VEGETÁCIÓISMERET 11. előadás Dr. Bartha Dénes

FÉLSZÁRAZ GYEPEK

- mindenféle alapkőzeten vannak FÉLSZÁRAZ GYEPEK - mindenféle alapkőzeten vannak - elsősorban hegy- és dombvidéken találhatók meg, de alföldi erdősztyepp területeken is előfordulnak - főleg cseres-tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek, erdősztyepp tölgyesek kiirtása után létrejött másodlagos társulások - a szukcesszió lassabb, mint az üde gyepeknél - állományaik zártak, fajgazdagok elsősorban xeromezofil fajok vannak jelen állományaikban - az ország 0,1 %-án találhatók állományai fűfélék sudár rozsnok (Bromus erectus) csomós ebír (Dactylis glomerata) tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) pusztai csenkesz (Festuca rupicola) árvalányhajak (Stipa spp.)

Veszélyeztető tényezők: FÉLSZÁRAZ GYEPEK színező fajok mezei zsálya (Salvia pratensis) bakfű (Betonica officinalis) erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) szarvaskocsord (Peucedanum cervaria) pirosló gólyaorr (Geranium sanguineum) borzas peremizs (Inula hirta) festő rekettye (Genista tinctoria) kardos peremizs (Inula ensifolia) csillag őszirózsa (Aster amellus) harangvirág fajok (Campanula spp.) Veszélyeztető tényezők: Állományaik az extenzív legeltetés, kaszálás felhagyása után cserjésednek, gyomosodnak. További veszélyforrás a feltörés, gyomosodás, gyakori égetés, intenzív legeltetés, kaszálás.

FÉLSZÁRAZ GYEPEK Félszáraz gyepek

FÉLSZÁRAZ GYEPEK Félszáraz gyepek

SZIKI NÖVÉNYZET

SZIKI NÖVÉNYZET - egykori öntésterületeken alakulnak ki, ahol a talaj téli beázása és a téli magasabb talajvízszint összeér - Na-(Mg-)sók altalajból talajfelszín irányába történő vándorlás által jönnek létre (ennek feltétele közeli talajvíztükör, sókban gazdag talajvíz, kontinentális klíma, intenzív párologtatás ami a kapilláris zónán keresztül felemeli a sókat) - a pannon szikesek az eurázsia sztyeppzóna szikeseinek legnyugatibb képviselői - az ősi szikesek a posztglaciális mogyoró korban jöttek létre - ma a szikesek nagyobb része másodlagos, melyek a XVIII.-XIX. századi vízrendezések és erdőirtások miatt alakultak ki - a szélsőséges ökológiai viszonyok miatt térben és időben változó mozaikkomplexek jönnek létre  átmeneti sáv (szikpadka) - a halofil növények sikeres életformái, stratégiái: elterülő termet, karógyökér, pozsgás felépítés, rövid életciklus - fennmaradásukat a kellő mértékű legeltetés ill. kaszálás biztosítja

SZIKI NÖVÉNYZET - a mikrodomborzat, a talajvízszint helyzete, a felszíni vizek évi tartósságának ritmusa és a sókoncentráció együttesen határozzák meg a szikesek típusait - osztályozásuk többféleképpen történhet: 1. talajtípus alapján : szoloncsák ~, szolonyec ~ és átmenetük 2. erdészeti hasznosíthatóságuk alapján:I-II-III-IV. osztályú szikesek 3. vízháztartásuk alapján: száraz és nedves szikesek - szikes növényzet az ország területének 2,0 %-án található

SZIKI NÖVÉNYZET száraz szikesek - szikes puszták legjellemzőbb, legkiterjedtebb képviselői - tavasszal lehetnek vízzel borítottak, de nyárra kiszáradnak sziki csenkesz (Festuca pseudovina) sziki üröm (Artemisia maritima) bárányüröm (Artemisia pontica) sziki őszirózsa (Aster tripolium) sziki cickafark (Achillea asplenifolia) sóvirág (Limonium gmelini) pusztai cickafark (Achillea setacea) herefajok (bodorkák) (Trifolium spp.)

