A Dráva szabályozása a XIX. században Dr. habil. Majdán János PTE BTK Történettudományi Intézet
Alap kérdés Valóban érintetlen folyó a Dráva? Nem, mert a XIX. században a szabályozások következtében a korábbi 350 kilométerről 263 kilométerre rövidült !
A szabályozás kiváltó okai 1. A MOCSARAK „Szlavónia határától a torkolatig… mindkét parton helységek, települések kerülnek víz alá. Ez a víz a közeli mocsarakat táplálja, növeli és 3-6 hétig lehetetlenné teszi a folyó megközelítését.” T. Mérey Klára: A Dél-Dunántúl földrajza katonaszemmel a 19. század elején. Lomart, Pécs, 2007.
1. ábra. A Bolmány körüli mocsarak az I. katonai felvételen (1784)
2. ábra A Kopácsi rét a II. katonai felvételen (1859)
A szabályozás kiváltó okai 2. HAJÓZÁS „…A Hajózás csak lefelé gyakoroltatik…Stayer Országhi hajó Kormányozók és hajtó Legényekkel Eszékig, azon alól Pétervár, és egészen le Orsováig a midőn a mezei gazdaság nekik engedi, hajókázni szoktak.” Heppe Szaniszló királyi biztos jelentése
3. ábra. Tutaj a Dráván
A szabályozás kiváltó okai 3. Malomrendezés vízimalmok a bal parton = átjárnak a horvát oldalról is őrölni „dudus malom” – igény szerinti változó helyszínek
4. ábra. Malomcsoportok elhelyezkedése (1832)
5. ábra. Hajómalmok a Dráván (Paulus-térkép, 2000.)
A szabályozás kiváltó okai 4. Az évszázad árvize - 1827 „… a fölösleg való sebesség eránt való félelem is elenyészik, mivel a Duna vize, mely az ő erejével ötet sokkal felül haladja, azt 3-4 mérföldnyire visszatartóztatja, ezáltal a Dráva sebességét nagyban mérsékli.” Heppe Szaniszló királyi biztos jelentése
Megoldás Kanyarulatok átvágása: 62 átvágás 75 kilométer hosszban
5. ábra. A nyárdi átmetszés terve (BmL. T. 258.)
6. ábra. Az 1832-es” vonatok” rajza [részlet] (BmL. T.187.)
7. ábra. Az egykori megye-töltés maradványa Szaporca alatt (Fotó:Hallgató Balázs, 2005.)
A XIX. századi szabályozások eredménye A Dráva a korábbi 350 kilométerről 263 kilométerre rövidült.