A Dráva szabályozása a XIX. században

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Víz alatt a Bodrogköz Készítette: György Zoltán
Advertisements

mint természeti veszélyforrás a Dél-Dunántúlon
Folyószabályozás Kilépés START.
Készítette: Albert Krisztina
A folyóvizek.
A DUNAKANYAR DIÁKSZEMMEL Szentendre
AZ INDIÁBA VEZETŐ TENGERI ÚT
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
A Tabáni Tájház és a Tisza-hidak
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
PannonRIS – Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon
HM HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM TÉRKÉPTÁR digitalizálási program, kiadványok.
EUROPA A DUNA hosszában A Duna, mint a második legnagyobb folyó földrészünkön(az els ő a Volga) kilométer hosszan nyújtózik. A Fekete-erd ő ben.
A magyar népdalok jellemzői
Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területén talált német hulladékok.
Folyószabályozás a Reformkorban
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
ELTE BOLYGÓTUDOMÁNYI NAP
Nyelv és nyelvjárás. A magyar nyelvjárások osztályozása
Szülővárosom bemutatása
A görög történelem kezdetei
A természeti környezet változásának térképezése Pécsen és környékén Gyenizse Péter – Ronczyk Levente (PTE TTK Földrajzi Intézet) M e c s e k B a r a n.
Gyakran előforduló táblák és jelzések vízen és vízparton
A folyók földrajza.
HAS Research Centre for Economic and Regional Studies Dráva régió egységes fejlesztési keretterve DUPLO IPA HU-HR 1101/2.1.4/0014 Suvák Andrea projektvezető,
Kommunikáció az egyetemen c. konferencia ápr. 28.
Pannonia Városai.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
Réde Készítette: Bárány Dorián gazdálkodás és menedzsment I. évfolyam I. csoport.
Óbarok Forrás: Saját képek.
KBSZ Vízi közlekedési Szakmai Nap Budapest
AZ ÁKOSI TEMPLOM Dari Andrea.
Pécs turizmusa.
SOK CSODA, AMIT NEM ISMERSZ
1. Egy széler ő m ű park építése a tenger közepén A XXI. század néhány mérnöki csodája.
1 Horvát-Magyar együttm ű ködések a vidékfejlesztésben Beremend, november 23.
MTA Regionális Kutatások Központja A Nyugat-Balkán kutatásának eredményei Hajdú Zoltán MTA RKK, Pécs
Esztergom.
Klauzál Gábor Élete és munkássága!
Sárréti TK.. Sárréti TK. A Nádor-csatorna kármentesítési programjának következményeként a mederben jelentősen javul a víz minősége. Ez lehetőséget.
Amazonas.
VÍZÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
Dél-dunántúli Régió közlekedése Morandini Kristóf III éves földrajz-informatika tanár.
Lovas Attila igazgatóKÖTIVIZIG Duna térségi programalkotó tanácskozás, Érd, június 07.
A Sió környezete és élővilága
történelmi integrációi
Készítette: Bujdosó Villő
F ő meü Fekvése Rövid története Nevezetességei Közérdekű Adatok Turizmus,Szálláshelyek Kezdőlap Készítette:Balatoni Ádám.
Története 1318-ban találkozunk a nevével először az okiratokban 1743-ban újratelepítik a települést 1838-ban az árvíz elmosta a település nagy részét.
Magyarország természeti kincsei
1920. június 4-én írták alá a trianoni békét, amely értelmében Magyarország területe (Horvát-Szlavónország nélkül) km 2 -ről km 2 -re csökkent.
Kávás.
Tettye.
Rákóczi kora és Vas vármegye
Machu Picchu Az Öreg csúcs.
Sétahajózás a Dráván A Dráva, Magyarország egyik legvadregényesebb és legtisztább vizű folyója. Néha olyan érzése támad az utazónak, hogy egy dzsungelfolyón.
Horvátország.
Dömsöd Készítette: Moór Zsanett. Fekvése Dömsöd nagyközség Budapesttõl délre helyezkedik el a Ráckevei Duna - ág bal partján. n Fekvése következtében.
CSONGRÁD CSONGRÁD A TISZA JOBB PARTJÁN, A KÖRÖS TORKOLATA FELETT FEKSZIK. KEDVEZŐ FÖLDRAJZI HELYZETE MIATT AZ ÚJKŐKOR ÓTA LAKOTT HELY. ÁRPÁD FEJEDELEM.
Szerbia – Szerb Köztársaság
Késmárk Ahogy mi látjuk. Története Területe már a késő kőkorban lakott volt, a várban a puhói kultúrához tartozó telep maradványait tárták fel. Helyén.
FEL NEM ROBBANT BOMBÁK VESZÉLYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI BEAVATKOZÁSOK SORÁN Dr. Szikszai Csaba NKE HHK Informatikai Tanszék
Vízszabályozás a reformkor óta Padányi József
Hely, ahol élünk Lúcs.
Sajó Károly Kárpát-medencei környezetvédelmi csapatverseny
121. óra Algebra
„HAGYOMÁNY ÉS INNOVÁCIÓ”
A Duna mederváltozásai Baja környékén
ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS A szegedi nagyárvíz 136
A vízkincs hasznosítása, ár-, és belvízvédelem
Előadás másolata:

