Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus)

Az előadások a következő témára: "Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus)"— Előadás másolata:

1 Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus)
-Egyéb nevei: fecskefű, cinadónia, (gódira) -Család: Papaveraceae -Drog: Chelidonii herba, Chelidonii radix -Hatóanyag: a tejnedvben 20 féle alkaloid van (kelidonin, sanguinarin, alfa- és béta-homokelidonin, berberin, keleritrin), festékanyag, gyanta, fehérjebontó enzim.

2 -Morfológia: évelő, lágyszárú faj, a szár belül csöves, levele szárnyasan szeldelt, csipkés, szőrözött; első évben tőlevélrózsát fejleszt. Virágzata ernyő, virága négyszirmú, aranysárga. Termése becőszerű tok. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, kerítések mentén, erdők szélein, akácosokban, kertekben igen gyakori. -Környezeti igény: nitrogénkedvelő, melegigényes, nedvességigényes. -Gyűjtés: virágzó föld feletti részét és késő ősszel vagy kora tavasszal gyökereit is gyűjtik.

3 -Feldolgozás: a herbát és a gyökérdrogot megtisztítjuk, majd természetesen vagy mesterségesen szárítjuk. -Farmakológiai hatás: fájdalomcsillapító, simaizom-görcsoldó, baktériumölő, mitózis és tumorgátló, friss tejnevével szemölcsöt irtanak (fehérjebontó enzimek). -Felhasználás: frissen szemölcs-irtó, a gyógyszeripar epe- és májbetegségek gyógyszereihez használja, extraktumát kőképződéses, gyulladásos epegörcsök esetén. Fogkrém és szájvíz alkotórésze (antibakteriális). Erős hatású, csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható!

4 Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)
-Egyéb nevei: varádics, varádicskóró, gilisztavirág, (varádicsfű, féregűző varádics, fájdalomfű) -Család: Asteraceae -Drog: Tanaceti herba, Tanaceti flos -Hatóanyag: illóolaj (tujon, kámfor, borneol, umbellulon, artemiziaketon), parthenolid szeszkviterpén lakton.

5 -Morfológia: évelő növény, levelei szórt állásúak, egyszeresen vagy kétszeresen szárnyasan szeldeltek. Virágzata fészkes sátor; csöves, élénksárga virágokkal. Termése kaszat. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, nedves réteken, erdei vágásokban, ártéri gyomtársulásokban, utak mentén gyakori. -Környezeti igény: melegigényes, nedvességigényes, tűrőképessége nagy. -Gyűjtés: virágzáskor gyűjtik a 40 cm hosszú, virágos, leveles hajtásokat (külön a herbát, külön a virágot).

6 -Feldolgozás: a szárítás természetesen vagy hideglevegős berendezésen történik, az illóolajat a friss növényből nyerik. -Farmakológiai hatás: a drog bélféregűző. Illóolaja antimikrobiális, antiszeptikus. -Felhasználás: teája bélféregűzésre, szigorúan előírt adagban használható, állatgyógyászatban is jelentős. Teája alvászavarok, gyomorfájás ellen, alkoholos kivonata és illóolaja visszér, reuma ellen bedörzsölőszerként alkalmazott. Biokertekben virágos hajtásának forrázatát gyümölcsfák és zöldségek kártevői, palántadőlés kórokozói ellen használják.

7 Mezei katáng (Cichorium intybus)
-Egyéb nevei: katángkóró, cikória -Család: Asteraceae -Drog: Cichorii radix, Cichorii herba -Hatóanyag: a gyökér inulint tartalmaz, a szárban cikóriasav, ezenkívül szeszkviterpén lakton, diterpének

8 -Morfológia: évelő növény, levelei változatosak, a tőlevelek kacúrosak, a szárlevelek lándzsásak vagy tojásdadok. A fészekvirágzatok a felső levelek hónaljában, kék nyelves virágúak; a termése kaszat, apró pikkelyekből álló bóbitával. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, mindenfelé közönséges. -Környezeti igény: mezofil -Gyűjtés: a gyökereket késő ősszel vagy kora tavasszal, a föld feletti részt pedig az első virágok megjelenésével gyűjtik.