SZIKI NÖVÉNYZET Száraz szikesek

SZIKI NÖVÉNYZET Száraz szikesek

SZIKI NÖVÉNYZET vakszik - a száraz szik szélsőséges típusa - alacsony borítás, kevés, de speciálisan alkalmazkodott faj - dominálnak a szukkulensek bárányparéj (Champhorosma annua) sziksófű (Salicornia prostrata) sziki ballagófű (Salsola soda) sóballák (Suaeda spp.)

SZIKI NÖVÉNYZET Vakszik növényzet

SZIKI NÖVÉNYZET Vakszik növényzet

nedves szikesek (szikes rétek) SZIKI NÖVÉNYZET nedves szikesek (szikes rétek) - ősztől tavaszig bő vízellátásúak, vegetációs időszak elején vízzel borítottak, nyárra is nedvesek maradnak - zömében másodlagosak, mocsarakból jöttek létre - száraz szikesek és a szikes mocsarak közti térszínen helyezkednek - kaszálással hasznosítják ennek elmaradása esetén gyomosodás jelentkezik fehér tippan (Agrostis alba) hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) réti sás (Carex distans) sziki szittyóval (Juncus gerardi)

SZIKI NÖVÉNYZET Nedves szikesek

SZIKI NÖVÉNYZET Nedves szikesek

- a nedves szikes szélsőséges típusa SZIKI NÖVÉNYZET szikfok - a nedves szikes szélsőséges típusa kamilla (Matricaria chamomilla) sziki zsázsa (Lepidium crassifolium) sziki mézpázsit (Puccinellia limosa) kékmoszatok (Nostoc spp.)

SZIKI NÖVÉNYZET Szikfok növényzet

SZIKI NÖVÉNYZET Szikfok növényzet

Szikes pusztai gyepek növényvilága SZIKI NÖVÉNYZET Szikes pusztai gyepek növényvilága

SZIKI NÖVÉNYZET Veszélyeztető tényezők: Gyepjavítás céljából végzett mezőgazdasági tevékenység, alul- vagy túllegeltetés, kaszálás elmaradása, feltörés, spontán cserjésedés és erdősödés, erdőtelepítés, a termőhely kiédesedése, túlzott égetés, taposás, gyomosodás, kiszárítás, trágyázás, halastavak és rizsföldek létesítése, sáv- illetve mozaikkomplexek homogenizálása.

SZÁRAZ GYEPEK

SZÁRAZ GYEPEK - a síkvidéktől a középhegységeik különféle alapkőzeteken alakulhatnak ki - karakterüket a xeromorf felépítésű fűfajok adják meg - az ország területének 0,8 %-án találhatók típusai

LÖSZGYEPEK

LÖSZGYEPEK - az Alföldön lösztölgyesekkel és pusztai cserjésekkel mozaikosan, máshol önmagukban helyezkedn(t)ek el - alföldi vagy hegylábi lösz alapkőzeten alakultak ki  csernozjom talajok (talajuk nem kőzettörmelékes) - egykor az alföldi löszhátakon (gyakran szikes területekkel érintkezve),vagy löszvölgyek lejtőin, löszpartokon, a középhegységek alföldperemi részein fordultak elő - ma csak maradványfoltok vannak (kunhalmokon, ősi földvárakon, mezsgyéken, stb.) - másodlagosan is létrejöhettek (irtásgyepek), ezek ma esetenként több száz évesek - az ország területének 7,5 %-át borították - leghamarabb a löszgyepeket törte fel az ember - fajai a posztglaciális mogyoró korban jutottak be a Kárpát- medencébe Kelet-Európából

Veszélyeztető tényezők: LÖSZGYEPEK pusztai csenkesz (Festuca rupicola) ligeti zsálya (Salvia nemorosa) héricsek (Adonis spp.) kónya zsálya (Salvia nutans) szennyes ínfű (Ajuga laxmannii) macskahere (Phlomis tuberosa) tátorján (Crambe tataria) vetővirág (Sternbergia colchiciflora) piros kígyószisz (Echium rubrum) őszi csillagvirág (Scilla autumnalis) Veszélyeztető tényezők: Cserjésedés, erdősödés (pl. akác, bálványfa, keskenylevelű ezüstfa), taposás, túllegeltetés esetén gyomosodás, illetve fragmentális megjelenésük miatt a környező területek hatása is jelentős.

