEFAJTÁI
A Tisza környékén élő madarak
A Tisza büszkesége A tiszavirág Előadó: Purgel Adrienn 12. C.
Készítette: Vomberg Fanni Virág
Jellemezze a méh testfelépítését és külső szerveit!
Százlábuak.
A rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.
A Kullancsok.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Madarak Rigó Marcell 7.B Felkészítő tanár: Salamon Róza Dr.Török Béla Általános Iskola 1142 Budapest, Rákospatak u.101.
Rovarok – Insecta.
Készítette: Rácz Imre Vince
A védett növények
Rovarok a fákon és a fában
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Ízeltlábúak Készítette: Főző Attila.
A nyílméregbéka.
2013. ÉV KÉTÉLTŰJE: A BARNA ÁSÓBÉKA.
Menyhal (Lota lota L.) A maga módján egyedülálló. Hazánkban a tőkehalfélék családjának egyedüli tagja.
Gyűrűsférgek törzse.
Egyszer volt, hol nem volt… A fejtetvesség kezelése a 21. században
ÉLET A TUNDRÁN.
Házi légy Mindenhol előfordul , ahol van meleg és napfény!
Havasi gyopár, zerge, szirti sas
Füsti fecske.
ŐRSÉG NÖVÉNYVILÁGA Kitti, Anett BIOLÓGIA.
Kén-dioxid indikátorok: a zuzmók
Aranyos futrinka Fémes aranyzölden csillogó rovarok, férgek csdigák
Állandóan fagyos éghajlat Jegesmedve, borjúfóka, pingvinek
- Olasz sáska, zöld lombszöcske, mezei tücsök -
Bárhová lépsz, ott vannak
Rejtőzködő „lakótársak”
A füves puszták élővilága
Százlábúak,rákok és pókszabásúak
Hazai halaink KÉSZÍTETTE: Laukó Emese 3.c.
Baromfiudvar lakói.
Rovarok (folytatás).
Ízeltlábú fajismeret.
Rovarok a vízben, vízparton
Nyitvatermők törzse.
Készítette: Tremmel Máté
Rétek állatvilága 1..
A sivatagok élővilága.
Csodálatos madárvilág
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK.
16. lecke Az ízeltlábúak.
Rovarok (folytatás).
15. lecke A puhatestűek és a gyűrűsférgek
Rovarok a vízben,vízparton
Az ízeltlábúak II. A rovarok.
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK. R ÉTEK sík  Hazánkban nagy kiterjedésű rétek találhatók, főleg a sík vidékeken.  A rétek élővilága több fényhez jut, mint az.
Az év növényei, állatai – 2019
Előadás másolata:

1 2 3

1. ordo ZORAPTERA – pillásszárnyú tetvek - ~30 faj - kicsik (3 mm) szárnyas v szárnyatlan is lehet a nőstény és hím is egy adott fajon belül különböző formák lehetnek (vak-szemes, pigmentált-depigmentált, szárnyas-szárnyatlan) - hasonlítanak a termeszekre táplálék: gomba, spóra, atka, kis rovartetemek

Zoraptera: zorapterans, angel insects Gregarious fában, korhadó~, fakéreg alatt néhányuk vak, pigmenthiányos, és szárnyatlan, míg ugyanezen faj más tagjai sötéten pigmentáltak, összetett szemük van és szárnyuk

2. ordo PSOCOPTERA – fatetvek, fürge tetvek - ~ 5500ja, Mo: ~70 - kicsik (6 mm) nagy fej, rágó szájszerv, szövőmiriggyel szárnyatlantól szárnyasig mindenféle lehet növény- és szerves törmelékevők párás helyeken, fákon, fészekben szabadon élők gyakran közös szövedékben könyvekben, gyűjteményekben is

Trogium pulsatorium – portetű v. gyakori zugtetű

3. ordo PHTHIRAPTERA – tetűalakúak a Psocoptera leszármazottai (sok fatetű fészekben él) 3,000 faj - Anoplura (szívó szájszerv) - Mallophaga (rágó szájszerv) madarak madarak 500 faj pár faj elefánton, emlősök emlősök varacskos disznón