9 -Feldolgozás: a gyökereket azonnal megmossuk, hosszában felvágjuk; a föld feletti részeket felaprítjuk és árnyékban szárítjuk. -Farmakológiai hatás: epehajtó, a föld feletti részek esetében a hatás kifejezettebb. -Felhasználás: máj- és epehólyag- bántalom esetén javasolt, az e célra termesztett cikória (C. i. ssp. sativum convar. foliosum) leveleit salátaként fogyasztják. A gyökere miatt termesztett cikóriát (C. i. ssp. sativum convar. radicosum) pörkölés után pótkávé készítésére használják (a mezei katángé fásabb és kevesebb benne a cukor).

10 Őszi kikerics (Colchicum autumnale)
-Egyéb nevei: őszike, kikerics, (guzsalyvirág) -Család: Liliaceae -Drog: Colchici tuber (a hagymagumóból nyert gumós részből), Colchici semen (a magból) -Hatóanyag: az egész növényben: kolchicin (alkaloidszerű amid), demekolchin főleg a gumókban

11 -Morfológia: évelő növény, tojásdad vagy körte alakú hagymagumóval
-Morfológia: évelő növény, tojásdad vagy körte alakú hagymagumóval. Levele megnyúlt lándzsás, kissé húsos, tavasszal jelennek meg! Az ősszel nyíló virágok ibolyás-rózsaszínűek. Termése lágy falú, barna tok. -Előfordulás: közép-európai flóraelem, az Északi-középhegységben és a Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: atlantikus lomberdőklíma hőháztartási körülményei kedvezőek számára. -Gyűjtés: a hagymagumót virágzáskor, a magokat júniusban gyűjtik, száraz, napos helyen utóérni hagyják.

12 -Feldolgozás: a gumót azonnal megtisztítják, majd szeletekre vágva szárítják. A magokat a toktermésből kirázzák, majd a napon szárítják még egy pár órát. -Farmakológiai hatás: csökkenti a kórosan fokozott kötőszövet-képződést a májban, befolyásolja a sejtosztódást, az osztódási orsót bénítja, a kromoszómaszám megkétszerezhető. -Felhasználás: orvosi rendelésre köszvényes rohamok megelőzé-sére, a demekolchicint bőrrák kezelésére helyileg használják. Körültekintést igényel alkalmazása, mert a kolchicin a szervezetben felhalmozódik. Legeléskor a háziállatok tejébe kerülve mérgezést okozhat!

13 Apollinaire: Kikericsek
Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig Legelget a tehén S lassan megmérgeződik Kikericsek virítnak kékek és lilák Álmos szemed olyan mint itt ez a virág Mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt S szemedtől életem lassan megmérgeződik Egy falka kisdiák a rétre fut s rivall Lebernyegük röpül és zeng a harmonikadal Letépik a virágot mely anya s leány is És színe mint szemhéjadé s oly félve rebben már is Mint rebben a virág ha szélben térdepel A csordás csöndesen halk hangon énekel Míg bőg a sok tehén s elhagyja gőzölögve E halnikészülő nagy rétet mindörökre Radnóti Miklós fordítása

14

15 Szarkalábfajok (Consolida spp.)
Consolida orientalis – keleti szarkaláb Consolida regalis – mezei szarkaláb -Egyéb nevei: C. orientalis – (sarkvirág) C. regalis – vetési szarkaláb -Család: Rannunculaceae -Drog: Calcatrippae flos, Consolidae regalis flos -Hatóanyag: erős hatású, diterpénvázas alkaloidokat tartalmaznak, jelen vannak az antocianinok és flavonoidok.