LÖSZGYEPEK Löszgyepek

LÖSZGYEPEK Löszgyepek

HOMOKI GYEPEK - homok alapkőzeten alakultak ki  homoktalajok (futóhomok, humuszos homok, csernozjom jellegű homok) - alföldi homokterületeinken találhatók (Nyírség, Belső-Somogy  mészmentes homok, Duna-Tisza köze, Kisalföld, Tengelic  meszes homok) - elsődlesen mozgó homokfelszíneken, meredek, délies kitettségű buckalejtőkön vagy nagyon mély talajvizű területeken alakultak ki - másodlagosan homoki tölgyesek kiirtása után keletkeztek - fajai között uralkodó életformák: Th, G és félcserjék - területük java részét részben feltörték, részben beerdősítették - két típusuk a nyílt és a zárt homoki gyepek Veszélyeztető tényezők: Gyomosodáshoz vezet a taposás, legeltetés és a gyakori égetés, jelentős veszélyforrást jelentenek az özönfajok (pl. selyemkóró, akác), valamint a kultúrerdők telepítése.

HOMOKI GYEPEK nyílt homoki gyepek - a növényzettel borított foltok kiterjedése 75 % alatti, jellemző a szabad homokfelület - talajai humuszban szegények meszes homokon mésztelen homokon homoki csenkesz (Festuca vaginata) ezüstperje (Corynephorus canescens) árvalányhajak (Stipa spp.) kékcsillag (Jasione montana) báránypirosító (Alkanna tinctoria) juhsóska (Rumex acetosella) kései szegfű (Dianthus serotinus) mohok, zuzmók homoki ternye (Alyssum tortuosum) naprózsa (Fumana procumbens) csikófark (Ephedra distachya) pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana) homoki kikerics (Colchicum arenarium) mohok, zuzmók

HOMOKI GYEPEK Nyílt homoki gyepek

HOMOKI GYEPEK Nyílt homoki gyepek

HOMOKI GYEPEK zárt homoki gyepek - a növényzettel borított foltok kiterjedése 75% feletti - a szabad homokfelületek aránya csekély - a homok kolloidokban gazdag - az erőteljes legeltetés állományaikat fellazítja - állományait szinte mindenütt beszántották, ma csak töredékesen, degradáltan találhatók meg - másodlagosan kiszáradó láprétek helyén is kialakulhatnak pusztai csenkesz (Festuca rupicola) poloskaszagú kosbor(Orchis coriophora) csűdfüvek (Astragalus spp.) agárkosbor (Orchis morio) tavaszi hérics (Adonis vernalis) kökörcsinek (Pulsatilla spp.) homoki nőszirom (Iris arenaria)

HOMOKI GYEPEK Zárt homoki gyepek

HOMOKI GYEPEK Zárt homoki gyepek

LEJTŐGYEPEK (lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők) - a sziklagyepek záródásával, a talajok termőrétegének mélyülésével a szukcesszió folyamán alakultak ki - állományai sziklagyepekkel, cserjésekkel, erdőfoltokkal mozaikolnak - másodlagosan korábbi bokorerdők, sekélyebb termőrétegű mész- és melegkedvelő tölgyesek helyén is létrejöhetnek (irtásgyepek) - az alapkőzet közvetlen hatását mérsékli a vastagabb és humuszosabb talajréteg - szikla már alig bukkan a felszínre - a növényzet záródása nagyobb, mint 50% (záródó, vagy zárt gyep) - az egyéves növények ritkák, jellemző életformák: G, H - középhegységekben fordulnak elő állományai - erős taposás, erózió, gyakori tűzek hatására másodlagos sziklagyepekké degradálódhatnak