Phthirus pubis – lapostetű Phthiraptera: tetvek (lice) kicsik, laposak, szárnyatlanok mind külső parazita madarakon, emlősökön kórokozók, betegségek vektorai gazdaspecifikusak, sok faj csak 1 gazdafajon él ua gazda más testrészein más fajok élhetnek táplálkozás: vérrel, hajon, tollon, bőrön Phthirus pubis – lapostetű

Pediculus humanus capitis Pediculus humanus h. – ruhatetű kiütéses tífusz és a visszatérő láz kórokozóit (Rickettsia provazeki és Borrelia recurrentis) terjesztheti. Pediculus humanus capitis – haj- v. fejtetű

4. ordo THYSANOPTERA – tripszek hólyagoslábúak v rojtosszárnyúak thysanos: rojtos - 5000 faj - többnyire virágokon, van ragadozó is - betegségek vektorai fejlődésük egyedülálló neometabólia: 2 lárvastádium 1 félig nyugvó elő-nimfa 1v2 nyugvó nimfa (~ a bábok) aszimmetrikus szájszervük szúró-szívó típusú

Wings present or absent, when present are fringed with long hairs Metamorphosis is somewhere between simple and complete because some preadult instars have wings but more like complete metamorphosis because some wing development is internal and there is a pupal stage preceeding the adult stage. Small 0.5-5 mm in length Wings present or absent, when present are fringed with long hairs Sucking mouthparts Parthogenesis present in some species Plant feeders and vectors of plant diseases Some are predators

Thrips tabaci – dohánytripsz

5. ordo HETEROPTERA – poloskák 1 mm-től 10 cm többé-kevésbé lapított test

5. ordo HETEROPTERA – poloskák scutellum

1. pár szárny: félfedő (hemielythrum) Bőrszerű része a corium, hártyás a membrana. 2. pár szárny: hártyás, a félfedő alá teljesen behúzható. Repülés: a két szárnypár összekapcsolódik nyugalomban a szárnyak laposan fekszenek a potroh felett. Az utómellen nyíló bűzmirigyek főleg védekező szervek. Elsősorban növényevők, de sok ragadozó, vérszívó is van.

Infraordo: Nepomorpha - Vízi poloskák Csápjaik rövidek, a fej alsó vagy oldalsó árkában fekszenek, felülről nem láthatók. A fajok nagy része vízben él, ezek aktív úszók, áramvonalas testűek és gyakran úszólábakkal rendelkeznek. Többségük ragadozó.   Familia: Corixidae - Búvárpoloskák Csónakszerű testük sötét színű, hátoldaluk szélesen lapított. Szipókájuk rövid. Az első láb lapátszerű vagy hengeres, a második kapaszkodó, a harmadik úszó. Élőhelyük növényzettel dúsan benőtt, álló- vagy lassú folyású vizek. A víz aljzatán tartózkodnak. Algákat, elhalt növényi részeket szívogatnak, de ragadozók is lehetnek. Kitűnő repülők.

Corixa punctata - Nagy búvárpoloska Felül fényesbarna, foltos rajzolattal. 13-15 mm. Petéit vízinövényekre ragasztja. Két nemzedéke fejlődik.

Familia: Notonectidae - Hanyattúszó poloskák Szárnyaik tetőszerűen fedik a potrohot. A vízben háton úsznak. Hasoldaluk középéle és a potroh szegélyszőrei között szállítják a levegőt. Hátoldaluk világos, hasoldaluk sötét. Repülés előtt megszárítják szárnyaikat. Ragadozók, a kis halakat is megtámadják. Szúrásuk fájdalmas. Notonecta glauca - Közönséges hanyattúszó poloska 15 mm. Gyakran zöldes árnyalatú, egyébként barnássárga. Tavasszal petézik vízinövényekbe. Egyetlen generációjából az imágók telelnek át.

Naucoris cimicoides - Csíkpoloska Familia: Naucoridae - Csíkpoloskák Testük széles, erősen lapított, fejük is széles. A szipóka rövid, kúp alakú. Ragadozók. Naucoris cimicoides - Csíkpoloska Zöldes, vagy sárgásbarna, feje, előháta, lábai világosak. 12-16 mm. Petéit vízinövényekbe rakja. Vízi rovarokat, csigákat, frissen kelt halakat támad meg és szív ki. Szúrása az emberre is fájdalmas. Sík- és dombvidékek állóvizeiben közönséges.