16 -Morfológia: egyéves fajok, a C
-Morfológia: egyéves fajok, a C. orientalis levelei szórtak, két-háromszorosan szeldeltek. Virágzata fürt, a virág színe élénk-lila. A C. regalis kisebb habitusú, virágai azúrkékek, lazábban állnak. Tüszőtermésük van. -Előfordulás: a C. regalis eurázsiai flóraelem, a C. orientalis DK-Európában honos.Vetésekben. -Környezeti igény: mérsékelten száraz, enyhén meszes talajokat kedvelnek. -Gyűjtés: a virágokat száraz időben, csak a virágok fosztásával (egyéb növényi rész nélkül) kell gyűjteni.

17 -Feldolgozás: a friss virágokat lehetőleg azonnal szárítani kell, szabadban, napsugárzástól takarással védve. -Farmakológiai hatás: alkaloidjai vérnyomáscsökkentő és légzőközpont-bénító hatással is rendelkeznek. Vizelethajtó. -Felhasználás: felhasználása óvatosságot igényel, forrázata enyhe hashajtó és értágító, homeopátiás készítmények alkotórésze, mérgezést okozhat!, teaszépítő drogként használják leginkább, teakeverékekben (minimális mennyiségben) nincs kimutatható toxikus hatása.

18 Gyöngyvirág (Convallaria majalis)
-Egyéb nevei: májusi gyöngyvirág -Család: Liliaceae -Drog: Convallariae folium, Convallariae herba, Convallariae flos, Convallariae rhizoma -Hatóanyag: kardenoloid glikozidok (konvallatoxin, konvallatoxol, konvallozid), szaponinok

19 -Morfológia: évelő növény, kúszó, tarackszerű gyöktörzzsel
-Morfológia: évelő növény, kúszó, tarackszerű gyöktörzzsel. Két hosszú nyelű, elliptikus lomblevelet fejleszt; fehér színű, harang alakú virágai laza fürtben állnak. Termése gömbölyű, pirosas bogyó. -Előfordulás: bükkösben, tölgyerdők aljnövényzetében típusalkotó („gyöngyvirágos tölgyes”). -Környezeti igény: félárnyékos, humuszban gazdag, mérsékelten üde területen díszlik. -Gyűjtés: az ép, élénkzöld leveleket áprilistól júniusig gyűjtik, gyakran a virágokkal vagy az egész föld feletti hajtással. A gyöktörzset késő ősszel vagy kora tavasszal gyűjtik.

20 -Feldolgozás: mindegyik drogot árnyékban, szellős helyen vagy műszárítóban szárítják.
-Farmakológiai hatás: szívreható glikozidjai alkalmazhatók (pozitív inotrop hatás: összehúzódások ereje, pulzustérfogat fokozódik), ha a betegek a digitálisz vagy sztrofantusz kúrákat kevésbé tűrik és szájon át adagolva is jó hatásfokú a felszívódásuk. Mérgezést főleg az érett bogyók fogyasztása okoz.

21 -Felhasználás: a szívelégtelenség gyógykezelésére használják
-Felhasználás: a szívelégtelenség gyógykezelésére használják. (Szigorúan orvosi felügyelet mellett előnyös lehet bradikardiás szívelégtelenségben (szívműködés frekvenciája csökken), mitrális sztenózisban (billentyűszükület) és cor pulmonale (jobbszívfél-elégtelenség) esetén.) A népi gyógyászatban szeszes kivonatait bedörzsölő szerként alkalmazták reuma ellen. A levélpor tüsszentőporok (tubákok) alkotórésze meghűléses állapot kezelésére.

22 Csillagpázsit (Cynodon dactylon)
-Egyéb nevei: közönséges csillagpázsit, Bermuda-fű -Család: Poaceae -Drog: Graminis italici rhizoma -Hatóanyag: drogja szaponint, cukrot, nyálkát, keményítőt, tricin- és cynodin polifruktozánokat tartalmaz.

23 -Morfológia: évelő növény, tarackos, keményítőtartalmú
-Morfológia: évelő növény, tarackos, keményítőtartalmú. Levelei hosszúak, kihegyesedő végűek, virágzata füzéres ernyő. Apró szemtermései fejlődnek. -Előfordulás: kozmopolita flóraelem, gyakori gyomtársulásokban. -Környezeti igény: mérsékelten száraz termőhelyeket kedvel. -Gyűjtés: a tarackos gyöktörzset gyűjtik, amelyet a föld feletti hajtásokból, allevelektől, talajrészektől megtisztítanak.

