Fehér árvacsalán (Lamium album) -Egyéb nevei: (holtcsalán) -Család: Lamiaceae -Drog: Lamii albi flos, Lamii albi herba -Hatóanyag: lamalbid (iridoid glikozid, ebben a fajban fedezték fel), fenolkarbonsavak és származékaik (kávésav és észterei), flavonoidok

-Morfológia: évelő növény; szögletes szárú, keresztben átellenes, csalánéra emlékeztető fűrészes élű tojásdad levelekkel. A felsőbb levelek hónaljában fejlődnek a virágörvök. A párta hófehér, esetleg enyhén sárgás árnyalattal, a felső ajak domború, borzas szőrű. Termése makkocska. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem; hazánkban a magyar khg-ben és a DNy-Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: mérsékelten üde, üde gyomtársulások -Gyűjtés: a virágdroghoz a pártát kézzel; a virágos hajtást sarlóval, ollóval gyűjtjük.

-Feldolgozás: vékonyan kiterítve, árnyékos, esetlen fűtött helyen megszárítjuk, a virágok fehér színének megőrzésével. -Farmakológiai hatás: enyhe vízhajtó és köptető. -Felhasználás: a népi gyógyászatban fehérfolyásban, prosztata-megnagyobbodás következtében fellépő vizelési zavarokban használják. Ritkábban légúti hurutos megbetegedések gyógykezelésében. Külsőleg a föld feletti virágos hajtásokat fürdők formájában alkalmazzák végbéltáji vagy bőrgyógyászati gyulladásokban, szintén tapasztalati alapon.

Szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca) -Egyéb nevei: gyöngyajak -Család: Lamiaceae -Drog: Leonuri cardiaceae herba -Hatóanyag: iridoid vegyületek (leonurid), bufenolid kardenolidok, alkaloid jellegű vegyületek, cseranyagok, keserűanyagok, illóolajok

-Morfológia: évelő, lágyszárú faj, szára négyélű, üreges -Morfológia: évelő, lágyszárú faj, szára négyélű, üreges. Levelei keresztben átellenesek, az alsó levelek tenyeresen osztottak, karéjosak, fonákjuk szőrökkel borított. Virágzata álörv, a párta halvány rózsaszínű. Termése makkocska. -Előfordulás: eurázsiai (mediterrán) flóraelem, ruderális termőhelyeken, parlagokon díszlik. -Környezeti igény: viszonylag hidegtűrő, mezofil, tápanyagigényes, gyomtársulásokban. -Gyűjtés: június-augusztus folyamán, virágzáskor gyűjthetők 30-40 cm hosszú hajtásai.

-Feldolgozás: a begyűjtött növényi részt azonnal szárítani kell, ami történhet szobahőmérsékleten vagy műszárítóban -Farmakológiai hatás: nyugtató hatása kísérletileg igazolt, szívtáji panaszok esetén, alvászavarokban alkalmazzák, vérnyomáscsökkentő -Felhasználás: vizes kivonata nyugtató hatású, szívpanaszok, nyugtalansági állapot, alvászavarok kezelésére alkalmas. Gyógyteát és gyógybort készítenek belőle, a főétkezések előtt fogyasztva javítja az étvágyat.

Mórmályva (Malva sylvestris subsp. mauritiana) -Egyéb nevei: algíri mályva -Család: Malvaceae -Drog: Malvae mauritii flos, Malvae folium -Hatóanyag: nyálka, amely egyszerű cukrokra hidrolizál (galaktóz, arabinóz, glukóz, ramnóz), antocián festékanyag (malvidintartalom), cseranyag, keserűanyag.

-Morfológia: évelő, lágyszárú faj, termesztésben gyakran egyéves, több szárat fejleszt. Levelei szórtak, tojásdad alakúak, tenyeresen karéjosak. A virágok csoportosan helyezkednek el, levélhónaljiak, a szirmok bíborszínűek, kicsípett csúcsúak. Termése lapos papsajt. -Előfordulás: a Földközi-tenger partvidékén, Afrika északi részén honos, hazánkban csak mintegy két évtizede ismert faj. -Környezeti igény: melegkedvelő, fényigényes, mezofil, közepesen tápanyagigényes, szélvédett helyet kíván. -Fajta: ‘Bíborfelhő’

-Feldolgozás: a virágokat – színük és értékük megőrzése végett – árnyékban, száraz, meleg, szellős helyen kiterítve szárítják. -Farmakológiai hatás: légúti hurutoldó, köhögéscsillapító -Felhasználás: a virág és a levél belsőleg köhögéscsillapító teakeverékek alkotója, a virág színezékként az élelmiszeriparban is sokféle tea összetevője. Külsőleg használják a népi gyógyászatban borogatásra (fekélyek, gyulladások) – ugyanúgy, mint az erdei mályva drogjait.