Nepa cinerea - Víziskorpió Familia: Nepidae - Víziskorpiók 8. potrohszelvényük két hosszú nyúlványban végződik, amelyek légzőcsövet (sypho) alkotnak. Első lábuk bicskaszerű fogólábbá módosult. Álló- vagy lassan folyó vizek aljzatán, vagy vízinövényeken mászkálnak. Ragadozók. Nepa cinerea - Víziskorpió Szélesen lapított, ovális testű. Potroha a szárnyak alatt piros. 16-22 mm. Petéit vízinövényekbe rakja. Az imágó nem tud repülni. Falánk ragadozó, még a halivadékot is megtámadja. Egy nemzedéke van, az imágó a vízparton telel át.

Ranatra linearis - Botpoloska 3-4 cm, megnyúlt, pálcikaszerű. Vízinövények között tartózkodik. Tavasszal a vízen kívül is mászkál, ilyenkor repülni is szokott.

Gerris paludum - Közönséges molnárpoloska Infraordo: Gerromorpha - Kétéltű poloskák Testük hasoldalát bársonyszerű, ezüst vagy sárgásfehér szőrzet borítja. Csápjuk fejlett, felülről látható. A fajok legnagyobb része a vízfelszínen él, de előfordulhatnak a vízparton, iszapon, nedves moha között is. A hátulsó végtagok megnyúltak, a lábfej karmai nem végállásúak, esetleg szőrpamat segíti a támaszkodást a víz felületén. Ragadozók. Familia: Gerridae - Molnárpoloskák . Első lábuk fogóláb. Második és hamadik pár lábuk igen hosszú. A víz felületén futkosnak, az ide hulló apró rovarokat fogyasztják. Ragadozók, csak a nyugodt vizeket kedveli. Gerris paludum - Közönséges molnárpoloska 14-16 mm. Fején és az előhát elülső részén sárgásvörös hosszanti vonal húzódik. Petéit a vízfelszín alá, vízinövényekre ragasztja. Télen elhagyja a vizet és avarban, kéreg alatt, búvóhelyeken telel.

Infraordo: Cimicomorpha - Vérszívópoloska-alkatúak Csápjuk fejlett, hosszú. Testükön nincs bársonyszerű szőrözet. Szárazföldiek, rendszerint a növényzet valamely szintjében fordulnak elő, növényevők vagy ragadozók. Familia: Tingidae - Csipkés poloskák 2-5 mm-esek. Széles előhátuk és félfedőik finoman csipkések. Előhátuk hátrafelé megnyúlt, elfedi a scutellumot. Levelek és virágok alsó oldalát szívogatják. Sok fajuk kártevő.   Stephanitis pyri - Recés levélpoloska 3 mm. Szárnya üvegszerű, a középmező háztetőszerűen kiemelkedik. A pajzs nagy, lemezes tarajú. Minden magvas és csonthéjas gyümölcsön, eperfélén előfordul. 1-4 nemzedéke fejlődhet. Az imágó telel át.

Familia: Reduviidae - Rablópoloskák Testük nagy, megnyúlt. Fejük a szemek mögött befűződik, nyakszerű, csápjuk térdszerűen hajlott. Szipókájuk erős, hegyes, erősen görbült. Valamennyi fajuk ragadozó. Növényeken, virágokon leselkednek, rovarokat zsákmányolnak.

Reduvius personatus - szemetes zugpoloska Leírás: Az egész testét por fedi, amit az állat ösztönösen szór időnként magára, s így a környezetébe tökéletesen beleolvad. 16-18 mm. Életmód: Lakásokban kaszáspókokat, legyeket fogyaszt, a mezőn főleg a virágokon élő rovarokat ejti el.

Sp.: Rhinocoris iracundus - Gyilkospoloska 14-17 mm-es, fekete-piros állat. Száraz, meleg helyeken a talajon vagy növényeken tartózkodik. Szúrása az embernek is fájdalmas.

