Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Használható nyelvtudás a munkaerő-piacon /oktatói és tanulási feltételek/ Témavezető: Készítette: Dr. Vehrer Adél Khouiled Ildikó egyetemi docens emberi erőforrás tanácsadó MA levelező tagozat Győr 2011

„Annak, aki nem beszél idegen nyelveket, gondolkodása sem lehet hibák nélkül való, hacsak nem lángelme az illető” Victor Hugo, francia regényíró és költő (1802-1885) Az idegen nyelveken történő kommunikáció mindenkit arra bátorít, hogy nyitottabb legyen más emberek, azok kultúrája és gondolkodása iránt.

Témaválasztás és indoklás: Munkám tárgya: Konkrét problémára vonatkozzon. Aktuális és időszerű legyen. Eredmény: Hasznos és hasznosítható!

Probléma felvetése: Évről-évre tapasztalható hallgatói passzivitás és fásultság erősödése. Oktatói vélemény: a nyelvtanulási tudatosság nem az elvárható szinten van. Milyen tényezők befolyásolják a nyelvtanulást? Célorientáltak –e a hallgatók? Magas azon hallgatók száma akik nem kapják kézbe diplomájukat nyelvvizsga hiányában.

Kutatás módszere: Dolgozatomban empirikus kutatás keretében kérdőíves módszert alkalmazva vettem fel az adatokat. Az alapsokaságot a Turizmus –vendéglátás szakos hallgatók adták. {550(kb.) főből 137 kitöltött kérdőívvel 24%-os merítés} 10 zárt- és 7 nyitott kérdéssel. A nyitott kérdéseket kategóriákba foglalva dolgoztam fel.

Eredmények: Nyelvismeret: 137 vizsgált hallgató, átlagosan 2 nyelvet ismernek, tanultak. Nyelvvizsgával 71%-uk rendelkezik. Követelmény két középfokú nyelvvizsga: 35,4% 85%-uk 8-9 éves korban már tanult idegen nyelvet. 74%-uk első idegen nyelv a német 51%-ban az iskola határozta meg a nyelvet. 81%-uk külső segítség, (61% magántanár)

NYELVISMERET 2,17 35,4% 71% Válaszadók: 137 Fő Nyelv   137 Fő Nyelv Nyelvi szint Összesen Nyelvvizsga kezdő alap közép felső B2 C1 angol 14 33 64 6 117 41 4 45 német 13 37 74 5 129 50 olasz 9 19 1 spanyol 8 orosz 3 francia 2 46 95 145 11 297 88 97 Nyelvismeret / fő: 2,17 Kimeneti követelm: 35,4% Nyelvvizsga % 71%

Hipotézis 1: 1.Igaz-e a feltételezésem, hogy a vizsgált hallgatók esetében a tanult első idegen (feltehetően német) nyelv esetén jóval magasabb a középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya, mint általában a második tanult idegen nyelv (az angol) esetében.

Hipotézis 1 igazolása Számszerileg igazolt 36%-os magasabb német nyelvű nyelvvizsgaarány mint az angol nyelv esetében a 33-%, azonban a tanulásra fordított idő a német nyelv esetében megközelítőleg 10 év, míg az angol nyelv esetében mindössze 4 év.

Hipotézis 2… …és igazolása: A második hipotézisem szerint azok a hallgatók akik a nekik tetsző idegen nyelveket tanulhatták, sikeresebbek a nyelvtanulásuk során, ezért hamarabb jutnak el a középfokú nyelvvizsgáig, illetve rendelkeznek is azzal. …és igazolása: Az állításom igaznak bizonyul, hiszen 48%-os saját nyelvválasztás a 36%-os (első nyelv) nyelvvizsga arány jónak mondható. A szabad nyelvválasztás valószínűleg pozitívan befolyásolja a nyelvtanulás sikerességét!

Hipotézis 3… …és igazolása: 3.Úgy gondolom, hallgatóink nyelvtanulási célja nem lehet kizárólag a „kézbekapott diploma” reménye. …és igazolása: A hallgatók 55%-a külföldi munkavállalást tűzte ki célul magának a diploma megszerzése után, tehát nyelvtanulásukat többségnél nemzetközi munkaerő-piacion való elhelyezkedés mozgatja. 49%-uk állítja azt hogy csak megfelelő tapasztalat birtokában lépné ezt meg.

Eredmények: 80%-uk tudatosan meghatározott céllal tanulja az adott idegen nyelvet. Elsődleges cél 55%-ban a külföldi munkavállalás. 49%-uk állítja azt hogy csak megfelelő tapasztalat birtokában lépné ezt meg. 48%-uk volt már állásinterjún. Ebből 12%-uknál idegen nyelven történt az interjú.(komplex kommunikációs képességet figyelték) 58%-uk változtatna nyelvtanulási stratégiáján. 65%-ban éreznek konkrét munkaerő-piaci nyomást nyelvtudás tekintetében. Nyelvi fontossági sorrend a hallgatóink tükrében

Következtetések -javaslatok: A közoktatásból kikerülő diákok idegen nyelvi szintje nem megfelelő. Nincs arányban a nyelvtanulásra fordított évek számával. A felsőoktatásba bekerülő hallgatók idegen nyelvtanulása nem merülhet ki csupán a nyelvvizsgára felkészítésben. A szaknak megfelelően néhány szakmai tárgy idegen nyelven történő oktatását érdemes kidolgozni . Ezáltal a hallgatók nyelvtanulásuk gátló tényezőjének nevezett túlzott leterheltségüket, egy racionalizált, komplexebb képzéssel kompenzálható.

Következtetések- javaslatok: Figyelembe kell venni a hallgatói igényeket, szükségleteket. Az oktatónak törekednie kell a tanulóval a jó partneri viszony megteremtésére. Érdemes lenne a felsőoktatásban az idegen nyelvek esetében az értékelés formáját is átgondolni. A különböző szintű nyelvi kurzusok 1-5-ig skálán történő osztályzása helyett a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott szinteknek megfelelő kompetenciák mérése egy reális képet adna a hallgatók számára.

Következtetések -javaslatok: A gazdaság megtorpanása, a piac beszűkülése  felkészülés a fellendülés időszakára. A felsőoktatási intézménynek hidat kell képeznie a hallgatói igények és a munkaerő-piac elvárásainak összehangolásával . A híd stabilitása és népszerűségének fenntarthatósága így biztosítható. A hídon való átkelés biztosítsa a megfelelő kompetenciák, képességek és az aktuális tudás megszerzésének lehetőségét minden egyes átkelőnek.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!