LEJTŐGYEPEK (lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők) - típusai: 1. szilikát – lejtősztyepp (legfajszegényebbek) 2. mészkő – lejtősztyepp (leggyorsabb szukcesszió) 3. dolomit – lejtősztyepp (legfajgazdagabbak, leglassúbb szukcesszió) pusztai csenkesz (Festuca rupicola) harangvirágok (Campanula spp.) vékony csenkesz (F. valesiaca) kökörcsinek (Pulsatilla spp.) sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica) őszi csillagvirág (Scilla autumnalis) árvalányhajak (Stipa spp.) tavaszi hérics (Adonis vernalis) élesmosófű (Chrysopogon gryllus) piros virágú szegfűk (Dianthus spp.) kései perje (Cleistogenes serotina) pusztai meténg (Vinca herbacea) magyar rozsnok (Bromus pannonicus) hangyabogáncs (Jurinea mollis) aranyfürt (Aster linosyris) borzas szulák (Convolvulus cantabrica)

LEJTŐGYEPEK (lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők) Veszélyeztető tényezők: A másodlagos típusok cserjésedhetnek, vagy agresszív fajok (pl. bálványfa, akác) hódítását lehet megfigyelni. Korábbi erdőtelepítések (főleg feketefenyővel, ritkábban erdeifenyővel), vadkár (rágás, taposás). Erős taposás, erózió, gyakori tüzek esetén másodlagos sziklagyepekké degradálódhatnak.

LEJTŐGYEPEK (lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők)

LEJTŐGYEPEK (lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők)

SZIKLAGYEPEK - szilárd alapkőzeten, csekély talajborítottságú, szélsőséges mikroklímájú helyeken alakultak ki - köves, sziklás váztalajokon, kőzethatású talajokon találhatók - állományaik általában lejtőgyepekkel, cserjésekkel, erdőfoltokkal mozaikosak – „hegyvidéki erdősztyepp” - a meredek lejtőviszonyok miatt jelentős és állandó az erózió - két típusuk van 1. nyilt sziklagyep 2. zárt sziklagyep különböztetünk meg - nyilt sziklagyepek: - alacsony növényborítás (<50%) - a kőzet nagy foltokban a felszínen van - uralkodó életforma az egyévesek - zárt sziklagyepek: - magas növényborítás (>50%) - szintezettek - uralkodó életforma az évelők, félcserjék, pozsgás növények

SZIKLAGYEPEK - kialakulásukban, típusaikban az alapkőzet jellegének döntő szerepe van - alapkőzet szerinti típusai: 1. szilikát - sziklagyepek 2. mészkő - sziklagyepek 3. dolomit - sziklagyepek - a szilikátos kőzetek (pl. andezit, bazalt, gabbró) és a mészkő könnyen mállik  gyors szukcesszió - a dolomit aprózódik  lassú szukcesszió (reliktumok, endemizmusok) - fajgazdagság: dolomit sziklagyep>mészkő sziklagyep>szilikát sziklagyep - veszélyeztető tényezők: erdőtelepítések (fenyvesítések), nagyvad (főleg muflon) rágása, taposása, szabadidősportok folytatása

SZIKLAGYEPEK fűfélék páfrányok pozsgások deres csenkesz (Festuca pallens) nyúlfarkfüvek (Sesleria spp.) sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica) törpe sás (Carex humilis) magyar rozsnok (Bromus pannonicus) gyöngyperjék (Melica spp.) páfrányok fodorkák (Asplenium spp.) pikkelypáfrány (Ceterach officinale) szirtipáfrányok (Woodsia spp.) pozsgások kövér daravirág (Draba lasiocarpa) kőtörőfüvek (Saxifraga spp.) varjúhájak (Sedum spp.) kövirózsák (Sempervirum spp.)