Familia: Cimicidae - Vérszívó poloskák Erősen lapított testű, kerekded, 3-6 mm-es rovarok. Világos vagy feketésbarna testük egyenletesen, sűrűn szőrös. A hátsó szárnyak elcsökevényesedtek, az elülsőkből kis pikkelyek maradtak meg. Állandó testhőmérsékletű állatok vérét szívják, rendszerint éjjel. Bűzmirigyeiket nem tudják elzárni, így azok váladéka állandóan szivárog.

Cimex lectularius - Ágyi poloska 4-6 mm. Testét merev szőrök fedik. Színe sárgás vagy vörösbarna. Elsősorban az ember vérét szívja. Éjjel hagyja el rejtekhelyét. Fél évig is képes éhezni. Egy állat több száz petét rak, teljes kifejlődése 6-8 hétig tart. Csak elhanyagolt, piszkos lakásban maradnak meg huzamosabb ideig. Őshazája a Földközi-tenger vidéke, onnan hurcolták szét a világ minden tájára. Súlyos betegségeket terjeszt (tífusz, visszatérő láz, kala-azar, lepra, stb.).

Familia: Miridae - Mezei poloskák Testük lágy, törékeny. Többségük hosszúkás, ovális alakú, közepes vagy kis termetűek. Félfedőjükön színes, jól körülhatárolható függelék (cuneus) helyezkedik el. A szárnyhártyán két sejt található. Csápjuk két utolsó íze gyakran ostorszerűen megnyúlt és elvékonyodott. Pontszemük nincs. A legtöbb fajt magába foglaló poloskacsalád. Túlnyomóan növényi nedveket szívnak (monofágok vagy polifágok), kevés ragadozó is van közöttük.   Adelphocoris lineolatus - Lucernapoloska 8-9 mm. Sárgás vagy szürkészöld. Előhátán két fekete folt látszik. Combjai feketésbarna foltokkal díszítettek. Sok pillangós növényt károsít. A legveszélyesebb lucernamag-kártevő. A tojás telel át tarlómaradványokban. A lárva 4-5 hét után, június elején alakul át imágóvá. Évente 2-3 nemzedéke fejlődik.

Infraordo: Pentatomomorpha - Címerespoloska-alkatúak Viszonylag egységes csoport. Rendszerint erősebben kitinizáltak. Talajban, talaj felszínén, növényzeten is előfordulnak. Scutelleridae - Pajzsos poloskák Pajzsuk a potroh csúcsán is túlnyúlik, befedi a szárnyakat, csak az oldalszegély marad fedetlen. Testük erősen kitinizált, domború. Növényevők. Graphosoma lineatum – Csíkos pajzsospoloska 8-11 mm. Ernyősvirágzatúakon közönséges.

Eurygaster maura - Mórpoloska Réteken gyakori, a gabona tejes kalászaiban olykor kárt tesz.

Familia: Pentatomidae - Címeres poloskák A pajzs rövidebb a potrohnál, a hártya és a pászta mindig szabadon marad. Többnyire élénk színűek. Főleg növényevők, de kis részük ragadozó. Rhaphigaster nebulosa - Bencepoloska Fekete csápján sárga gyűrűk vannak. A potroh második haslemezéből hosszú, erős tüske nyúlik előre. 14-16 mm. Réteken közönséges. Ősszel a lakásokba is behúzódik.

Palomena prasina - zöld bogyómászó poloska Szárnyhártyái barnák. Főleg fákon cserjéken él, de lágyszárúakon sem ritka. Színe alacsonyabb hőmérsékleten, késő ősszel és télen megváltozik, barna vagy vörösesbarna színűvé válik. Az avarban telel át. Jelentősége: A gyümölcsöt megmászva, emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi.

Dolycoris baccarum – közönséges bogyómászó poloska Mirigyváladékával élvezhetetlenné teszi a gyümölcsöket.

Aelia acuminata - Közönséges szipolypoloska Szürkéssárga, elhegyesedő fejű poloska. A második és a harmadik lábpár combján 2-2 fekete foltot visel. 8-9 mm. Főleg takarmányfüveket szívogat, de gabonaföldeken is károsít.

