NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM EK EMKI ENERGETIKAI INTÉZETI TANSZÉK BIOMASSZÁK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK VIZSGÁLATA M.Sc.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szélkerék-erdők a világban és hazánkban
Advertisements

1 Új típusú energetikai megoldások a vidéki lakosság körében Prof. Dr. Magda Sándor MTA doktora, egyetemi tanár rektor Mezőkeresztes, április 8.
Energetikai gazdaságtan Energiatermelés (Termelési folyamat) gazdasági értékelése.
Levegőminőség. Terhelés minden olyan anyag és E, ami többletként adódik a természetes állapothoz Csoportosítás - méret/halmazállapot (ülepedő por, korom;
Megújuló forrásokból előállított villamos energia támogatása
Levegővédelmi jogszabályi előírások alkalmazása a megújuló energiaforrás engedélyezése során, különös tekintettel a biogáz-, biofermentáló üzemekre és.
XVII. DUNAGÁZ Szakmai Napok, Konferencia és Kiállítás
Megújuló energiaforrások Napenergia hasznosítása
Biogáz–előállítás, vidéki jövedelem-termelés
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár
B I O L Á N G B I O E N R G A Biomassza tüzelés Kft. Zrt.
Raklap és Tüzép csoport Raklap és Tüzép csoport.
Energiatermelő mezőgazdaság - Lágyszárú energianövények -
Kibékíthető ellentétek? Környezetvédelmi osztályvezető
B B I I O O E L N Á N R G G A Kft. Zrt.
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
© Gács Iván (BME)1/13 Kémények megfelelőségének értékelése Az engedélyezi eljárások egy lehetséges rendszere (valóság és fantázia )
Energetika I-II. energetikai mérnök szak
Biomassza, biodízel, bioetanol és biogáz
Energia és környezet A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése.
Légszennyezőanyag kibocsátás
Energetika II. energetikai BSc szak (energetikai mérnök szak)
Környezet- és emberbarát megoldások az energiahiányra
2. AZ ENERGETIKA ALAPJAI.
Az alternatív energia felhasználása
Levegőtisztaság-védelem 5. előadás
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
AZ ÁTALAKULÓ ÉLELMISZER-GAZDASÁG FŐBB TERÜLETI, TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Prof. Dr. Villányi László Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi.
SZIE Gödöllő GTK Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet
Szélparkok telepítése és a helyszínek összehasonlító értékelése
Megújuló energiaforrások
Energetikai korszerűsítések ill. biomassza tüzelésű berendezések telepítése a távhő- szektorban, ESCO-finanszírozás MaTáSzSz konferencia május 17.
Pécs május 13. Erdészeti biomassza használat és a jövő alternatív tüzelőanyagai - jelen helyzet, lehetőségek, veszélyek - dr. Német Béla, Csete Sándor,
Országos Környezetvédelmi
Energiatervezés Energiapolitikai szempontok Forgatókönyv elemzés.
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
energetikai hasznosítása II.
energetikai hasznosítása III.
© Gács Iván (BME) 1/12 Levegőszennyezés matematikai modellezése Energia és környezet.
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
Jut is, marad is? Készítette: Vígh Hedvig
Megújuló energiaforrások – Lehetőségek és problémák
szakmai környezetvédelem megújuló energiák 1.
DDEK Mecski ErdészetBiomassza hasznosítás1 „Biomassza hatékony energetikai hasznosítása” Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter Konferenciája Helyszíne: Pécs,
SZÁMÍTÁSI FELADAT Határozzuk meg, hogy egy biomassza alapú tüzelőanyag eltüzelésekor a kén-dioxid emisszió tekintetében túllépjük-e a határértéket. Az.
A tartamos erdőgazdálkodás és a faenergetika optimális kapcsolata „A biomassza felhasználásának formái” Budapest, október 25. Jung László vezérigazgató-helyettes.
A jövő az energia hatékony lakásoké nyílászáró csere, külső hőszigetelés és megtakarítási lehetőségek :19.