Veszélyeztető tényezők: SZIKLAGYEPEK törpe- és félcserjék henye boroszlán (Daphne cneorum) hegyi gamandor (Teucrium montanum) szürke napvirág (Helianthemum canum) naprózsa (Fumana procumbens) kakukkfüvek (Thymus spp.) egyéb fajok törpe nőszirom (Iris pumila) hangyabogáncs (Jurinea mollis) fehér virágú szegfűk (Dianthus spp.) gurgolyák (Seseli spp.) hagymák (Allium spp.) mohák, zuzmók Veszélyeztető tényezők: Erdőtelepítések (fenyvesítések), nagyvad (főleg muflon) rágása, taposása, szabadidősportok folytatása.

SZIKLAGYEPEK Mészkedvelő nyílt sziklagyepek

SZIKLAGYEPEK Mészkedvelő nyílt sziklagyepek

SZIKLAGYEPEK Nyílt szilikát sziklagyepek

SZIKLAGYEPEK Nyílt szilikát sziklagyepek

SZIKLAGYEPEK Zárt sziklagyepek

SZIKLAGYEPEK Zárt sziklagyepek

TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET

TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET - nyers talaj- vagy kőzetfelületeken keletkeznek - a flóra őshonos pionír fajai révén megindul a szekunder progresszív szukcesszió - gyomfajok, adventív fajok (egyelőre) nem jellemzőek ezeken a helyeken - országos területnagyságuk együttesen 300 hektár körüli - három csoportra oszthatók a jellemző szubsztrátum szerint: 1. nedves–vizes nyers talajfelületek, 2. nyers löszfelületek, 3. nyers tömör alapkőzetek pionír növényzete

TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET nedves–vizes nyers talajfelületek pionír növényzete - folyók medrében és hullámterén, sekély tavak partján, ritkábban mocsarakban, némely években belvizes mélyedésekben (akár szántókon, parlagokon), rizsföldeken, kubikgödrökben, halastavak átfolyóiban, hosszabb időre szárazra kerülő részein, külszíni fejtések alján, keréknyomokban, pocsolyákban jönnek létre - döntő többségében egyéves, alacsony növekedésű, gyorsan magvakat érlelő fajok alkotják - gyomosodás (ruderális és özönfajok) veszélyezteti

TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET palkák (Cyperus spp.) alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia) apró termetű szittyók (Juncus spp.) iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) csetkákák (Eleocharis spp.) látonyák (Elatine spp.) iszapfű (Lindernia procumbens) esetenként kékalgák iszaprojt (Limosella aquatica)

TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET nyers löszfelületek pionír növényzete - löszfalakon, löszös–agyagos szakadópartokon, meredek löszös lejtőkön, kunhalmokon jön létre - inváziós fásszárúakkal, akáccal (Robinia psedoacacia), ördögcérnával (Lycium barbarum) való benövés, részben gyomosodás veszélyezteti taréjos búzafű (Agropyron pectiniforme) rekettyelevelű gyújtoványfű (Linaria heverő seprűfű (Bassia prostrata) genistifolia) fedélrozsnok (Bromus tectorum) ürömfajok (Artemisia spp.) puha rozsnok (B. hordeaceus) apró nőszirom (Iris pumila) gumós perje (Poa bulbosa) bablevelű varjúháj (Hylotelephium fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) maximum) harasztos káposzta (Brassica elongata) seprűparéj (Bassia sedoides) ékes vasvirág (Xeranthemum annuum)

TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET nyers tömör alapkőzetek pionír növényzete - sziklakibúvásokon, sziklafalakon, törmeléklejtők árnyas, üde, nyílt részein - mészkő, dolomit és szilikát alapkőzeten egyaránt - alacsony növekedésű, sziklás területeket elviselő cserjék és pionír fafajok is laza borításban megtelepedhetnek - veszélyeztető tényező a kőfejtés, az árnyaló fák kivágása, illetve a muflon által okozott rágás és taposás fodorkák (Asplenium spp.) mohos csitri (Moehringia muscosa) hólyagpáfrány (Cystopteris fragilis) aranyos veselke (Chrysosplenium gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium) alternifolium) édesgyökerű páfrányok (Polypodium spp.) erdei nenyúljhozzám (Impatiens pajzsikák (Dryopteris spp.) noli- tangere) mohák és zuzmók