24 -Feldolgozás: szárítása napon vagy egyéb szellős helyen.
-Farmakológiai hatás: vizelethajtó -Felhasználás: anyagcsere-javító, vizelethajtó teakeverékek alkotórésze, a tarackbúzához hasonlóan.

25 Csattanó maszlag (Datura stramonium)
-Egyéb nevei: maszlagos redőszirom, maszlag -Család: Solanaceae -Drog: Stramonii folium, Stramonii semen -Hatóanyag: azotoidok és alkaloidok (hioszciamin, akkumulálódó szkopolamin és atropin)

26 -Morfológia: egyéves lágyszárú faj, jó termőhelyen akár 2m-es is lehet
-Morfológia: egyéves lágyszárú faj, jó termőhelyen akár 2m-es is lehet. Szára álvillás, kettős bogas elágazású; levelei szórt állásúak, tojásdadok, öblösen fogazottak. Virágai levélhónaljiak, magánosak, tölcsérszerű fehér pártájúak. Termése szúrós tüskével borított toktermés. -Előfordulás: a mérsékelt és szubtrópusi zóna kozmopolita faja. -Környezeti igény: meleg-és fényigényes, nitrogénkedvelő faj. -Gyűjtés: levele a virágzás ideje alatt gyűjthető, ajánlott száraz időben, a reggeli, kora délelőtti órákban (magas alkaloidtartalom).

27 -Feldolgozás: a leveleket padláson vagy egyéb szellős, fedett helyen, rendszeres forgatással szárítsuk. A drog toxicitása miatt védőfelszerelést kell használni. -Farmakológiai hatás: antikolinerg ( a nadragulyához hasonlóan), csökkenti a kiválasztást és a simaizmok görcskészségét. -Felhasználás: asztmabántalmak megszűntetésére, a tünetek enyhítésére a belőle készített szivarkák ismertek, füstölő formában is alkalmazható; görcsoldó készítményekben használják a gyógyszeriparban. -mérgezési tünetek: pupillatágulat, fénykerülés, görcsök, izgatottság, majd tompultság, aluszékonyság, bénultság, kollapszus. Az így elhullott állatok húsa szintén mérgező.

28 Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) Fokozottan védett!
-Egyéb nevei: gyűszűvirág, ujjasfű -Család: Scrophulariaceae -Drog: Digitalis lanatae folium -Hatóanyag: szívre ható kardenolidok, lanatozid C (szívglikozid), szaponinok, flavonoidok -a piros gyűszűvirág is szolgáltat drogot: Digitalis purpureae folium

29 -Morfológia: kétéves növény, tőlevelei hosszú lándzsásak, fényes felületűek, a második évre kifejlődő virágzata végálló tömött fürt, virága fehér színű, rozsdabarna erezetű, gyűszű alakú, a murvalevelek és a csésze gyapjas szőrű. Termése két kopácsra hasadó, sokmagvú tok. -Előfordulás: DK-Európában őshonos, balkán-pannóniai flóraelem. -Környezeti igény: melegkedvelő, fényigényes, szárazságtűrő faj. -Gyűjtés: augusztus végén, szeptember elején (száraz időben) gyűjtik a levéldrogot.

30 -Feldolgozás: a drog természetes és mesterséges szárítással egyaránt előállítható, a befülledés elkerülésének figyelembe tartásával. -Farmakológiai hatás: leveléből kinyert szívglikozid alapanyagú készítmények a szívműködésre hatnak, javítják a perifériás keringést és légzést. -Felhasználás: a szívelégtelenség kezeléséhez fontos gyógyszer-alapanyag. Csak orvosi rendeletre és állandó ellenőrzés mellett alkalmazható, túladagolás esetén mérgezés léphet fel! (a tünetek: érverés ritkulása, émelygés, látási zavarok).