Orvosi székfű (Matricaria chamomilla, C.recutita) -Egyéb nevei: kamilla, (székfű) -Család: Asteraceae -Drog: Chamomillae anthodium, Chamomillae cribratum, Aetheroleum chamomillae -Hatóanyag: illóolaj (színe kék a kamazuléntől, amely a matricinből keletkezik), bisaboloidok, flavonoidok (apigenin, luteolin, patuletin és ezek glikozidjai, kumarin, pektinszerű nyálkaanyagok

-Környezeti igény: melegigényes, fényigényes, szárazságtűrő, sziktűrő -Morfológia: egyéves növény, szára hengeres, felálló vagy elfekvő. Levelei szórt állásúak, hosszúkás-lándzsásak, sallangosan szeldeltek. Virágzata végálló fészek, megnyúlik, kúpos és belül üreges lesz; fehér nyelves és sárga, kétivarú csöves virágokból áll. Termése kaszat. -Előfordulás: géncentruma a Földközi-tenger keleti medencéje körüli terület, hazánkban vadon terem, jelentős állománya a szikes területeken van. -Környezeti igény: melegigényes, fényigényes, szárazságtűrő, sziktűrő -Gyűjtés: begyűjtése kamillafésűvel történik, amikor a csöves virágok már sárgák. Szikes pusztákon nagy hatóanyag-tartalmú törpe változata (C. m. var. salina) tömeges.

-Feldolgozás: a virágokat a hosszabb szárrészektől és az idegen növényi részektől megtisztítják, majd természetes vagy mesterséges úton szárítják. -Farmakológiai hatás: görcsoldó, gyulladáscsökkentő és antiszeptikus -Felhasználás: gyomor- és bélnyálkahártyák gyulladása és fekély esetén, légúti megbetegedé-sekkor alkalmazzák. Forrázással készült teája nyugtató, görcsoldó, szélhajtó, gyomorerősítő és emésztést serkentő hatású. Meghűlés esetén mint izzasztó, toroköblítő tea jó hatású.

-Felhasználás: Külsőleg szemborogató, fogínyerősítő, sebgyógyulást elősegítő hatású. Azulénes kamillakenőccsel nehezen gyógyuló sebek, visszeres lábszárfekély, ekcémás felületek többnyire jó hatással kezelhetők. Olajos készítményei elsőfokú égési sebek, felfekvések kezelésére is alkalmasak lehetnek.

Orvosi somkóró (Melilotus officinalis ) -Egyéb nevei: somkóró -Család: Fabaceae -Drog: Meliloti herba, Meliloti flos -Hatóanyag: kumarin és származékai (száradás során keletkezik), a szirmok sárga színét a kempferol és a kvercetin nevű flavonoidok és glikozidjaik okozzák.

-Morfológia: egyéves vagy áttelelő, kétéves faj, gyökérzetében nitrogénkötő baktériumok fejlődnek. A levelek hármasak, az alsók fordított tojásdadok, a felsők ék-lándzsás alakúak. Az apró, sárga virágok levélhónaljiak, hegyes fürtben állnak. Termése hüvelytermés. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, gyomtársulásokban, szántóföldeken, utak mentén az ország egész területén gyakori. -Környezeti igény: napos helyek, nyílt térségek növénye. -Gyűjtés: a leveles hajtásokat az első, legalsó virágok nyílásakor gyűjtik.

-Feldolgozás: a szárítást jól szellőző, árnyékos helyen végezzük. -Farmakológiai hatás: javítja a nyirok- és a perifériás keringést, ezért ödémás testrészek kezelésére alkalmas, gyulladáscsökkentő. -Felhasználás: külsőleg (vászonzacskóban) zúzódások, véraláfutások, rándulások, ficamok kezelésére használják, a virágos hajtásból készült forrázatát visszeres vagy aranyeres panaszokban, a nyirokkeringés pangásának következtében fellépő vizenyő kezelésére használják. A virágok dohány illatosítására szolgálnak, fejfájást, szédülést okozhatnak. Az eltérő hatóanyag-tartalom miatt inkább készítményeit használják.