Pentatoma rufipes – vöröslábú címerespoloska gyakori faj, növények- és apróbb rovarok testnedvét is szívja

Eurydema ornatum - Díszes poloska 6-10 mm. Alapszíne kárminpiros, narancssárga, fekete rajzolattal díszítve. A káposztát a palántázástól a fejesedésig, a maghozó növényeket a virágzástól a becőérésig károsítja. 3 nemzedéke van, az imágó telel át.

Coreus marginatus - Közönséges karimáspoloska Familia: Coreidae - Karimás poloskák A potroh karimája kiszélesedett, kissé felfelé hajlik. Külsejük bőrszerű, az uralkodó sárgás-, feketésbarna színezetük és kutikulájuk struktúrája miatt. Bűzmirigyeik fejlettek. Növényi nedvekkel táplálkoznak. Coreus marginatus - Közönséges karimáspoloska 12-15 mm-es, a legnagyobb Coreida. Fahéjbarna színű. A fej csúcsán, a csápok között két tüske van. Néha a kultúrnövényeket is károsít.

Pyrrhocoris apterus - Verőköltő bodobács Familia: Pyrrhocoridae - Verőköltő poloskák Szárnyhártya nincs. Vörös-fekete vagy sárga-fekete színűek. Növényi nedveket szívnak. Pyrrhocoris apterus - Verőköltő bodobács Elsősorban a hárs és a mályva termését szívogatja. Petéit talajba, avarba rakja. A lárvák júniustól októberig fejlődnek.

Familia: Lygaeidae - Bodobácsok Hosszúkás-ovális test, előhátuk trapéz alakú. Általában egyszínűek, barnák vagy feketék, talajon élnek. Főleg növényszívogatók, némelyik ragadozó.   Lygaeus equestris - Lovagbodobács csápjai és lábai feketék. Július-augusztusban fejlődik, a talajban telel.

6. ordo: AUCHENORRHYNCHA – kabócák Szipókájuk a poloskákéval szemben egészen hátul ered, egyes esetekben csaknem az elülső lábak között. Szárnyaik egyformán hártyásak, néha az első pár bőrszerűen megvastagodott. Nyugalomban többnyire háztetőszerűen tartják a potroh felett. Repüléskor a szárnyak összekapcsolódnak és együtt mozognak. Lábfejeik 3 ízűek. Kizárólag növényi nedvekkel táplálkoznak. Nemcsak szívásukkal, hanem vírusok és egyéb kórokozók terjesztésével igen nagy károkat okoznak.

Subordo: Fulgoromorpha A középtor két oldalán a szárnyak tövén kis kitinlemezek (tegulák) találhatók. A homlok és a fejpajzs között varrat van. A csápok a szemek alatt erednek. A fajok többsége trópusi elterjedésű.   Familia: Dyctiopharidae - Bordásfejű kabócák Fejük csőrszerű, a szemeken jóval túlnyúlik. Sp.: Dictyophara pannonica - Magyar bordásfejű kabóca 14 mm-es, zöld színű (esetleg rózsaszín) állat, feje hosszú, hengeres. Alföldi gyepeken gyakori.  milia:

Delphacidae - Sarkantyús kabócák 2-8 mm nagyságú, zömök testalkatú rovarok. Harmadik lábszáruk végén mozgatható levél, vagy árszerű sarkantyú van. A nőstények között gyakori a rövidszárnyú alak. Stenocranus minutus - Orsókabóca 5-6 mm-es, sárgás rovar, fején és torán fehéres hosszanti sávokkal.

Subordo: Cicadomorpha Tegulájuk hiányzik. A homlok és a fejpajzs között nincs varrat. Rövid csápjaik a szemek mellett, a pofák környékén erednek. Kitűnő ugrók és jó repülők.   Familia: Cicadidae - Énekes kabócák Nagytestű, 1-7 cm-es állatok. Első combjuk megvastagodott, erős tüskével. Lárváik első lába ásóláb. Fejpajzsuk hólyagszerűen kidomborodó, redőkkel és rovátkákkal díszített. Szárnyuk üvegszerűen átlátszó, színes erezetű, általában a potrohon túlnyúlik. A fajokat a hangjuk alapján is fel lehet ismerni. A hímek hangadó szerve a potrohban található, a nőstények nem adnak hangot. Lárváik földalatti gyökereket szívnak. Az imágók általában fákon, cserjéken élnek.