31 Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas)
-Egyéb nevei: hímharaszt, (páprád, ördögborda, bordagyökér) -Család: Aspidiaceae (pajzsikafélék) -Drog: Filicis maris rhizoma -Hatóanyag: filicin, (filicin floroglucin-származékok)

32 -Morfológia: gyöktörzzsel rendelkező, évelő, virágtalan növény; a levelek fiatal korukban hajlottak, pásztorbot alakúak. A levelek fonákán a nyár második felében spóratartók képződnek. -Előfordulás: kozmopolita flóraelem, üde talajú lomb- és fenyőerdeink növénye. -Környezeti igény: árnytűrő, jó vízellátottságú, laza talajok növénye. -Gyűjtés: a gyöktörzset kiássák, késsel eltávolítják a gyökereket és az elhalt részeket, amelyek belül barnák.

33 -Feldolgozás: a gyógyszeripar általában a friss gyöktörzseket dolgozza fel. Szárítható szobahőmérsékleten, a gyöktörzs felhasítása nélkül. A tárolás során veszít értékéből. -Farmakológiai hatás: féregűző, kivonatai bénítják a bélférgek izomzatát és ezért azok hashajtókkal kiűzhetők a szervezetből.

34 -Felhasználás: a humán gyógyászatban az utóbbi évtizedekben már nem használják, mert rendkívül szűk a biztonsági mutató. A kivonatokat állat-gyógyászatban a májmételyes juhok kezelésére, szárnyasok egyes bélférgei ellen alkalmazzák. A páfrányok nagy része erős hatású, rontja a széna minőségét.

35 Terjőkekígyószisz (Echium vulgare)
-Egyéb nevei: kígyószisz -Család: Boraginaceae -Drog: Echii herba -Hatóanyag: allantoin, alkaloidok, pirrolizidinvázas vegyületek: likopszamin, helioszupin, aszperumin

36 -Morfológia: kétéves növény, gyökerei belül rendszerint pirosak, levelei keskenyek, serteszőrösek. A kunkorodó forgóvirágzat a felső levelek hónaljában képződik, a virágok pártája kék színű. A termés négy részterméskéből tevődik össze. -Előfordulás: eurázsiai faj, nálunk igen gyakori útszéli gyomtársulá-sokban, parlagokon, kaszálókon. -Környezeti igény: a kontinentális klímát kedvelő, mérsékelten szárazságtűrő faj. -Gyűjtés: a föld feletti részeket gyűjtik a teljes virágzás előtt, júniustól augusztusig.

37 -Feldolgozás: az esetleges idegen növények és részek eltávolítása után felaprítva szárítják szellős padlástérben. -Farmakológiai hatás: antibakteriális hatása több kórokozóval szemben kísérletileg igazolt. -Felhasználás: a népi gyógyászatban hasmenéssel járó állapotok kezelésére használták, alkaloidjainak májkárosító hatása nem zárható ki, ezért csak vizes kivonatai jöhetnek számításba. (a pirrolizidin alkaloidok vízben alig, alkoholban jól oldódnak).

38 Erdei füzike – Epilobium montanum
Kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum) -Egyéb nevei: apróvirágú füzike -Család: Onagraceae -Drog: Epilobii herba -Hatóanyag: béta-szitoszterol, béta-szitoszterol-béta-D-glükozid, szitoszterol-palmitát, szitoszterol-észterek, flavonoidok, triterpénsavak és cserzőanyagok. Erdei füzike – Epilobium montanum

39 -Morfológia: évelő, tarackos tövű növény, levelei hosszúkásak vagy lándzsásak, az alsók és középsők átellenesek, a felsők váltakozó állásúak, bozontos-gyapjasak. Laza, fürtös virágzata van, virágai négy-szirmúak, halvány rózsaszínűek. Toktermése 4 kopácsú, sokmagvú. -Előfordulás: vizek mentén, láp-és ligeterdőkben, nedves réteken. -Környezeti igény: nedvességigényes -Gyűjtés: az első virágok nyílásakor szedett föld feletti részt gyűjtik, a vastagabb szárak nélkül.