A Dráva szabályozása a XIX. században Dr. habil. Majdán János PTE BTK Történettudományi Intézet

Alap kérdés Valóban érintetlen folyó a Dráva? Nem, mert a XIX. században a szabályozások következtében a korábbi 350 kilométerről 263 kilométerre rövidült !

A szabályozás kiváltó okai 1. A MOCSARAK „Szlavónia határától a torkolatig… mindkét parton helységek, települések kerülnek víz alá. Ez a víz a közeli mocsarakat táplálja, növeli és 3-6 hétig lehetetlenné teszi a folyó megközelítését.” T. Mérey Klára: A Dél-Dunántúl földrajza katonaszemmel a 19. század elején. Lomart, Pécs, 2007.

1. ábra. A Bolmány körüli mocsarak az I. katonai felvételen (1784)

2. ábra A Kopácsi rét a II. katonai felvételen (1859)

A szabályozás kiváltó okai 2. HAJÓZÁS „…A Hajózás csak lefelé gyakoroltatik…Stayer Országhi hajó Kormányozók és hajtó Legényekkel Eszékig, azon alól Pétervár, és egészen le Orsováig a midőn a mezei gazdaság nekik engedi, hajókázni szoktak.” Heppe Szaniszló királyi biztos jelentése

3. ábra. Tutaj a Dráván

A szabályozás kiváltó okai 3. Malomrendezés vízimalmok a bal parton = átjárnak a horvát oldalról is őrölni „dudus malom” – igény szerinti változó helyszínek

4. ábra. Malomcsoportok elhelyezkedése (1832)

5. ábra. Hajómalmok a Dráván (Paulus-térkép, 2000.)

A szabályozás kiváltó okai 4. Az évszázad árvize - 1827 „… a fölösleg való sebesség eránt való félelem is elenyészik, mivel a Duna vize, mely az ő erejével ötet sokkal felül haladja, azt 3-4 mérföldnyire visszatartóztatja, ezáltal a Dráva sebességét nagyban mérsékli.” Heppe Szaniszló királyi biztos jelentése

Megoldás Kanyarulatok átvágása: 62 átvágás 75 kilométer hosszban

5. ábra. A nyárdi átmetszés terve (BmL. T. 258.)

6. ábra. Az 1832-es” vonatok” rajza [részlet] (BmL. T.187.)

7. ábra. Az egykori megye-töltés maradványa Szaporca alatt (Fotó:Hallgató Balázs, 2005.)

A XIX. századi szabályozások eredménye A Dráva a korábbi 350 kilométerről 263 kilométerre rövidült.