Tibicina haematodes - Óriás énekeskabóca Teste fekete, 3-4 cm-es. Az előháton vékony vörös csíkok vannak, a potrohgyűrűk hátulsó szegélye vörös. Szárnya folt nélküli, vörösen erezett. Hangja ollóköszörülésre emlékeztet. Fejlődése leginkább a szőlővesszőhöz köti.

Cicada orni - Mannakabóca 23-28 mm. A szárnyerek mentén barna foltok vannak. Hangja négyrészes kereplés, egy perc alatt 200-szor ismétli. Szívása nyomán a kőrisfából cukortartalmú nedv szivárog, amely végül morzsalékos anyaggá szilárdul.

Cercopis sanguinolenta - Vérpettyes kabóca  Familia: Cercopidae - Tajtékos kabócák 1 cm körüliek. Harmadik lábszáruk henger alakú, rajta 1-3 tüske és a végén tüskekoszorú található. Első pár szárnyuk bőrszerű, gyakran tarkán mintázott, hátsó szárnyuk hártyás. A lárvák folyékony ürülékükből, viaszból levegővel felfújt tajtékban („kakukknyál”) élnek. Ez megvédi őket a kiszáradástól és a ragadozóktól is. Cercopis sanguinolenta - Vérpettyes kabóca Kékes fekete, az esz.-on vérvörös foltok vannak. 8-10 mm. A lárvák földalatti hasadékokban élnek 10-15 cm mélyen, a habfészek lágyszárú növények gyökereit veszi körül. Almaféléken néha káros.

Familia: Membracidae - Púpos kabócák Fejlett előhátukon hátrafelé irányuló, hosszú nyúlvány ül. Az előhátról további nyúlványok is eredhetnek. Kis és közepes termetűek. Trópusokon elterjedtebbek. Centrotus cornutus - Szarvas kabóca 8-10 mm. Az előtor hátrafelé irányuló tüskéje a test hátulsó részéig ér, ezenkívül mindkét oldalon 1-1 háromélű szarv ered. Szürkésbarna, sűrűn pontozott. Főleg szedren, málnán található.

Copyright © 2004 Lisa M. Ames Membracidae - Umbonia crassicornis Big Cypress, Collier County, Florida, USA December 26, 2004

Adult and nymph of Membracis lunata (Membracidae, Hemiptera): Maceió (Alagoas state, Brazil, 7.VIII.2007)

http://www.entomology.umn.edu/cues/4015/morpology/

Cicadella viridis - Méregzöld kabóca Familia: Cicadellidae - Mezei kabócák Kis termetűek. Testük karcsú, hátrafelé keskenyedő. Hátulsó lábszáraik hosszúak, négyélűek és több sorban tüskék díszítik. Lágyszárú növények, cserjék és fák szállítóedényeinek nedveit szívogatják. Sokszor roppant egyedszámban szaporodnak el. Elsősorban vírusterjesztésük által válhatnak kártvővé. Cicadella viridis - Méregzöld kabóca 7-9 mm. Első szárnya méregzöld vagy fűzöld. Sárgás fején fekete pontok vannak. Főleg nedves helyeken gyakori.

Philaenus spumarius – változó tajtékoskabóca

8. ordo: STERNORRHYNCHA - növénytetvek www.zool.klte.hu/download.php?id=115

Psylla mali – almafa levélbolha

Trialeurodes vaporariorum – üvegházi liszteske

Viteus vitifolii – filoxéra

Viteus vitifolii – filoxéra

Viteus vitifolii – filoxéra

Aphis fabae – fekete répalevéltetű

Aphis fabae – fekete répalevéltetű

Aphis fabae – fekete répalevéltetű

Eriosoma lanigerum – vértetű

Quadraspidiotus perniciosus – kaliforniai pajzstetű