A VISELKEDÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI Sejt  Szövetek  Szervek Receptorrendszer -külső hatások (ingerek) felfofgására • Effektorrendszer -mozgás útján válaszol a szervezet az őt ért hatásokra  A kettő összehangolását az endokrín rendszer segítségével az idegrendszer végzi.

ENDOKRÍN RENDSZER - hormontermelés útján szabályoz • Agyalapi mirigy=hipofízis -összehangolja a belső elválasztású mirigyek működését •Mellékvesék - adrenalin, noradrenalin termelése

• Pajzsmirigy - jódháztartás, növekedés szabályozása • Petefészek, herék - nemi jellegek kialakulása és a szexulális viselkedés szabályozása

IDEGRENDSZER KÖZPONTI PERIFÉRIÁS AGY GERINCVELŐ VEGETATÍV SZOMATIKUS SZIMPATIKUS PARASZIM-PATIKUS ÉRZŐ MOZGATÓ

• A közvetítés iránya szerint ezek az idegpályák lehetnek SZOMATIKUS • Az érzékszervektől az agyközpontig futó, és onnan az izmokhoz, mirigyekhez utasításokat vivő idegekből áll • A közvetítés iránya szerint ezek az idegpályák lehetnek érzékelő mozgató -érzékszervek  központ -kp.  izmok, mirigyek

VEGETATÍV • Mivel nem áll akaratlagos szabályozás alatt, autonóm idegrendszernek is nevezzük. • 2 ellentétesen működő része van. Mindkettő a gerincvelőből ered és ugyanahhoz a szervhez tart Szimpatikus Paraszimpatikus - aktiváló, serkentő rendszer - lassító rendszer

GERINCVELŐ Az embernél mindkét irányban biztosítja az agy és a perifériás (környéki) idegrendszer összeköttetését. Egyszerű kapcsolatokkal is rendelkezik, bizonyos ingerek közvetlen mozgásválaszt eredményeznek pl.: térdreflex

AGY Elhelyezkedés alapján - hátsóagy - középagy - előagy Funkciója szerint - központi mag - limbikus rendszer - nagyagy

KÖZPONTI MAG = AGYTÖRZS - a gerincvelő folytatása felfelé - az akaratlan működések többségét szabályozza •Ide tartozó képletek - nyúltvelő - kisagy - talamusz - hipotalamusz - retikuláris rendszer

LIMBIKUS RENDSZER - az érzelmek keletkezésében van szerepe - a központi mag körüli, a hipotalamusszal szoros kapcsolatban álló agyterület (funkcionális rendszer, tehát nem anatómiai) - az érzelmek keletkezésében van szerepe •Részei még: - hippokampusz (epizodikus emlékezet) - amygdala (érzelmek átélése)

NAGYAGY - két részre oszlik: jobb és bal agyfélteke - az agy legfejlettebb és legbonyolultabb része - két részre oszlik: jobb és bal agyfélteke - külső felszíne a kéreg = szürkeállomány - belseje a fehérállomány - a kéregben helyezkednek el a fő érzékszervek központjai = lebenyek

LEBENYEK - fali lebeny  tapintás, mozgásérzékelés - nyakszirti lebeny  látás - fali lebeny  tapintás, mozgásérzékelés - halántéklebeny  hallás, beszédmegértés - homloklebeny  beszéd és testi aktivitások •A különböző érzékelési és mozgási központokat asszociációs területek kötik össze.

Idegrendszeri vonatkozásban Pszichológia Idegrendszeri vonatkozásban

Témakörök: Neuron Szinapszis Neurotranszmitter Akciós potenciál Szinaptikus kapcsolatok

NEURONOK NEURON=idegsejt :az idegrendszer legkisebb szerkezeti ,működési egysége Funkciója: idegimpulzusokat= üzeneteket szállítja az izmokhoz/ mirigyekhez Az emberi agy működésének titka ebbe rejlik ( laboratórim) Felépítése: Sejttest Sejtmag Rövid nyúlvány= dentrid Hosszú = axon

inger útja a neuronon Dentrid feladata Olyan rövid nyulványok amelyek felveszik az idegimpulzusokat Axon Az ingerület a hosszúnyúlványokon át továbbítódik a mirigyek izmokhoz Szinapszis: Az idegsejtek nem érintkeznek egymással ezért szinaptikus kapcsolatok kötik össze őket