40 -Feldolgozás: a herbát lehetőleg szárítókereteken, forgatás nélkül, gyorsan kell szárítani a virágok elnyílásának megakadályozására. -Farmakológiai hatás: a prosztataadenoma első stádiumában kedvező a hatása, gyulladáscsökkentő, tartós alkalmazás esetén esetleg gyomor- és bélpanaszokat okoz. -Felhasználás: a népi gyógyászatban teája a prosztataadenoma kezdeti stádiumában, a betegség előrehaladásának lassítására, a tünetek csökkentésére alkalmazzák. (napi 2-3 csésze tea javasolt).

41 Mezei zsurló (Equisetum arvense)
-Egyéb nevei: kannamosófű, békaláb, békarokka, bábaguzsaly, lófarkfű -Család: Equisetaceae -Drog: Equiseti herba -Hatóanyag: szílícium, kovasav, flavonoidok (kvercetin és kempferol glikozidjai)

42 -Morfológia: évelő, virágtalan növény, gyöktörzse elágazó, feketés
-Morfológia: évelő, virágtalan növény, gyöktörzse elágazó, feketés. Tavasszal fejlődik a termőszár, nyáron a meddő szár; a termőszár csúcsán tobozkára emlékeztető, hosszú füzér képződik, amelyet a spóratermő levelek alkotnak. A meddő száron ilyen nem fejlődik. -Előfordulás: folyóvizek mentén, árterületeken, nedvesebb szántóföldeken. -Környezeti igény: mérsékelten vízigényes -Gyűjtés: elágazó, zöld, meddő hajtásait tömeges megjelenésekor célszerű gyűjteni.

43 -Feldolgozás: az esetleg jelen lévő fekete gyöktörzseket eltávolítjuk, árnyékban jól szárítható.
-Farmakológiai hatás: vízhajtó hatása kísérletileg igazolt. -Felhasználás: visszatérő hólyaggyulladásban, vesekő képződésre hajlamos személyeknek, köszvényeseknek ajánlott teájának fogyasztása. Vizenyő (ödéma) esetén csak akkor javallt, ha az sérülés által keletkezett. Ellenjavallt szív- és veseelégtelenségben szenvedőknél. Fürdőként vagy borogatásként ízületi bántalmak ellen használják.

44 Orvosi szemvidító (Euphrasia roskoviana)
-Egyéb nevei: mirigyes szemvidító(fű) -Család: Scrophulariaceae -Drog: Euphrasiae herba -Hatóanyag: iridoid glikozidok (aufrozid, ixorozid, aukubin, katalpol), lignánok, fenilpropán- glikozidok, flavonoidok (kvercetin és apigenin glikozidjai), fenilkarbonsavak

45 -Morfológia: egyéves, alacsony termetű növény, szára az aljától elágazó. Levelei széles tojásdadok, virágai a szár csúcsán tömörülnek, a párta fehér vagy ibolyás, az alsó ajka kicsípett, rajta sárga folt és ibolyás csíkok vannak, a felső ajak rövidebb az alsónál. Termése kétrekeszes tok, sok barna maggal. -Előfordulás: szubatlanti, közép-európai flóraelem, nálunk hegyi réteken található. -Környezeti igény: üde, hegyi rétek, gyengén savanyú, közel semleges talajának növénye. -Gyűjtés: akkor gyűjtik, amikor még kevés virág nyílt ki, fontos, hogy tiszta környezetből!

46 -Feldolgozás: a szokásos módon szárítjuk; tárolásánál ügyeljünk arra, hogy a levegőből szennyező anyagok ne ronthassák értékét. -Farmakológiai hatás: egyes kórokozó baktériumok fejlődését gátolja, a nyálkahártyák gyulladását csökkenti. -Felhasználás: népi gyógyászati szer, neve is erre utal. A látószerv különböző jellegű gyulladásaiban alkalmazzák szemmosó folyadékként, borogatásként, szemcseppek alapjában. Régi feljegyzések szerint a szem elfáradásakor, szintén helyileg alkalmazva, javítja a látást.