COACH BioEnergy A biomassza energetikai célú hasznosításának erősítése és népszerűsítése Közép-Európában – nemzetközi információs és tanácsadói hálózat.
Decentralizált energiaellátás
Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes A doktori és publikációs adatbázis kialakításának elvei és megvalósítása Nyugat-magyarországi.
Az alternatív energia felhasználása
Energiahatékony épületgépész rendszerek, rendszerelemek és alkalmazásuk Az EU energiahatékonysági rendeletének hatása a hazai gázkészülékek installációs.
A megújuló energiaforrások szerepe az emberiség energiaellátásában
Város energetikai ellátásának elemzése
Biogáz (másodlagos feldolgozás). Alapanyag: minden természetes eredetű szervesanyag (trágya, zöld növényi részek, hulladék, állati eredetű szennyvíz iszap)
A faelgázosítás és pellet technológia a gyakorlatban Zsófi János Megújuló Energiaforrás Energetikus Zsófi Team Kft.
A Dunaújvárosi Főiskola energetikai innovációs tervei Kiss Endre március 26. Megújuló energiaforrások alkalmazása az EU-ban konferencis.
CÍM: 1081 Budapest, Alföldi u. 7. TEL.: FAX: WEB: A Budapesti Hulladékégető Mű.
Biogáz (másodlagos feldolgozás). Alapanyag: minden természetes eredetű szervesanyag (trágya, zöld növényi részek, hulladék, állati eredetű szennyvíz.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA ENERGETIKA TUDOMÁNYA FAZEKAS ANDRÁS.
CO2 érzékelők Lőkkös Norbert (FFRQJL).
Keményítőiparok (kukorica, burgonya, búza) Cukorgyártás
Energetikai gazdaságtan
Bioenergia 3_etanol (fajlagosok)
A VEOLIA pécsi erőműve a körkörös gazdasági modell tükrében
Előadás másolata:

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM EK EMKI ENERGETIKAI INTÉZETI TANSZÉK BIOMASSZÁK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK VIZSGÁLATA M.Sc. Barkóczy Zs.–M.Sc. Ivelics R. PhD-stud.–Prof. Dr. Sc. Marosvölgyi B. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, EMKI, Energetikai Tanszék H-9400, Sopron Ady E. u. 5.,Tel./Fax.: Magyarország éves energiaigényének több, mint 96 %-át nem megújuló energiahordozókból elégíti ki, amely mellett a teljes energiaigényünk közel 74%-át importáljuk. Köztudott, hogy az energiatermeléssel együtt járnak káros környezeti hatások, amelyek csökkentése és minimalizálása a hazai kutatók és fejlesztők feladata. A fosszilis energiahordozókból való energiatermelés egyre drágább lesz (környezetvédelmi előírások, adók, díjak), ezért a bioenergia egyre nagyobb szerepet kap a hazai energiatermelésben. Ezért szükséges a lignocellulózok (biomassza azon része, amelynek kémiai összetételében megtalálható a lignin és a cellulóz.) energetikai hasznosításának környezeti hatásainak vizsgálata, hiszen a hazai energiaellátás közel 3 %-a lignocellulózok energiakonverziójából származik. A fa, illetve lignocellulózok termesztése nemcsak az energiatermelés, de a környezet számára is kedvező, mert lehetővé válik a CO 2 -neutrális energia előállítás. A jövőben mind a fosszilis energiahordozókat hasznosító, mind a megújuló energiaforrásokat hasznosító tüzelőberendezések kibocsátásait rendszeresen mérni kell, hogy az emisszió-értékekről folyamatosan rendelkezésre álljanak aktuális adatok. Az Európai Unióban érvényes, Magyarországon ennek megfelelően meghatározott technológiai kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzése így