A ropolyi erdőrezervátum rovarfaunájának vizsgálata Szúbogarak vizsgálata, egészségi állapotfelvétellel 2010 tavasz-ősz Merkei Gábor

A kutatásról Témája: szúbogarak kutatása és az ezüsthársas bükkös egészségi állapotának vizsgálata Témaválasztás: az erdő állapota és élővilágának kapcsolata Célkitűzés: általános kép a rezervátum szúfaunájáról, mivel ehhez hasonló még nem készült Vizsgálat helye: Zselic, Ropolyi Erdőrezervátum Vizsgálat ideje: 2010 tavasz-nyár-ősz

Előkészítések A vizsgált terület általános jellemzése: Területbejárás Termőhelyi jellemzők Faállomány Az erdő fejlettségi állapota Jelenlegi faállomány-szerkezet Területbejárás Mintaterületek kiválasztása Mintaterületek jellemzői Termőhelyi eltérés Faállomány-szerkezeti eltérés Állapotbeli eltérések

3. 1. 2.

Egészségi állapotfelmérés Felvétel ideje: 2010 szeptember eleje Módszertana az EVH-hoz hasonló, mintapontonként 4X6 faegyed vizsgálata, összesen 72 db faegyes vizsgálata történt Paraméterek megállapítása 5%-os pontossággal, becsléssel Paraméterértékek szerinti kategóriák csoportosítása: 1. 0-10%: EGÉSZSÉGES 2. 11-25%: GYENGÉN KÁROSODOTT 3. 26-60%: KÖZEPESEN KÁROSÍTOTT 4. 61-99%: ERŐSEN KÁROSÍTOTT 5. 100%: ELPUSZTULT - Felvétel után összesítés, összehasonlítás az országos adatokkal, értelmezés

Egészségi állapotfelmérés Felvett paraméterek: 1. koronakárok: Levélvesztés Levélelszíneződés Koronaelhalás 2. jellemző károk: Törzskár Koronatörés Kéregkár Gyökfőkár Kapott eredmények megbízhatósága: célja a 96%-os biztonság

Az erdő egészsége Bükk: 1. levélvesztés: 12,1%-23,5%-os károsodású, vagyis gyengén károsodott 2. levél-elszíneződés: tünetmentes 3. koronaelhalás: 8,9%–20,3%-os károsodású, vagyis egészséges és gyengén károsodott Ezüsthárs: 1. levélvesztés: 19,4%-32,4%-os károsodás, vagyis gyengén és közepesen károsodott 3. koronaelhalás: 8,5% - 33,5%-os tartomány, vagyis egészséges és közepesen károsodott, zömében gyengén károsodott - Pontosság javításának módszere: mintaszám növelése, ezáltal a szórás csökkentése

Szúbogarak vizsgálata Mintaterületek Gyűjtés intervalluma: 2010. május-június-július Gyűjtési módszerek: Csapdázás Üres csapda Csapda alkohollal Csapda feromonnal: aggregációs feromon (Ips typographus) Egyelés Fogófás gyűjtés

Gyűjtött fajok Ips typographus (Linné, 1758) – Betűzőszú Pityogenes chalcographus (Linnaeus, 1761) – Rézmetszőszú Taphrorychus bicolor (Herbst, 1793) – Bóbitás bükkszú Xyleborus dispar (Fabricius, 1792) – Púpos szú Xyleborus monographus (Fabricius, 1792) – Szarvastölgyszú Xyleborinus saxeseni (Ratzeburg, 1837) – Vadgesztenyeszú Xylosandrus germanus (Blandford, 1894) Trypodendron domesticum (Linnaeus 1758) – Varratos bükkszú Trypodendron lineatum (Olivier, 1795) - Sávos fenyőszú Trypodendron signatum (Fabricius, 1792) – Lombfarágó szú - A fajok a Somogy megyei szúfauna 18%-át teszik ki

Fajok gyűjtési differenciálódása Feromonos csapdák: Ips typographus, Pityogenes chalcographus, Taphrorychus bicolor Alkoholos csapdák: Xyleborus dispar, Xylosandrus germanus, Xyleborinus saxeseni, Taphrorychus bicolor, Xyleborus monographus, Trypodendron signatum Üres csapdák: Taphrorychus bicolor, Xyleborinus saxeseni, Xylosandrus germanus, Trypodendron lineatum,Trypodendron signatum, Xyleborus dispar, Ips typographus!

Mintaterületenkénti differenciálódás 1.mintaterület: Ips typographus, Taphrorychus bicolor, Xyleborus dispar, Xylosandrus germanus! (72%) 2. mintaterület: a gyűjtési egyedszám mindig a legalacsonyabb volt 3. mintaterület: Pityogenes chalcographus, Taphrorychus bicolor, Xyleborinus saxeseni

Fogófás gyűjtés Fogófák: mintaterületenként 1-1 db bükk és ezüsthárs vastag- illetve vékonyfa Kihelyezésük: március eleje Begyűjtésük június Tárolásuk: épületben, papírzsákokban Előnye: a területen ténylegesen élő fajokat gyűjti Hátránya: Elsősorban a gyakori fajokat találhatjuk meg A zsákok megrongálódhatnak A kikelt egyedek sokszor bent maradnak a zsákban Ebben a formában nem nyújtott megbízható adatokat

Keltetett fajok Taphrorychus bicolor Xylosandrus germanus Xyleborinus saxeseni

Egyelés A gyűjtés során a terepet járva szúegyedeket gyűjtöttem, teljesen manuálisan A talált fajok statisztikai értéket nem adnak A talált fajok megegyeznek a többi technika során gyűjtöttekkel Továbbá egy fajt sikerült még találni: Trypodendron domesticum Következtetések: Egyes fajok dominanciája ránézésre más ( főleg Xylosandrus germanus!) Nem megbízható, hiszen az egyedek elkerülhetik a figyelmünket méretüknél fogva

Problémák Mobilis állatok Az időjárás jelentősen befolyásolja a fogásokat Több mintaterületre lett volna szükség Egyes gyűjtési módszereket, más kivitelezéssel kellett volna megoldani A csapdákba került rovarok bizonyos mennyiségben megrongálódtak: rágás, ragadozók, csapadék

Összegzés A faállomány egészsége a jövő évtizedekben jelentősen romolhat A holtfa mennyisége is nőni fog Több élőhely és táplálék a xylofág rovaroknak és azok predátorainak Stabilitása nőhet az állománynak diverzitása révén Károsító fajoknak melegágyat nyújthat! Hogy igazán jó képet kapjunk a xylofág rovarok és az erdő egészségének kapcsolatáról, ahhoz több éven /évtizeden/ keresztül kellene vizsgálni a folyamatokat

Köszönöm a figyelmet!