Vidrafű (Menyanthes trifoliata) Védett! -Egyéb nevei: (vidraelecke, keserű lóhere) -Család: Menyanthaceae -Drog: Trifolii fibrini folium -Hatóanyag: keserűanyagai szekoiridoidok: mentiafolin és loganin

-Morfológia: évelő vízi növény, hosszan kúszó gyöktörzséből fejlődnek a levelek és virágok. A levelek három levélkéből állók, elliptikusak, kissé húsosak. A virágok fehérek, kívül pirosak vagy lilás színűek, rojtos cimpájúak, fürt virágzatot alkotnak. Termése tok. -Előfordulás: cirkumpoláris flóraelem, zsombékosok, láprétek növénye -Környezeti igény: vízigényes, félárnyéktűrő -Gyűjtés: ahol gyűjthető, ott a virágzás idején kíméletesen gyűjtik a leveleket, úgy, hogy a tő fiatalabb leveleiből néhány megmaradjon.

-Feldolgozás: a begyűjtött levelekről a hosszú levélnyelet levágják, majd vékony rétegben szárítják. -Farmakológiai hatás: éhgyomorra adagolva fokozza a gyomornedv elválasztását. -Felhasználás: keserűanyag-tartalma miatt felnőtteknél étvágyjavítóként használják, a főétkezések előtt fél órával adagolják úgy, hogy akár vizes, akár szeszes kivonatát rendelik, a drogra számított adag ne haladja meg az 1 g-t. Homeopátiásan lázrohamok, izom- és fejfájás esetén használják.

Tövises iglice (Ononis spinosa) -Egyéb nevei: iglicetövis, gilicetövis -Család: Fabaceae -Drog: Ononidis radix -Hatóanyag: triterpénvázas szaponin (onocerin), izoflavonvegyületek (ononin, onospin, trifolirizin), flavonol (rutin, kempferol), illóolaj, cseranyagok, cukrok, zsírosolaj, fitoszterolok

-Morfológia: 35-70 cm magas félcserje, szára enyvesen mirigyes, hajtásai tövisesek. Alsó levelei hármasan összetettek, a felsők egyszerűek. A virágok levélhónaljiak, egyesével állnak, rózsaszínűek. Magvai sötétbarnák, nehezen csíráznak. -Előfordulás: közép-európai flóraelem, hazánkban is gyakori -Környezeti igény: legkedvezőb- ben nedves, jól átmelegedő, tápanyagban gazdag talajokon fejlődik. Réteken, legelőkön. -Gyűjtés: a többéves növények gyökereit legtöbbször október-november folyamán, ritkábban tavasszal szedik ki a földből.

-Feldolgozás: a gyökerekről a szárrészeket eltávolítják, majd megmossák, ezután fedett helyen vékony rétegben kiterítve szárítóberendezésben szárítják. -Farmakológiai hatás: vizelethajtó -Felhasználás: vizelethajtó teakeverékek alkotója, vesekőbetegek kezelésére leginkább a mezei zsurló drogjával társítják. A herbát sebgyógyításra is használják a népi gyógyászatban, újabban a kozmetikai iparban is használják drogját; a faggyúmirigyek működését csökkentő készítményekben.

Közönséges szurokfű (Origanum vulgare) -Egyéb nevei: feketegyopár, vadmajoránna, vargamajoránna -Család: Lamiaceae -Drog: Origani vulgaris herba -Hatóanyag: illóolaj, karvakrol, timol, flavonoidok, cserzőanyagok, nyálkaanyagok

-Morfológia: évelő növény, szára felül fedő- és mirigyszőrökkel borított. Levelei keresztben átellenesek, tojásdadok, mirigyektől pontozottak. Virágzata többszörösen összetett, a hajtások végén bogernyős, a párta bíborpiros, rózsaszín, bordó színű. Termése 4 részre hasadó makkocska. -Előfordulás: Eurázsia mérsékelt és szubtrópusi övezetében előforduló faj. -Környezeti igény: szárazságtűrő, fénykedvelő növény -Gyűjtés: a virágos leveles hajtásokat teljes virágzásban gyűjtik.

-Feldolgozás: a levágott virágos hajtásokat azonnal szárítani kell árnyékos, szellős helyen kiterítve vagy szárítóberendezésben. -Farmakológiai hatás: antiszeptikus, köptető, nyálkaoldó, enyhén görcsoldó -Felhasználás: teakeverékek alkotója, légúti és emésztőrendszeri hurutos megbetegedések esetén használható; ételek, halak, húsok, bor fűszerezésére használják, illóolaja szappanok alkotórésze antiszeptikus hatása miatt, régen népi festőnövényként alkalmazták (rozsdabarna).