biztosítható, illetve a szakszerű üzemeltetéshez szükséges ismeretek megszerzése és a fejlesztésekhez szükséges adatok begyűjtése ily módon megoldható. Szilárd biomassza Lignocellulózok Lágyszárú lignocellulózok - herbomasssza Fásszárú Lignocellulózok - dendromassza Energetikai célú dendromassza Egyéb célú dendromassza Egyéb biomassza 1. ábra: A szilárd biomassza csoportosítása energetikai szempontból 2. ábra: Különböző lignocellulózok elemi összetétele A lignocellulózt hasznosító, illetve fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok kibocsátásai nagy mértékben függnek a tüzelőberendezés karbantartásától, megfelelő beállításától, illetve annak rendszeres ellenőrzésétől. Maga a tüzelőanyag minősége nem biztosítja a kedvező emissziós értékeket, ha a tüzelőberendezés nem megfelelően van üzemeltetve vagy beállítva. Ezt bizonyítják a következő diagrammok is, amelyek egy fa- és egy gáz-tüzelésű (1,2 ill. 6,4 MW teljesítményű) kazán CO emissziós vizsgálata alapján készültek. Mindkét esetben az égőfej nem megfelelő beállításából adódóan alakultak ki a magas, határértéket többszörösen meghaladó értékek. 1. táblázat: Emisszió kibocsátások összehasonlítása különböző fűtési módszereknél (g/10 3 MJ) Tüzelő olajFöldgázSzén Fahasáb régi technológia Fahasáb új technológia Faapríté k SO NO x CxHxCxHx CO CO Por Össz Forrás : SZIE Környezettechnika És Épületgépészet Tanszék Biomassza Információs Kiadvány nyomán Forrás: Ivelics Összefoglalás A lignocellulózok energetikai hasznosításának környezeti hatásai (káros anyag emissziói) kedvezőbbek, mint a fosszilis tüzelőanyagok energiakonverziója, de a károsanyag-kibocsátásokat nem csak az alapanyag minősége (elemi összetétele), hanem a tüzelőberendezés műszaki tulajdonságai. A különböző lignocellulózok közül is a fa a legkedvezőbbnek mind emisszió, mind energetikai, mind tüzeléstechnikai szempontból. Hivatkozások: Ivelics, R. 2004: Energetikai faültetvények betakarításánál elért legújabb gépesítési eredmények. Magyar Biomassza Konferencia. Sopron Marosvölgyi B.-Tamás R. 2001: A fatüzelés környezeti hatásai. MTA-AMB Konferencia. Gödöllő Marosvölgyi B.-Tamás R.-Winkler A. 2002: Vizsgálatok a lignocellulózok energetikai hasznosításának környezeti hatásainak elemzéséhez. MTA-AMB Konferencia. Gödöllő Tamás, R. 2000: Emissziós mérések fatüzelésű berendezésekben. MTA-AMB Konferencia. Gödöllő SZIE Környezettechnika És Épületgépészet Tanszék Biomassza Információs Kiadvány A lignocellulózok energetikai hasznosítása során számos a környezetre ártalmas anyag keletkezik, amelyeknek formája lehet: Gáznemű – emisszió (CO2, CO, NO, NO2, NOx, SO2, CxHy,) – mérése: különböző elvű füstgázmérő berendezések (pl.: elektrokémiai tüzelőanyag cellák alkalmazása, stb.), Folyékony – a tüzelőberendezések falán kicsapódó bonyolult összetételű anyagok, Szilárd – az energiahordozó energiakonverziója során, enerigává nem alakuló anyagok (füstgázban: ülepedő és szálló por, visszameredó hamu, salak és pernye)– mérése: számos szilárd por mérő készülék, különböző hamuelemzők (pl.: röntgen emissziós spektrofotométer, stb.). A lignocellulózok energetikai hasznosításánál, esetünkben a fa energiakonverziójánál, 1 kg szén kiváltása esetén, 3,3 kg-mal kevesebb CO 2, 0,30 kg-mal kevesebb por és salak, és 0,10 kg-mal kevesebb SO 2 károsítja a környezetet.