B. Félkultúr / átalakított fátlan élőhelyek

JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK

JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK - nagyobb mérvű antropogén hatás - a természetes / természetszerű életközösségek érzékeny (specialista) fajai visszaszorulnak, eltűnnek - tágabb tűrőképességű, zavarást jobban toleráló (generalista) fajok maradnak fenn, egyedszámuk és borításuk növekedhet is - jellemző a gyomfajok megjelenése is, de tömegesen még nem szaporodnak el, az élőhelytípus karakterét még nem ők adják - az ország területének 2,6 %-án találhatók

JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK nád (Phragmites australis) réti füzény (Lythrum salicaria) gyékényfajok (Typha spp.) mocsári nefelejcs (Myosoton aquaticum) sövényszulák (Calystegia sepium) bolhafű (Pulicaria dysentherica) borzas sás (Carex hirta) lóromok (Rumex spp.) héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus) fekete nadálytő (Symphytum officinale) négyélű füzike (Epilobium tetragonum) gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) réti peremizs (Inula britannica)

JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK üde élőhelyek tarackbúza (Agropyron repens) angolperje (Lolium perenne) franciaperje (Arrhenatherum elatius) pasztinák (Pastinaca sativa) siskanádtippan (Calamagrostis epigeios) gyermekláncfű (Taraxacum officinale) borzas sás (Carex hirta) vadmurok (Daucus carota) csomós ebír (Dactylis glomerata) katángkóró (Cichorium intybus) gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) kúszó boglárka (Ranunculus repens)

JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK száraz élőhelyek tarackbúza (Agropyron repens) dombi cickafark (Achillea collina) fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) mezei iringó (Eryngium campestre) siskanádtippan (Calamagrostis epigeios) tövises iglice (Ononis spinosa) csillagpázsit (Cynodon dactylon) közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) sovány csenkesz (Festuca pseudovina) sarlófű (Falcaria vulgaris) angol perje (Lolium perenne) farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias) keskenylevelű perje (Poa angustifolia)

GYOMNÖVÉNYZET

GYOMNÖVÉNYZET - szerves és szervetlen anyagokban feldúsult területeken - a természetes/természetszerű élőhelyek fajai már nem jellemzőek - a fajok széles ökológiai amplitudójúak, de kis versenyképességűek - sok a nem őshonos (adventív) és az özön (invazív) növényfaj

- ártereken, leromlott mocsarakban, lápokon, nedves réteken GYOMNÖVÉNYZET Nedves gyomnövényzet - ártereken, leromlott mocsarakban, lápokon, nedves réteken - vízigényes fajok vannak jelen tömegesen libatopok (Chenopodium spp.) szerbtövisek (Xanthium spp.) kakaslábfű (Echinochloa crus-gali) magas aranyvessző (Solidago gigantea) farkasfogak (Bidens spp.) kúpvirágok (Rudbeckia spp.) labodák (Atriplex spp.) napraforgók (Helianthus spp.) keserűfüvek (Polygonum spp.) amerikai őszirózsák (Aster spp.)

Nedves (ártéri, mocsári) gyomnövényzet

Taposott gyomnövényzet - főleg utak mentén - kisméretű, szárazságtűrő és a taposást toleráló növényfajok útifüvek (Plantago spp.) madár-keserűfű (Polygonum aviculare) csillagpázsit (Cynodon dactylon) egynyári perje (Poa annua) tarackbúza (Agropyron repens) útszéli zsázsa (Cardaria draba) angolperje (Lolium perenne) bürök-gémorr (Erodium cicutarium)

Taposott gyomnövényzet

Ruderális gyomnövényzet - állandóan bolygatott, tápanyagokban kimondottan gazdag termőhelyeken - nagytermetű, sok esetben magaskórósodásra hajlamos növényfajok labodák (Atriplex spp.) bürök (Conium maculatum) disznóparéjok (Amaranthus spp.) turbolyák (Anthriscus spp.) libatopok (Chenopodium spp.) bojtorjánok (Arctium spp.) mályvák (Malva spp.) parlagfű (Ambrosia elatior) bogáncsok (Carduus spp.) selyemkóró (Asclepias syriaca) aszatok (Cirsium spp.)