Szinaptikus rés A detrid és axon közti összeköttetést biztosítja Fajtája Serkentő Gátló A feszabadulo anyagoktól függ hogy melyik áll elő Hiszen a színaptikus résnél a közvetítés nem árammal hanem kémiai hírvivő anyagokkal= neurotranszmitterekkel terjed Lsd később

Ábra Neuron

Működése szerint a neuron lehet: Érző = szenzoros neuron ( fájdalom érzékesés ) Funkciója: központi idegrendszerbe továbbít Interneuron: a neuronok közti összeköttetést végzi Mozgató/motoros neuron:gerincvelőből kijövő jeleket szállítja a végrehajtó szervekhez izmok és mirigyekhez Mérete, alakja, nyúlványszáma szerint is eltérések figyelhetők meg Gerincvelő - nagylábujj között 1-2 m rajz

Fontos fogalmak Felszálló (afferens) leszálló (efferens) pályák Dúc: idegsejt tömörülés Gliasejt: =nem idegi sejtek Funkciója: táplálják a neuronokat és az elhalt neuront eltávolítják = takarítanak Ideg= axonok kötege neuronok 100 v 1000-i tartoznak ide

Idegsejtek ingerlési fázisai Akciós potenciál ( +20mv) Sejten belül az ingerület árammal terjed Keletkezése: Ionok sejtből ki és belépésekor MIKOR?: a feszültség különbséget a sejt belső és külső tér közti – és + ion aránya adja / NA2+ ,CL-/ Neuronok sejthártyája félig áteresztő = szemipermeábilis Ezt az áramlást az ioncsatornák biztosítják

Nyugalmi állapot / -20mv fesz különbség/ Na ionok áramlása a sejt belseje felé Sejten belül a töltés pozitív lesz/ Ionpumpák segítik a sejthártya közti ionáramlást Depolarizáció szakasza= válasz „ mindent vagy semmit elv/ Repolarizáció: újra negatív lesz a sejthártya sebesség függ3-300km/h) axon vastagságától, és hogy borítja e mielinhüvely

A mielinhüvelyen a Ravier befűződések lehetővé teszik a szakaszos vezetést Ha ez nincs v nem ép: szklerózis multiplex= motoros szenzoros zavar Szinaptikus átvitel neuronok a jeleket szinaptikus kapcsolatokon keresztül továbbítják A neuronok a „Mindent vagy semmit” elv szerint működnek. Tehát vagy tüzelnek( elsülnek ha elérnek bizonyos küszöbszintet (O) v nem (1) Tüzelés lényegében az akciós potenciál állapota, ami után inaktív állapot lép fel

Inger vándorlás ( rajz alapján) Axonon -> axondomb melyben a szín. Hólyagok ingerületi állapotba lépnek= gomb alakúak és NEUROTRANSZMITTERT (átvivő hírvivő anyagok melyek a receptorokhoz kötődnek) tartalmaznak melyek ingerlésre felnyílnak és a vegyület beáramlik a szinaptikus résbe ->elér a poszt szinaptikus sejt dendritjéhez= receptorhoz Neurotranszmitter és a receptor kapcsolata: zár – kulcs Hírvivő anyag: serkentő (mikor na2+ vándorol a sejtbe) gátló ( cl– vándorol a sejtbe )

Neurotanszmitter megszűnhet: Visszavétel által: ( axondomb visszaszippantja a felesleget) Lebontás során szakad meg ( vegyületek inaktiválják a működést Néhány nevezetes neurotranszmitter: Acetilkolin Norepinefrin Dopamin Szeretonin Glutamát, GABA

Acetilkolin Idegrendszerben főleg a hipokampuszban= előagyban található Emléknyom emlékezés figyelemben játszik kulcsszerepet. Hiánya: Alzheimer kór ( kevés termelődik) Vázizmok véglemezéiben is található Norepinefrin Agytörzsi neuronok termelik Pszihostimulánsok ( drogok ) fokozzák hatását Alacsony szintje depresszióhoz vezet

Dopamin Norepinefrinhez hasonló Agyban keletkező örömérzéssel hasonló a hatása ( sex , Ételfogyasztás) Hiánya: skizofrénia Többlete: Parkinson-kór Szeretonin Hangulatszabályozó viselkedészab. Alvás- étvágy szabályozása Hatása : bulémia kezelése

Glutamát Központi idegrendszerbe található Serkentő hatású Tanulás emlékezésnél játszik fontos szerepet ( skizofrénia) GABA= gamma-aminovajsav Gátló jellegű Nyugtató hatású szerek melyek enyhítik a szorongást akkor ha a GABA felerősödik