Vörös acsalapu (Petasites hybridus) -Egyéb nevei: közönséges acsalapu, keserűlapu, kalaplapu, nagy szattyú -Család: Asteraceae -Drog: Petasitidis rhizoma, Petasitidis folium – kiskereskedelemben nem forgalmazzák, ipari nyersanyag -Hatóanyag: szeszkviterpén alkoholok (petazol, izopetazol, neopetazol), flavonoidok, triterpén szaponinok, nyálka- és cseranyagok, toxikus hatású pirrolizidin alkaloidok

-Morfológia: évelő, lágy szárú faj, vastag gyökértörzsével telel át -Morfológia: évelő, lágy szárú faj, vastag gyökértörzsével telel át. Levelei nagyméretűek, szíves vállúak, kerekdedek, hosszú levélnyéllel, a levélfonák molyhosan szőrös. Kétlaki, de előfordulnak kétivarú virágok is, melyek csak csöves virágokból állók. Termése bóbitás kaszat. -Előfordulás: Európában, Észak- és Nyugat-Ázsiában honos faj, patakok mentén, nedves hegyi réteken, ligeterdőkben, magaskórósokban. -Környezeti igény: nedvességigényes, hűvösebb klímát kedvel. -Gyűjtés: a rizómát ősztől tavaszig, a leveleket pedig a nyár folyamán gyűjtik.

-Feldolgozás: a növényi részeket természetes úton szárítják, a gyökereket előtte megmossák, széthasítják. -Farmakológiai hatás: görcsoldó és fájdalomcsillapító hatású, főként idegi eredetű panaszoknál. -Felhasználás: kivonatait különböző gyógyszerkészít-mények komponenseként légzési, aszmatikus görcsök, köhögés csillapítására, továbbá neurotikus eredetű gyomor és bélpanaszokra, az érgörcsökre visszavezethető migrénes fejfájás ellen. Májkárosító és esetlegesen rákkeltő anyagai miatt ellenőrizet- len használata nem ajánlott.

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata) -Egyéb nevei: lándzsás útilapu -Család: Plantaginaceae -Drog: Plantaginis lanceolatae folium -Hatóanyag: aukubin (iridoid glikozid), polifenolok, nyálkaanyagok, C-vitamin, cserzőanyag, citromsav, invertáz, emulsin enzimek

-Morfológia: évelő növény, gyöktörzséből csak a tőlevélrózsa és a tőkocsány ered. Levelei keskeny lándzsásak, a levélerek majdnem párhuzamosak. A virágzat gömbös vagy kúpos, később hengeres füzér. Tojásdad toktermése üreges, kétmagvú. -Előfordulás: kozmopolita faj, hazánkban igen gyakori, réteken, legelőkön, füves helyeken. -Környezeti igény: mindenhol megterem, kivéve futóhomokon és vízállásos talajokon. -Gyűjtés: a növény ép, egészséges tőlevelei adják a drogot, májustól szeptemberig.

-Feldolgozás: a begyűjtött leveleket a tőkocsánytól megtisztítjuk, majd jól szellőző helyen, forgatással szárítjuk. -Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, enyhén abiotikus. -Felhasználás: leveleinek présnedve vagy hideg vízzel készült kivonata egyes kórokozó baktériumok fejlődését gátolja. Sebgyógyító hatású, használható aranyeres bántalmak ellen, kúpok alapanyagaként. Teája és a belőle készült szirupok nyugtatóan hatnak szájüreggyulladás, köhögés és rekedtség esetén. A népi gyógyászat a friss leveleket sebgyógyításra, rovarcsípés kezelésére használja.

Libapimpó (Potentilla anserina) -Egyéb nevei: (libavirág, lúdpázsit, fehérhátúfű) -Család: Rosaceae -Drog: Anserinae herba -Hatóanyag: cserzőanyagok (ellagitanninok), flavonoidok (kvercetin glukuronidja és tilirozid), proantocianidinek.

-Morfológia: évelő, tarackos, kúszó növény -Morfológia: évelő, tarackos, kúszó növény. Levelei páratlanul szárnyaltak, a nagyobb levélkék között kisebbek találhatók, a lemez fonáka ezüstösen-fehéren szőrös. A virágok magánosak, a szirmok sárgák, szabadon állnak. Termése aszmagos terméscsoport. -Előfordulás: kozmopolita flóraelem, agyagos, nyirkos gyepekben tömegesen jelenik meg. -Környezeti igény: fényigényes, nedvességigényes. -Gyűjtés: csak tiszta helyről, füves rétekről gyűjthető.

-Feldolgozás: a frissen begyűjtött föld feletti részeket folyóvízzel lemossák, a gyökereket eltávolítják, majd árnyékban szárítják. -Farmakológiai hatás: a kórokozó bélbaktériumok fejlődését gátolja, a simaizmok györcskészségét csökkenti. -Felhasználás: hasmenés esetén éhgyomorra rendszeresen adagolható főzete; görcsös havivérzésben jeleztek kedvező eredményt; gyógyszeripari készítményekben a változás éveiben fellépő panaszok enyhítésére használható.