Ruderális gyomnövényzet

- klasszikus gyomnövényzet Vetési gyomnövényzet - klasszikus gyomnövényzet - a vetések vegyszeres gyomirtása miatt erőteljesen visszaszorult pipacs (Papaver rhoeas) búzavirág (Centaurea cyanus) konkoly (Agrostemma githago)

GYOMNÖVÉNYZET Vetési gyomnövényzet

GYOMNÖVÉNYZET Vágásnövényzet - a normális anyagkörforgalom megszakad - a mikroklíma megváltozik - fényben gazdag élettér jön létre - a fák gyökérkonkurenciája abbamarad - a humuszos réteg gyorsan elbomlik - a mineralizáció felgyorsul - nitrogén felhalmozódás indul meg - ahol talajvíz van, annak szintje emelkedik

mészmentes vágásterületek növényzete GYOMNÖVÉNYZET mészmentes vágásterületek növényzete sasharaszt (Pteridium aquilinum) erdei deréce (Chamaenerion angustifolium) erdei aggófű (Senecio sylvaticus) erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea) száraz vágásterületek növényzete selyemkóró (Asclepias syriaca) siskanád (Calamagrostis epigeios) betyárkóró (Erigeron canadense) földi szedrek (Rubus fruticosus "Homalacanthi")

üde vágásterületek növényzete GYOMNÖVÉNYZET üde vágásterületek növényzete málna (Rubus idaeus) magas aranyvessző (Solidago gigantea) földi szedrek (R. fruticosus kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) "Heteracanthi") keresztlapu (Erechtites hieracifolia) nadragulya (Atropa bella-donna) nagycsalán (Urtica dioica) falgyom (Parietaria officinalis) nedves vágásterületek növényzete hamvas szeder (Rubus caesius) seprence (Stenactis annua) szőrös kenderkefű (Galeopsis speciosa) békaszittyó (Juncus effusus) sédkender (Eupatorium cannabinum) nagycsalán (Urtica dioica) magas aranyvessző (Solidago gigantea)

GYOMNÖVÉNYZET Vágásnövényzet

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK FÁSSZÁRÚ DOMINANCIÁJÚ KÜLTERÜLETI ÉLŐHELYEK facsoportok, fasorok és erdősávok mezsgyék fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők szőlők (extenzív és intenzív szőlők, felhagyott szőlők) gyümölcsösök (extenzív és intenzív gyümölcsösök, ártéri, szórvány és felhagyott gyümölcsösök)

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK FÁSSZÁRÚ DOMINANCIÁJÚ KÜLTERÜLETI ÉLŐHELYEK

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK LÁGYSZÁRÚ DOMINANCÁJÚ KÜLTERÜLETI ÉLŐHELYEK egyéves szántóföldi kultúrák (extenzív és intenzív) évelő szántóföldi kultúrák (extenzív és intenzív) zöldség- és dísznövény-kultúrák kultúrgyepek (vetett rétek és legelők) rézsűk és gátak növényzete

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK LÁGYSZÁRÚ DOMINANCÁJÚ KÜLTERÜLETI ÉLŐHELYEK

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK ÉPÍTETT KÖRNYEZETHEZ KAPCSOLÓDÓ BELTERÜLETI ÉLŐHELYEK belvárosok, lakótelepek kertvárosok falvak kiskeretek kastélyparkok és arborétumok

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK ÉPÍTETT KÖRNYEZETHEZ KAPCSOLÓDÓ BELTERÜLETI ÉLŐHELYEK

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK ROMTERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉLŐHELYEK telephelyek, roncsterületek meddőhányók nyitott bányafelületek homok-, agyag- és kavicsbányák

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK ROMTERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉLŐHELYEK

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK EGYÉB VIZES ÉLŐHELYEK mesterséges folyóvizek mesterséges állóvizek kubikok rizskultúrák

TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK EGYÉB VIZES ÉLŐHELYEK